Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
EGRI MÁRIA - SZÍRT OSZKÁR a megkapó színhatású festményeket és a rajzokat, melyeket fiatal művésznél ritka tulajdonság, a belső nyugalom kiegyensúlyozottsága jellemez. A művész tárgykörét zsidó vonatkozású alkotások is szélesítették. így mindjárt első festménye is, a Házaló, melyet 18 éves korában festett. De nem egy képén közeledik, mint első emlékkiállításáról beszámoló cikkünk jelezte, mély érzéssel és szeretettel a bánatossá gyötrött szegény zsidó alakjához. A szolnoki, jászapáti és tiszafüredi emlékkiállítás kibővített anyaga, mint értesülünk, a jövő évben bemutatásra kerül Budapesten is, ahol láthatja a közönség a fiatalon eltávozott művésznek azokat az alkotásait is, melyeket a Nemzeti Galéria, s más múzeumok őriznek.”3* Fentieket még néhány, a Szolnok megyei kiállítások megnyitásáról hírt adó újsághír követi. „Halálának 50. évfordulóján emlékkiállítás nyílt műveiből a túrkevei Finta Múzeumban”38 39 40 - közli a Magyar Nemzet Napló rovatában. Erről bővebben az Új Élet informál. „Szirt Oszkár festőművész halálának 50. évfordulója alkalmából a Múzeumi Hónap keretében, október 3-án Túrkevén a Finta Múzeumban emlékkiállítást rendeztek, amelyet nagyszámú közönség jelenlétében Rideg Gábor műtörténész nyitott meg. Méltatta a korán elhunyt festőművész életét, képeinek valószerűségét, színeinek változatosságát. A kiállítást Szolnokon, Jászapátié és Tiszafüreden is bemutatták.”*0 Végül eljutottak a fiatalon hősi halált halt festőművész festményei a főváros közönségéhez is. Az 1967-es év Múzeumi Hónapjának keretében az I. kerületi Tanács Művelődési Klubjában a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezésében kerültek bemutatásra a hagyaték képei. A Munkásmozgalmi Múzeum munkatársa, Soós Klára tollából jelent meg Szirt Oszkár műveinek első és mindmáig egyetlen, megközelítően teljes esztétikai elemzése. A műtörténész a családnál még egyben láthatta a hagyatékot, lehetősége volt az eredeti művek kronologikus összevetésére, analizálására. A Művészet folyóirat májusi számában megjelent írást ezért teljes terjedelmében közöljük. „A Legújabbkori Történeti Múzeum, a jelenlegi Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 1960-as szerzeményeinek rendezése során kezembe került egy kisméretű olajvázlat. Fakó zöld háttér előtt nyugodt tartású barna ruhás férfialakot ábrázol, fején széleskari májú, elnyűtt kalap, amely beárnyékolja az ismeretlen arcot. Egy kissé suta tartású, a szokatlan helyzettel küszködő modell benyomását kelti. Oldala mellett nyugtatja két nagy kezét. Mögötte jobbra egyszerű sima láda a háttér. Szirt Oszkár Munkanélküli című műve van a kezemben. A művészt és a képet a századforduló körüli szegényember-életet bemutató művészi törekvések körébe soroltam önmagámban, stílusa alapján Fényes Adolf legjobb korszakát idézte fel bennem. Ezt a képet akár Fényes is festhette volna 1902-1903 körül - gondoltam. Tartalmas és mély emberábrázoló, súlyos művészi egyéniségnek ismertem meg ebben a művében. Ezek után a nyilvántartásban már kerestem Szirt Oszkár többi képét. Még egyet találtam az 1959-es szerzemények között - 80x100 cm-es olajkép. Jelzett és datált: Szirt, 1914. Építkezés. A festmény előterében falat rakó, gerendát cipelő és maltert kavaró munkások és munkásnők láthatók. Háttérben a Belvárosi templom szentélye a napfény és árnyék játékában. A kép Fényes Adolf szentendrei és váci napos délutánjait asszociálta bennem. Elindultam az ismeretlen, jó kvalitású művész nyomában. így jutottam el a művész nővéréhez, dr. Mudrony Ferencné Szirt Gizella gyors- és 38 L. L. 1964. Új Élet, november 1. 39 Magyar Nemzet, Napló. 1965. október 12. 