Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM 9. A jobb oldali szelvény a Fő utca egy tömbjének 1870-es kataszteri térképét mutatja. A negyven évvel későbbi állapotot rögzítő fényképpel összevetve kirajzolódik az átalakulás volumene (ponttal jelölve a változások) 10. A Fő utca város volt egy órásfalu közepén. Kialakulását főként a kereskedelemnek és a közigazgatási funkciónak köszönhette A település térbeli terjeszkedését a vasút erőteljesen befolyásolta ugyan, de fő kiváltó okként továbbra is a népességnövekedést kell megnevezni. Miközben 1868-ban a hétezret alig haladta meg a lakosságszám, a század végére a nyolc és fél ezret is túllépte. 4 9 Egy-egy házban átlagosan nyolc fő élt, ami figyelembe véve a századfordulós családméreteket nem mondható magas számnak. A református közösség számbeli fölényét továbbra is megőrizte (4665 fő), ám relatív súlya erőteljesen csökkent. A XVIII. század végén néhány család számára létrehozott katolikus plébánia híveinek száma a XIX-XX. század fordulóján meghaladta a háromezret, ami az összlakosság negyven százalékát jelentette. A harmadik nagy felekezet az izrealita volt, amely a teljes népesség 7%-át adta. 5 0 A zsidóság főként az átalakuló kereskedelem világában talált megélhetést. A századfordulón a vásárok és a piacok mellett megjelentek és gyorsan elterjedtek a második világháborúig virágkorukat élő kisüzletek. Számuk 1925-re elérte a 72-t. Az elemi igényeket kielégítő szatócsboltokon kívül egy sor szaküzletet találni, amelyek főként építőanyagra, tüzelőre, vasra, bőrre és ruhaneműre specializálódtak. 5 1 Más feldolgozások 144 üzlethelyiségről szólnak, amelyek többsége - mintegy 87 - a település központjában koncentrálódott. 5 2 Annak ellenére, hogy ezek a számok a térség kisvárosaihoz viszonyítva magasnak mondhatók, a település teljes épületállományán belül elhanyagolható számarányt képviselnek. Településképi jelentőségüket mégsem szabad alábecsülni, hiszen a nagy állami segítséggel elkészült középületek árnyékában ezek a kisboltok alakították ki Tiszafüred városias belterületét. A kereskedőházak formálta városias utcakép A Fő utcán eredendően egytraktusos hosszúházak (merőlegesen, illetve párhuzamosan az utcavonallal) állottak. Az állandó boltok, illetve műhelyek kialakítása révén vált zárttá, illetve 49 VADASZ István 1981.12. 50 VÉGH József-MILESZ Béla é.n. 51 VADÁSZ István 1995.80. 52 D0BR0SI György 1986. 47. \ " UTCA 11. A Fő utca kereskedőházal a parasztportákhoz hasonlóan egyesítették a lakhatási és a gazdasági funkciót. A bal oldali típus a hajlított ház első számú fejlődési útját mutatja, amikor a lakóházhoz zárt kapuval csatlakozik a kereskedelmi egység. A második fajta fejlődést a jobb oldali változat mutatja: itt az épület már kéttraktusos. Az utcai traktus félnyilvános terei élesen elkülönülnek az udvarra néző, zárt, polgárias miliőt biztosító lakrésztől hézagosan zárttá az utcakép. A századfordulós képeslapokon még a tízes-húszas években is láthatók a korábbi beépítést őrző falusias épületek. Legegyszerűbb esetben az egytraktusos szárny mellé L alakban toldották hozzá a bolthelyiséget. Miközben az 1800-as évek legvégét rögzítő kataszteri térkép tanúsága szerint még nem általános a hajlított ház, a századforduló utáni képeslapokon már csak reliktumokként ékelődnek a nagyobb házak közé a parasztias épületek. 5 3 Az egyetlen plusz helyiség önmagában csak a kis forgalmú, csekély raktározási igényeket támasztó szatócsboltoknak felelt meg. így például a gyógyszertár L alaprajzú tömbje már a XIX. század végén hasonló formát mutatott. Az udvari szárny mellvédekről induló, szegmentíves tornáca módosabb építtetőre vall, amihez feltehetően később - de még a XIX. század hetvenes évei előtt toldották hozzá a boltként üzemelő utcai helyiséget. A kereskedelmi igények növekedésével az egyszerű L alaprajznál összetettebb típusok alakultak ki. Ilyen, falusi szemmel nézve nagy léptékű épületek alkotják Tiszafüred leginkább zárt utcaképét a Fő utca Piac tér és a Vágóhíd utca közé eső szakaszán. (10. ábra) A helyi kereskedőházaknak két változata különíthető el: a középfolyosós, és a nemesi kúriákhoz hasonló53 KATASZTERI felmérés 1890., 9. ábra » 62 «
