Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Történelem - Bartha Júlia: Illésy János kunkapitány kertje
TISICUM XXI. - TÖRTÉNELEM csak később parcellázták fel, részben azért, mert a szabadságharcban betöltött kormánybiztosi tisztsége miatt teljes vagyonelkobzásra ítélték, illetve még 1848-ban testvére javára lemondott minden ingó és ingatlan vagyonáról. S mivel a város belterülete erőteljesen terjeszkedett, adott volt a terület újabb házhelyekre és utcák kijelölésére. Egy negyven évvel későbbi felmérésen, az 1883-ban felvett első kataszteri térképen már csak a nyomait véljük felfedezni, de még így is jól kivehető az angolkert megmaradt részlete és közvetlenül mögötte a ’48-as temető. Ez a terület tehát a mai 4. sz. főútvonaltól délre, az akkor Túrkevei út (ma Kossuth út) és a hajdani Morgó utca (ma Petőfi Sándor utca) közé eső területen feküdt.17 Mivel nagy területről van szó (6,6 ha), nemcsak méretével, hanem a kertbe ültetett növények sokszínűsége révén is példát teremtett a parasztpolgári fejlődés útján jól haladó Kisújszálláson. Az 1883. évi kataszteri térképen máshol is láthatunk impozáns, ámde méretben lényegesen kisebb díszkerteket, így a mai llléssy utca elején, az akkor Ürmösháti utca és az Új utca által közrefogott területen, a régi térképszámozás szerinti 132-es, az új helyrajzi szám szerint 2629-2630-as számú telek helyén.18 A kert ugyancsak llléssy-tulajdon volt, a család másik ágáé. A kert pillangó formájú virágágyását nyilvánvalóan a város Pillangó nevű dűlőútja ihlette. Pillangós kert a kataszteri térképen, 1883. XVII. 36 szelvény 24. tábla (SZML) Egy másik impozáns kert az egykori Daraska utca és a Szeles köz által közrefogott területen a 252-es (régi számozással 1888) helyrajzi számon, valamint az egykori Új utca (4-es főúttal párhuzamos első utca, ma Nyár utca) és a Vatai-köz által (ma Tavasz utca) sarkán, a 2516, 2517, 2518, 2519, 2520 (régi számozással 40, 41) helyrajzi számon található, llléssy János kormánybiztos háza az angolkertje melletti belső telken volt, véleményen szerint a régi térképszámozással 314/a, 314/b, 315 (új számozással: 1479, 1476,1477, 1478, 1443) helyrajzi számú, 2490 négyszögöl (8954 négyzetméter) nagyságú területen.19 A ház a kor építészeti stílusának megfelelően kuriális épület lehetett, melynek oszlopos 17 SZML Kisújszállás rendezett tanácsú város belső kataszteri térképe 1883. K. oszt. 36. szelvény 37. tábla. Az újabb terepbejárás 1892-ben történt, a térkép az új osztások miatti változásokat piros számmal jelezte. Az llléssy- kert maradványában nem volt változás 1883-92 között. Később építették be a kert és mögötte lévő '48-as temető helyét. 18 SZML Kisújszállás rendezett tanácsú város belső kataszteri térképe 1883. XVII. 36. szelvény, 24. tábla. 