Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN 12. Ahogyan a kereskedővárosok a nagyobb utak találkozásánál jöttek létre, úgy városon belüli léptékekben mérve a boltok előszeretettel telepedtek meg utcák találkozásánál. A két irányban is "nyitott" sarokbejárat kedvelt megoldásává vált a füredi boltoknak an hosszában megduplázott kéttraktusos. (11. ábra) Mindkettő nagyságrendileg nagyobb raktározási és eladói kapacitást tesz lehetővé, mint az egyszerű hajlított alaprajz. A középfolyosós változatnál az L alakban beforduló lakóházzal szemben a telek másik végén felhúzott szárny első része a bolthelyiségnek ad teret, míg az udvar felé a raktár található. A két épületszárny között zárt nagykapu szolgálja a forgalmat. A tetőgerinc az utcával párhuzamos. A második típus eleve utcával párhuzamos elrendezést kapott: a forgalom felé a boltok, míg az udvarra tekintő soron a lakórész helyezkedik el. Kereskedőházak az óriásfaluban Egyszerűbb szatócsbolt-lakóház együttesek nem csak a Fő utcán és környékén találhatók, de a település falusias részein is. Előszeretettel nyitottak boltokat forgalmi kereszteződésekben. A Bajcsy és az Őz utca Y formában összefutó találkozásnál ma is működő vegyeskereskedés egészen egyszerű parasztház, amelynek első része a visszaemlékezések szerint a század tízes éveitől folyamatosan boltként üzemel. Az óriásfalut kiszolgáló boltok kínálata szerényebb volt, így maguk az épületek is inkább hasonlítanak a körülöttük álló népi lakóházakhoz, semmit a központban álló társaikhoz. Feltűnő jellegzetességük, hogy az előkertes parasztportákkal ellentétben az eladóhelyiség egészen az utcavonalig kifut. Sajátos megoldásnak »63