Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje
BARTHA JÚLIA - ILLÉSSY JÁNOS KUNKAPITÁNY KERTJE A kert térképe A vagyonnyilatkozat teljes vagyonleltár, amelyben minden ingó és ingatlan vagyontétel fel van tüntetve. Különös értékét az adja, hogy korhű képet ad egy kisnemesi porta teljes felszereléséről, az épületekről, a használati tárgyakról, az állatállományról - s ami szokatlan az inventáriumoknál: a kertben lévő növényekről, azok elhelyezkedéséről is. A vagyonleltárhoz térkép is tartozik, amelyen az épületek és a kert elrendezése pontosan látható, a hozzá tartozó szántófölddel együtt. A térképről azonban hiányzik a lakóház, csupán a gazdasági épületeket tartalmazza. Az llléssy-vagyon igen tekintélyes volt, ha számításba vesszük, hogy Kisújszállás város 1845-46. évi adóból befolyt bevétele összesen 2150 fit 26 krajcár volt - ebből csak llléssy János befizetése 121 fit 60 krajcár. Jelentősebb tételei: 1 fejős tehén, 8 hámos ló, 720 juh, első adózási osztályú ház, egy harmadosztályú szárazmalom, 61 hold másodosztályú szántó, 18 kapás harmadosztályú szőlő voltak, míg az 1847/48. katonai év városi adóösszeírásában 18 saját jármos ökör, 9 fejős tehén, 8 db hároméves tinó, 5 db kétéves tinó, 1022 db juh, 1 db első adóosztályba tartozó ház, 65 hold másodosztályú szántó, 16 kapás harmadosztályú szőlő14 és 1 db harmadosztályú szárazmalom szerepelt. Egy későbbi in- ventáriumból tudjuk, hogy külső tanyája is volt és 250 sor szőlőföldje három járásban. Ezeknek a tételeknek volt a már említett 121 fit 60 krajcár az adójuk.15 14 1 kapás szőlő=350 négyszögöl. Vö.: SZABÓ Lajos 1987.240-243. 15 SZML Kisújszállás Adóösszeírásai 1845/46. és 1847/48. Lásd még: BAGI Gábor 1993.339. Az llléssy-ház helye a kataszteri térképen llléssy János nagykun kapitány igen tehetős ember volt, a Nagykun Kerület elöljárója, s mint ilyen, nyilvánvalóan frekventált helyen, a város közepén lakott. Háza nem messze lehetett a református templomtól. Pontosan nem tudjuk, hol volt a lakóház,16 de abból ítélve, hogy az angolkert északi és keleti vége az országúttal határos volt (ez a történelmi sószállító út, a régi, Szolnok-Debrecen közötti főút nyomvonala), feltételezzük, hogy a mai városközpontban lehetett. Talán a mai 4-es főútvonaltól a Túrkeve felé eső részen feküdt, ami akkor még üres terület volt, 16 Telekkönyvezés 1853-tól létezik hazánkban, tehát a leltár felvételekor még nem volt, ezért nem jegyzi az irat. 119