19 SZML Kisújszállás rendezett tanácsú város belterületének kataszteri térképe 1883. K. oszt. 36. szelvény 25. tábla. tornácáról lelépve az angolkertbe sétálhatott lakója. Azonban a kert leírásában nem találunk lakóházat, csupán egy mulatóházat az angolkert első harmadában.20 A kert nyugati határánál már nem voltak lakóházak, szántófölddel volt határos. A délnyugati hossza (a térképen S-T) 395 öl, a teljes szántóterület 91 hold és 610 négyszögöl. A kert két részből állt: ólaskertből és az angolkertből. A gazdaság alapját képező ólaskert Kisújszállás az alföldi kertes városokhoz hasonlóan halmaztelepülés jellegű. A városmagban a templom környékén, kerítetlen telkeken álló lakóházak, a zugok és közök még őrzik a régi településforma emlékét, s ezt a magot külső gyűrűként kertek, ólaskertek, zöldségeskertek és szérűk vették körül. Feltételezzük, hogy a kertet leíró lajstrom első pontjai, a gazdasági épületek és a szabályos formát mutató zöldségeskert a lakóháztól legtávolabb eső helyén voltak a kertnek. Csatlakozott még a kerthez a belső telek, amin a lakóház állt.21 Ugyancsak itt volt „egy igen egészséges vizű kút”, a kertész szoba-konyhás és kamrás lakóháza, a juhász 1 szoba- és két kamrából álló nádfedeles háza, valamint egy 25 öl 4 láb hosszú, 5 öl és 4 láb széles22 (521,4208 négyzetméter), cseréptetős, vályogból és téglából épült juhhodály. A gazdasági épületekhez tartozott a csöves kukorica tárolására egy 12 öl hosszú, 5 öl 4 láb széles (243,88 négyzet- méter) góré, egy vályogfalú, nádfedeles, négyajtós, 19 öl hosszú, 4 öl széles (273 négyzetméter) ököristálló, és egy 25 öl 3 láb hosszú, 4 öl széles (355,5 négyzetméter) két nagy ajtós és két kis ajtós, vályogból épült nádfedeles juhhodály. A kertészetet segítette és a helybéli szaporítást, teleltetést szolgálta egy hatodfél öl (kb. 6 m) hosszú virágház, amelyben 279 féle(l), összesen mintegy 1850 db virág volt. Ugyancsak a kertgazdálkodáshoz tartozott egy 4 öl 4 láb hosszú, 1 öl széles (15 négyzetméter) üvegház (hajtatóház=Tre/Maszn/), melynek 7 ablaka volt, magassága 1 öl (1.896 m), szélessége 4 láb (1 m 64 cm). Nemesített oltványok nevelésére, palánták előnevelésére és gyümölcsaszalásra használták. A kerti leltár felvételekor 7-9 szilvafa gyümölcse aszalódott benne. Tehát 1837- ben, amikor a lajstromot elkezdték, már termőre fordultak a fák, ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy korábban kezdték telepíteni, kialakítani a kertet. Az is elképzelhető, hogy örökség révén került llléssy János tulajdonába. Ő később, 1848. június 28-án minden vagyonáról lemondva, azokat átvallotta testvérének, de élete végéig benne lakott a házban.23 A kert szerves része volt a szálastakarmány tárolására szolgáló, 40 öl hosszú, 36 öl széles szérűskert (területe 1440 négyszögöl=5169,6 négyzetméter), amelyben 1 boglya, kb. 1837 kg súlyt nyomó hereszéna, 2 20 A már említett 1851. évi inventáriumból tudjuk, hogy volt egy 2490 négyszögöl (8954 négyzetméter) nagyságú belső telke, amin a lakóház állt. Bár minden vagyonát átvallotta testvérének, a ház a használatában maradt, s ezt megerősítendő édesanyja, özv. llléssy Jánosné Budáról hazaköltözött egykori otthonába. 21 Az 1851. augusztus 26-án kelt vagyonelkobzó inventárium sorolja fel a házban lévő ingóságokat. Az eredeti irat a családi hagyatékban található. Másolata: DMNA Nagykunság Adatbázis: 5881-12. (Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára, Szolnok) 22 1 bécsi öl=6 bécsi láb=1,89648 m, 1 kvadrát (1 négyszögöl^,5966509553811456 négyzetméter (m2). Régi magyar mértékegységek. http://mek.niif.hu/00000/00056/html/184.htm - 4k 23 SZML Kisújszállás Városi Örökítő Könyv 1850/472. 120
