Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM 13. A századforduló legjelentősebb beruházásai közösségi jellegűek voltak. Az új iskolaépületek és a városháza vertikális növekedést eredményezett az utcaképben. Az előttük kialakított parkok egészen új, városias ideát testesítettek meg a túlnyomórészt paraszti városban. Nem csupán a történeti stílusok, de a szecesszió "szélsőségesen" polgári ízlése is utat talált magának számított a sarokbejárat kialakítása, amely legszebben az Igari út-Húszöles út sarkán lévő kocsmánál figyelhető meg. Ilyen sarokbejáratos épületet egyébként a Fő utca elegánsabb kereskedőházainál is találni. (12. ábra) Közösségi épületek A település városiasodása a kereskedőházaknál is markánsabban jelentkezett a közösségi építkezésekben. A Fő utcára felfűzött tömbök kivétel nélkül hosszanti oldalukkal néznek az utcára, legyen szó egyházi vagy polgári tanintézményekről, postahivatalról vagy községházáról. Ráadásul egy részük, mint az 1896-ben bővített községháza vagy a polgári fiúiskola, emelettel is rendelkezett. (13. ábra) Végül meg kell említeni a kapitalista vállalkozások településszéli üzemeit, mint a kefegyárat, a téglagyárat, a malmot, és magát az állami vasúttársaságot. Az üzemek lakóházakra gyakorolt építészeti hatása áttételesen érvényesült, mikor is a munkahelyek térbeli koncentrációja révén felszabadította a belső lakótelkeket a gazdasági funkció alól. Egészen apró parcellák épülhettek be, amelyeken kizárólag a modernizálódó életmód megkövetelte lakás kapott helyet, míg a munkahely értelemszerűen valamely gyárhoz vagy a vasúthoz, hivatalhoz, kereskedelmi egységhez kötődött. A belterület életmódjának változását mutatja, hogy a két világháború között már találunk példát kéttraktusos, kifejezetten kertvárosias lakóházakra is. Lakótelek A Temető utca 4. számú ház egészen kicsiny telken áll, még a háztáji gazdálkodás vagy a kereskedelem legelemibb helyigényét sem elégíti ki. A harmincas években elkezdett építkezésnek nem is volt célja gazdasági funkció kiszolgálása. A kéttraktusos, négyzethez közelítő alaprajzban eredendően külön ebédlő, hall, háló és nappali szoba, cselédháló, konyha és pincelejáratú kamra került elhelyezésre. (14. ábra) Az alapvetően kis léptékű épületen belül sikerült elkülöníteni egymástól az étkezést kiszolgáló konyhát, és a vendégeknek szóló, „vegytiszta" ebédlőt. E célból a konyhába a kert felől külön cselédajtót vágtak. A szolgálón kívül a ház tulajdonosainak hétköznapi jövés-menését is ez a kicsiny bejárat szolgálta volna. Ezenkívül egy reprezentatívabb, egyenesen az ebédlőbe vezető „vasárnapi" főbejáraton át lehet a lakásba bejutni. A háború megakasztotta az építkezést, amely csak az ötvenes években fejeződött 64«