40 N. N. 1965. Új Élet, nov. 1 gépíró-tanárhoz, aki férjével messzemenő készséggel segített, hogy a lassú feledés homályából előhozzuk és feltárjuk ezt az életművet, ennek a nagyon tehetséges, korán elhunyt művésznek a ránk maradt alkotásait. A feltáró munka, az efféle régészkedés a képzőművészet történetében- amely mindnyájunk hasznára a mi feladatunk, művészettörténészeké, bármilyen csekély új adattal is járulunk a nagy egészhez - hasznos, mert építjük az óriás mozaikot, és szolgáljuk a képzőművészet történetének sokoldalú, lényegi feltárását. Szirt Oszkár helyének meghatározása a magyar képzőművészet történetében is egyik ilyen feladat lehet. 1889. december 22-én született Budapesten. A Barcsay utcai főgimnáziumban érettségizett, onnan az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahoi Balló Ede és Ferenczy Károly voltak a tanárai. - A gimnázium VI. osztályában történt, mondja Szirt Gizella, hogy - bizonyos- Antos nevű tanára felfigyel az ifjú Szirt Oszkár kivételes rajztehetségére, és érdeklődési körét, további útját igyekszik a művészi pálya irányába terelni. A gimnáziumi Önképzőkör kiállításain szerepel első vízfestményeivel: a Vajdahunyadról, horvátországi fenyőfákról beszél. Már főiskolás korában ösztöndíjasként a szünidőt 1908-1912 között a szolnoki művésztelepen tölti Fényes Adolf, Szlányi Lajos és Zombory Lajos irányítása mellett. 1912-ben festőművész és középiskolai tanári oklevéllel lépett a művészi pályára. 23 éves volt, amikor megbízták a Műegyetem szabadkézi rajz tanszékén tanítással. A műegyetemi munka mellett műtermében szorgalmasan dolgozik, kiállításon vesz részt képeivel. Művészi munkája elismeréséül a kormányzat 1914-ben egyéves olaszországi ösztöndíjjal jutalmazza, amit már nem vehetett igénybe, mert az első világháború kitörésekor azonnal bevonultatták. És egy évi frontszolgálat után 1915. július 20-án Galíciában elesett. „Ez az ifjúság nagyon megérdemli a külön megemlékezést. Keserves balsors sújtotta elsősorban azt a részét, amely éppen akkor jutott katonasorba. Ezeket kivitték a harcterekre, ahonnan sokjuk nem is tér vissza. Egy részük idegen földön alussza örök álmát.ezeket írja Lyka Károly arról a fiatal nemzedékről, amelynek Szirt Oszkár is tagja volt. A művészi pályán reményteljesen indult el. A rajzolás, született rajzkészsége tervszerű kibontása a főiskolás évek legfőbb törekvésének látszik. A gazdag rajz- és vázlatanyaga, amelyet nővére a legkisebb alkalmi vázlatfüzetig megőrzött, azt igazolja, hogy biztos kénél ragadja meg az emberi test mozgását, különösen a kontrasztos merész mozdulatokat rögzíti le érett megfigyeléssel és fölényes rajztudással. Sok harctéri rajza is készült, amelyről levélben tájékoztatta az itthoniakat. Míg Szerbiából fájó hangon közli a következőket: „borzasztó harc volt, mindent elvesztettem”. Mindenki tudta, hogy legfőbb kincseire, a rajzaira vonatkoznak ezek a szavak. Nála mégis a rajz csak eszköz volt. Gondos rajztudáson épülnek már legkorábbi festményei is. Életművét Így lehetne összegezni: 26 évet élt és kb. félszáz festményt alkotott. Keresett. Nem lehet tudni, hová vezetett volna az út; kutatott, milyen festői hang, a kifejezés melyik formája a legmegfelelőbb a saját számára. És „csak” addig jutott, hogy a Munkanélküli-jét Fényes Adolf, a Favágó-ját Ferenczy Károly is „festhette volna”. Biztatóan ívelő, sarjadzó, bontakozó pályáját kettétörte a háború - a halál. Csak éppen rügyezett vagy bimbózott, de mielőtt kifejlett volna, letörött. A legfőbb impulzusokat a nagybányai nagy poétától, Ferenczy Károlytól közvetlenül kapta. Megítélésem szerint ez a nagybányai stílus- és hagyományteremtés, amelynek olyan ellenállhatatlan egyénisége és gondolkodója volt, mint Ferenczy Károly - Szirt Oszkár karakteréhez felfogásban a legközelebb állhatott. Nem hiszem, hogy véletlen lenne, de a természet 257
