Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
Egri Mária Szirt Oszkár Szírt Oszkár Budapest, 1889. december 22. - Tudorkoviec (Galícia), 1915. július 21. Szirt Oszkárt alig végzett művészhallgatóként, pályakezdő festőművészként, műegyetemi tanárként számos kortársával együtt sodorta el az első világháború. A csatatereket hadirajzolóként, tudósítóként vagy csupán egyszerű fogolyként megjártak sorából csak a szolnokiakat emeli ki Szabó István Szolnoki hadifoglyok, szolnoki hadirajzolók c. tanulmánya, amelyben a visszaemlékezések, hadinaplók elemzése során többek között néhány művész: Mednyánszky László, Zádor István, Szüle Péter, Kisfaluéi Strobl Zsigmond, Finta Gergely megpróbáltatásait is érinti.1 Mednyánszky lövészárkokban készült szuggesztív rajzai, sebesült, halott katonákat idéző festményei közismertek. Szüle Péter, Zádor István hadszíntéren rajzolt vázlataiból néhányat a szolnoki múzeum is őriz. Kisfaluéi Strobl maga írta meg tudósítói tapasztalatait,2 Zádor István életrajzának vonatkozó részei a későbbiek során, a Jászkunság folyóiratban láttak napvilágot.3 A sokféle formában publikált, kötetekre menő visszaemlékezés közül kiemelkedik Kuncz Aladár franciaországi internálótáborban elszenvedett napjairól Fekete kolostor címmel írt tényregénye, amelyben a túrkevei születésű, Párizsban Zádori Oszkár művésznéven híressé vált Finta Gergely kap jelentős szerepet.4 A szolnoki művésztelep alkotói közül Vidovszky Béla, Ruszti Gyula, a Kohner-ösztöndíjas Romek Árpád visszatért. Nem úgy az egykori Fényes Adolf tanítvány, Germány Elemér, aki 1916-ban halt hősi halált, vagy Szirt Oszkár, aki már a háború második esztendejében életét vesztette. Az áldozatok számára nem adatott idő emlékeik akár tollal vagy ceruzával való megörökítésére. Mindazt, amit Szirt Oszkár bevonulásáról, helytállásáról, sebesüléseiről és haláláról tudunk, arról húga, Szirt Gizella5 életrajza, illetve Szász Menyhértnek a művész halálának kétéves fordulójára megjelentetett, hosszú írása informál.6 Lényegében ez a két alapdokumentum, amelyre támaszkodtunk, s amelyhez még fellelhető, kiegészítő adatokat gyűjtöttünk. Részleteiben közöljük még a hatvanas évek Szirt emlékkiállításaihoz kapcsolódó, szintén erre a bázisra épülő adatokat. A hatvanas évek elején Szirt Oszkár testvére, dr. Mudrony Ferencné Szirt Gizella7 kezdeményezésére kezdett el érdeklődni a Szirt hagyaték iránt a Magyar Nemzeti Galéria, majd ösztönzésükre a szolnoki Damjanich János Múzeum. Művész bátyjáról összeállított, dátum nélküli, gépelt életrajzát a szolnoki emlékkiállítás előkészítéséhez adta át Kaposvári Gyula múzeumigazgatónak, aki ez idő tájt vásárolta meg a múzeum gyűjtemé1 SZABÓ István 2005. 2 KISFALUDI STROBL Zsigmond 1969. 3 SZABÓ István 1999. 4 EGRI Mária 1969/70.209-216. 5 Mudrony Ferencné Szirt Gizella 1891-1980. 6 SZÁSZ Menyhért 1917.256. 7 MUDRONY Ferencné SZÍRT Gizella 1891-1980. nye számára az életrajzban említett Cigánylakodalom című festményt is.8 Először Szirt Gizella kézzel írott életrajzát közöljük.9 „Szirt Oszkár született Budapesten 1889. december 22-én, középiskolai tanulmányait a Barcsay utcai gimnáziumban 1907-ben fejezte be, és érettségi vizsgát tett. Ügyes rajzaival mára középiskolában felhívta magára tanárai figyelmét, kik őt a művészi pályára serkentették. Az Önképzőkör ifjúsági kiállításain akvarelljeivel aranypénz-jutalomban részesült. Érettségi után az Országos Képzőművészeti Főiskola növendéke lett. Tehetsége itt is elismerésben részesült. Az iskolai pályázatokon több ízben lett az első, és a főiskolai nyári szünidőket jutalomként állami ösztöndíjjal a szolnoki Művésztelepen és Nagybányán töltötte. 1912-ben festőművészi és középiskolai rajztanári oklevéllel indult a művészi pályára. 23 éves korában a József Királyi Műegyetem szabadkézi rajz tanszékének segédtanára, majd adjunktusa. Festményei a Nemzeti Szalon, a Műcsarnok tárlatain keltettek feltűnést. A Belvárosi Templom c. képével 1914 júniusában elnyerte az Alpár Ignác által alapított, a főváros architektonikus szépségeit megörökítő festményre kitűzött díjat. A Műegyetemen betöltött hivatása mellett műtermében szorgalmasan dolgozik, számos kiállításon vesz részt képeivel, melyekről a sajtó is elismeréssel ír. Művészetének elismeréseképpen a kormányzat 1914-ben egyéves külföldi tanulmányúti ösztöndíjban részesíti, de midőn éppen ekkor az I. (első) világháború kitör, kénytelen ezredéhez, az 1. honvéd gyalogezredhez bevonulni, mellyel a szerb harctérre kerül. 1914 novemberében megsebesül, az István kórházban megoperálják, azután lábadozásának ideje alatt is itthon rajzol és fest. 1915 februárjában már a Kárpátokban harcol, de a fagyos télben megbetegszik, s a XVI. Helyőrségi kórházba kerül. Innen rövidesen harmadszor is kiküldik a frontra, megkapja a Signum Laudist a kardokkal, majd a III. o. katonai Érdemkeresztet és a vitézségi érmet szalagján a kardokkal. 1915. július 21-én egy ellenséges támadás feltartóztatása és visszavonuló csapataink fedezése közben hősi halált hal mint századparancsnok. Tudorkovicén, a görög kath. templom udvarán temették el. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ nyilvántartása szerint az Ifjú Művészek Egyesületének kiállításán Csendélet c. olajfestménye szerepelt. 1914. május-júniusban a kiállításon ugyanott ismét szerepelt a Korcsolyázók és a Belvárosi Templom c. olajfestménye.'0 A Műcsarnokban 1914-ben a Traviata, 1915-ben a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán a Traviata, a Városligetben és a Favágó c. képei kerültek kiállításra. 1923-ban az Ernst Múzeum rendez munkáiból hagyatéki kiállítást: Szolnoki liget, Önarckép, Árad a Tisza, Erdőrészlet, Interieur, Szolnoki faluvége, Női arckép, Bokszolok és számos más képeiből. Munkásságáról, a képeiről a Művészeti Lexikon is megemlékezik. Legújabban az Alföld a festészetben c. kiállítás anyagába az Aratóünnep és a Búzakeresztek c. képe vétetett fel. Az Arató ünnep c. képet s a Cigánylakodalom c. vázlatát azóta a Szolnoki Múzeum 8 SZÍRT Oszkár: Cigánylakodalom DM.Ltsz.: 60.16.1. (DM=Damjanich János Múzeum) 9 MUDRONY Ferencné SZÍRT Gizella, DM Adattár: 68.38. 10 Amelyre megkapta az egyik 300 koronás Alpár-díjat. Művészet, 1914.284. 241
