Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Néprajz és nyelvtudomány - Örsi Julianna: A csonka család gyermekei (árvák, félárvák) a XVIII–XIX. században
Örsi Julianna A csonka család gyermekei (árvák, félárvák) a XVIII-XIX. században A család napjainkban a figyelem középpontjába került, ami mögött elsősorban a család intézményének válsága áll. Ennek súlyos, a jövőt is meghatározó következménye a a népesség fogyása, amely mellett nem mehet el szótlanul a magyar társadalom politikai vezetése. Jelen írásomnak nem feladata a mai folyamatok elemzése, úgy gondolom azonban, hogy a család működésének bemutatásával hozzájárulhatok az előzmények megértéséhez. Különösen hasznos lehet a feltáró munka, ha az az eddig alig kutatott csonka családokra vonatkozik, írásom tárgya tehát a csonka család működésének bemutatása. Mit is értünk csonka család alatt? Terminológiák A család „a társadalom életének egyik alapegysége, a legközelebbi rokonok kapcsolatainak történelmileg változó formája" - határozza meg a fogalmat az Új Magyar Lexikon.1 Ennél pontosabb meghatározást ad Tárkány-Szűcs Ernő, mely szerint „A család fogalmán a társadalom zárt, vérségi alapon és házasság (nemi kapcsolat) útján létrejött, társadalmilag elismert és szabályozott, jogilag önálló, elkülönített vagyonnal bíró, tartósan együtt élő csoportját érjük, amelynek végső célja utódok létrehozása, és a felnevelésükhöz szükséges feltételek huzamos biztosítása.”2 Családtípusokként a kiscsaládot, a törzscsaládot és a nagycsaládot különíti el. Kitér ugyan helyenként az özvegyekre (főleg az özvegyasszonyokra), az árvákra és a vadházasságra, de nem szerepelteti önálló családtípusként. A néprajzi szakirodalom a szülőkből és gyermekekből álló család és a nagycsalád fogalmával dolgozik leggyakrabban.3 Szabó László bevezetett egy harmadik fogalmat a különélő nagycsalád formációt, amelyet azonban nem fogad el mindenki.4 A legtöbb tanulmány e közösségek vizsgálatán belül elsősorban a család gazdasági funkcióit elemzi.5 A demográfiai szakirodalomban nagyobb figyelmet fordítanak a családtípusok árnyaltabb megrajzolására és az azt alkotó egyénekre. E szaktudományban nagy szerepet kap a különböző statisztikai felmérések értékeléséből kialakított típusok bemutatása. „A családot lényegében a rokon személyek különböző összetétele alkotja. Ha ez az összetétel csak a házasfelekre vagy a házaspárra és nem házas gyermekeikre korlátozódik, ’ család mag’, 'szűk család’ vagy ’kiscsalád'; ha a családmaggal együtt élő házas gyermekekre és a családból kikerült gyermekekre is kiterjed, 'biológiai család’ az általánosan használt megnevezés. Nem változtat az összetétel 'családmag’ jellegén az sem, ha nem házas gyermekkel halálozás, válás vagy egyéb ok miatt csak az egyik szülő él együtt. Az ilyen családmagot ’töredék’ családnak is nevezik. Ez a 1 ÚML 1.1961.478. 2 TÁRKÁNY-SZŰCS Ernő 1981.407. 3 FÉL Edit 1941.; MORVAY Judit 1956.; PENAVIN Olga 1981.; SZABÓ László 1993. 4 SZABÓ László 1993. 5 SZABÓ László 1968. megnevezés azonban nem megfelelő, mert használata félreértésre adhat okot. ’Családtöredék' a gyűjtőneve ugyanis a magyar terminológia szerint mindazoknak a személyeknek, akik családi kapcsolat nélkül élnek, mint például az egyedülálló vagy az olyan rokon személyeknek, akik nem alkotnak családmagot (pl. testvérek); az utóbbiakra a ’részcsalád’ megjelölést használjuk. Figyelembe véve a család alkotóelemeiről eddig elmondottakat, a család fogalmának többféle meghatározásai általában az alábbi csoportokba oszthatók: 1. ) Család csak az ún. családmag vagy szűk család. Ebben az esetben a családmag három típusa különböztethető meg: a. ) gyermektelen házaspár; b. ) házaspár nem házas gyermekkel (gyermekekkel); c. ) egy szülő (apa vagy anya) nem házas gyermekkel (gyermekekkel). 2. ) A családhoz tartozik minden együttélő rokon, ezen belül a. ) egy családnak tekintve a közösséget akkor is, ha több - egymással rokoni kapcsolatban levő - családmag él együtt; b. ) csak a családmagból és a hozzá tartozó - külön családmagot nem alkotó - rokonokból áll a család. 3. ) A családhoz tartoznak a már felnőtt, a családból kikerült és a családtól távol élő családtagok is. (Ez lényegében a már említett biológiai család.)”6 A demográfiai szakirodalom különbséget tesz a család és a háztartás között. „A háztartás fogalma lényegében abban különbözik a család fogalmától, hogy a család rokon személyek társadalmi közössége, a háztartás pedig - függetlenül a rokoni kapcsolatoktól - az együttlakó személyek gazdasági közössége. A háztartási kapcsolat fennforgásának két alapfeltétele tehát az együttlakás és a közös gazdálkodás, közös háztartásvezetés."7 A demográfiai szakirodalom ismeri a megözvegyülés és az újraházasodás jelenségét.8 Ezek a fogalmak már elvezetnek Faragó Tamásnak ahhoz a megállapításához, hogy a családot, a családi háztartásokat egyszerre jellemzi az állandó változás és a stabilitásra való törekvés.9 Úgy gondolom, hogy e kétirányú mozgás különösen fontos szerepet játszik a csonka családok életében. Az egyén társadalmi presztízsének alakulására döntő befolyással van, ha a csonka család állapot huzamosabb ideig fennáll, illetve nem sikerül a társadalom által a legelfogadottabb teljes családdá alakulnia. Én most ennek bemutatására teszek kísérletet. Csonka családnak nevezem azt a közösséget, amikor az egyik szülő él együtt kiskorú gyermekével/gyermekeivel, vagy gyermekek nevelkednek szülők nélkül, illetve nem vér szerinti szülővel, gondozóval. A csonka család keretében foglalkozom a törvényes házasság mellőzésével létrejövő családi közösséggel is, mivel az utód szempontjából itt is több a bizonytalansági tényező, amely a gyermek életét befolyásolja. Tény, hogy a csonka család egy olyan társadalmi intézmény, amely 6 TAMÁSY József 1964.217. 7 TAMÁSY József 1964.218. 8 VUKOVICS György 1964.204-206., 183-185. 9 FARAGÓ Tamás 1997.217-239. 101
