Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Régészet - Prohászka Péter: Tariczkay Endre és a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus (1876). Levelek és rajzok Tiszafüred és környéke régészetéhez
PROHÁSZKA PÉTER - TARICZKY ENDRE ÉS A Vili. NEMZETKÖZI ŐSRÉGÉSZETI ÉS EMBERTANI KONGRESSZUS (1876) A mellkép talán valamely fejedelemnőt ábrázolna, de nem tudom: melyik kor műve lehet. Elvárva kegyes válaszát; vagyok Tiszafüreden őszinte tisztelő barátja 1874 Oct 13. Tariczky Endre” Ezen levelére azonban már Römer Flóris válaszolt:19 „A nagy rézpénz, melyet IV. Béla király pénzének lenni gondol, byzantinus pénz, mely Constantinápolyban veretett. A másik nagyobbik pénz Constantius császár pénze Felix temporum reperatio hátirattal, a harmadik római, Liciniusé, a negyedik törött rézpénz ugyancsak római, legvalószínűbb Valentinianusé, Gloria Romanorum hátirattal. Az ezüst pénzek közül 3 úgynevezett kusok, kettő lengyel háromgarasosok, három szintén lengyel pénzek, az utolsó apró pénzecske pedig, Patrona Hungáriáé hátirattal. A csigareliefes arczkép pedig újabb munka, melynek mű- és régiségbecse nincs.”20 Minden bizonnyal ezzel a levéllel kezdődött az a kapcsolat, mely a későbbiekben meghatározta Tiszafüred vidékének a kutatását. Ugyanis 1874-ben a stockholmi konferencián dőlt el, hogy a Vili. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus Budapesten kerül megrendezésre, amely szükségessé tette a régészet iránt érdeklődő és azzal foglalkozó magyarországi tudósok és amatőrök támogatását. Ez pedig új lendületet adott Tariczky Endre kutatásainak és szervező tevékenységének, melyhez Rómer Flóris támogatását is elnyerte. A Vili. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszus A magyar régészettudomány mindmáig legnagyobb sikerének tekinthetjük, hogy az 1874-ben Stockholmban tartott VII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszuson sikerült Pulszky Ferencnek és Rómer Fló- risnak elérniük, hogy Budapestet választották a következő kongresszus megrendezési helyévé, méghozzá egyhangú szavazással.21 A XIX. században a régészettudomány és az embertan kutatói számára a kétévente megrendezésre kerülő Ősrégészeti és Embertani Kongresszus jelentette azt a nemzetközi fórumot, ahol kutatásaik eredményeit bemutathatták, és szakmai kapcsolatokat ápolhattak tudóstársaikkal. Ugyanis az adott ország hivatásos és amatőr régészei mellett Európa gyakorlatilag minden országából, sőt még az óceánon túlról is érkeztek résztvevők a rendezvényre. A kongresszus idején a szervezők kiállításon mutatták be a megrendező ország területéről ismert jelentősebb régészeti és embertani leleteket. A programhoz tartozó kirándulásokon régészeti ásatásokra is sor került, bemutatva egy-egy lelőhelyen a különféle régészeti jelenségeket. A kongresszusokhoz kapcsolódva számos kiadvány jelent meg, melyek rengeteg fontos információt kínálnak a korszak tudományos eredményeiről.22 A siker elérésében kétségtelenül Rómer Flóris vállalt oroszlánrészt.23 19 Magyar Nemzeti Múzeum Adattár, 260/1874.; KOVÁCS László 1998.50. 20 A meghatározott érmeket Tariczky Endre könyvében közölte le: TARICZKY Endre 1892.15-16. 21 RÓMER Flóris 1874.30. 22 Lásd erről részletesen: HAMPEL József 1876. 23 BARDOLY István 1988.223-244. Ő, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc voltak azok, akik közbejártak a megrendezés érdekében. így nem meglepő, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kongresszus elnökévé Pulszky Ferencet nevezte ki, a megrendezéssel kapcsolatos teendők intézésével pedig Ipolyi Arnoldot és Rómer Flórist bízta meg.24 A szervezésre és kivitelezésre közel két év állt Rómerék rendelkezésére, így már kezdetben felvetették, hogy a cél elérése érdekében nem csupán a múzeumokat és egyleteket, hanem a magánszemélyeket is minél nagyobb mértékben be kell vonni a szervezési munkálatokba.25 Ezért 1875. március 5-én kiáltványt intéztek az országban kutatásokat, ásatásokat és gyűjtéseket folytató egyesületekhez, magánszemélyekhez:26 „Hazánk lapjai már egyelőre hirdették, hogy az „őstörténelmi és embertani congressus” 1874-ben Stockholmban tartott Vll-ik nemzetközi ülésében augusztus 16-án Budapestet választotta összejövetele székhelyéül, engem pedig a szervező bizottság, valamint az 1876-ban nálunk tartandó gyűlés elnökéül. Indíttatván azon kívánságtól, hogy ezen a gyűlésen hazánk mind tudományiig, mind pedig azon alkalomra rendezendő ősrégi kiállításban a nálunk, szerteszét az országban található, s a nevezett szakokba vágó gyűjtemények érdekes és gazdag voltához képest fel legyen tüntetve, időszerűnek és szükségesnek tartottam ezen felszólitásomat már most köröztetni, miszerint a középpontban működő „szervező bizottság” jó előre tudhassa, kikre és mikre számíthat, hogy a nemzetünk mivelődési foka, és az európai culturmozgalmakban való tettleges részvételünk az összes tudományos világnak illően legyen bemutatva. A mi legtöbb időt, készülést, és a több oldalról való serény összműködést igénybe veend, és valamint az említett téreken tett tudományos haladásunkat napfényre hozza, úgy ennek méltó bemutatását elősegíti, az: 1- ör. Egy alapos szaktérkép, melybe hazánk eddig ismert leihelyei, ősrégi sánczai és árkai, pogányvárai, halotti halmai és temetkezési területei a rómaiak uralmáig be legyenek vezetve. E célra fölkéretnek közreműködésre a megyék monographusai, mérnöki hivatalai, múzeumai és egyes lelkes gyűjtői, miszerint biztos adataikkal, részletes jó térképeikkel egy általános térkép készithetését elősegítsék. 2- or. A congressus tartalma alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a történetem előtti tárgyakkal szereztetni, mely nemcsak a nemzeti múzeumok összes efféle kincseit foglalja magában, hanem a magyarhoni vidéki múzeumoknak és egyes szakférfiak ősrégi tárgyak gyűjteményeiből tünteti fel a legtanulságosabb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban vagy gypszöntvényekben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előforduló példányokhoz az illusztráló parallélákat ideiglenesen kiállításra átengedjék. 3- or. Minthogy még eddig igen csekély azon jegyzetek száma, melyek szakértők által rendezett ásatások alkalmával készültek, de aránylag kevés azon lelet is, mely hitelesen constatálva volna, szükségesnek látszik, hogy a készü/ési idő alatt, alkalmas helyeken, kellő felügyelet mellett tudományos ásatások történjenek, és azoknak pontos jegyzőkönyvei a nemzetközi congressusnak a talált tárgyakkal együtt bemutattassanak. 24 BARDOLY István 1988.223-244. 25 RÓMER Flóris 1874.30. 26 Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (Budapest), Ms 5085/7. 11
