Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban
TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN temető. 4 1 Mindez nem csupán a XVIII-XIX. században lezajlott népességnövekedés ütemét jelzi, de a település társadalmi szerkezetében beállt változásokat is. Az Igari úti - vegyes felekezetű, de a népnyelvben gyakorta református temetőként emlegetett - temető a városi önkormányzatiság terméke, miközben az Örvényi úti egyértelműen földesúri akaratból jött létre. Utóbbi helyének kijelölése a belterület tudatos bővítésének részét képezi. Ennek során a város déli-nyugati határát képező marhahajcsárutat a század első felében éles kanyarral megtörték, és mintegy százötven méterrel délebbre tolták. A XVIII. századi határút vonalvezetését tehát a Külsőkertsor utca őrzi, míg a mai Húszöles út ettől délre fut. Az út mellett fasort telepítettek. Az így nyert terület osztatlan nagy kertségeiben a század hatvanas éveiben már állt néhány nagyobb épület. A kereskedelem hatása a településképre A jobbágyfelszabadítás korszakának legtöbb városias vonást hordozó jelensége a kereskedelem felfutásához köthető, amely révén a Fő utcán kialakultak a piac és vásárterek állandó helyszínei. Az urbanizáció másik potenciális motorját jelentő kézműipar - bár néhány kiemelkedő minőségi terméke mint a nyergek és a cserépfazekak országos hírnévre tettek szert nagyobb arányú változást a településképben nem generált. 42 Ennek oka, hogy Tiszafüreden a környező mezővárosokkal öszszehasonlítva csekély létszámú volt az iparos réteg. 1828-ban mindössze 22 fő, szemben pl. Kunmadarassal, ahol ekkoriban 109 kézműves élt. A század közepéig jelentős számbeli bővülés figyelhető meg, de arányaiban az 1851-ben összeírt 105 mester még mindig elenyésző, mindössze 2,4 százalékot tesz ki. 43 Mindeközben a kereskedelem óriási lendületet kapott, amikor 1833-ban a legendás hírű pankotai Józsa György, akit a népnyelvben Józsa Gyuriként emlegettek, állandó fahidat és egy egész évben járható töltést húzatott a Tiszán. 4 4 A későbbi fejlődés tekintetében ez a momentum rendkívül lényeges, hiszen a századfordulón a vasutat is erre vezették. Az élénkülő kereskedelmi forgalmat kezdetben a magyarsághoz gyorsan asszimilálódó görögök tartották a kezükben, de szerepüket a XIX. század közepére a zsidó diaszpóra vette át. Az 1788-ban négy családból álló izraelita közösség lélekszáma 1851-ben már meghaladja a háromszázat. A növekedés üteme a földesúri befogadó politikával függ össze. Ezt illusztrálja, hogy az első zsinagóga a birtokos Nánásy család földjén épülhetett föl. Az emancipáció a század hatvanas éveitől lehetőséget teremtett a kereskedelmi tőke más ágazatokba történő befektetésére is, amit a polgárosodó zsidóság ki is használt földbérletek és földvásárlások, valamint kisebb gyárak alapítása révén. 4 5 A kapitalista átalakulás korai szakaszában a boltok szerepe marginális, így a kereskedelmi tevékenység városformáló ere41 NEMCSIK Zoltán 1994. 95. 42 PALUGYAY Imre 1854.191. 43 VADÁSZ István 1995. 63. 44 FÜVESSY Anikó 1988/b. 28. 45 0. SZEGŐ Ágnes 1995.13. jét nem a Fő utca házsoraiban kell keresni. A vasút megnyitása után kialakuló hézagosan zárt mezővárosi utcaképnek a hatvanas évekig csupán a csírái látszottak. A város egészére jellemző egytraktusos parasztházak között alig egy-két, üzlethelyiséggel bővített, L alakú ház kontúrja rajzolódik ki. 4 6 Az árucsere valódi színterei a piacok és a vásárok. A két intézmény eltérő mérete indokolta, hogy a katolikus templom mögötti területen, a mai Piac téren egy kisebb, a „mindennapi" helyi kereskedelmet kiszolgáló teresedés jött létre, míg a város északi végén, a mai Kossuth Lajos tér helyén az országos vásároknak otthont adó területet hozzanak létre. A heti vásárok bővülésével a Piac tér a mai Deák Ferenc tér felé terjeszkedett. 3. Urbanizáció a századfordulótól a második világháborúig Az urbanizáció szűk társadalmi keresztmetszete Tiszafüreden a falusias karakter a kiegyezés koráig egyeduralkodó volt. A ma látható belváros polgárias magja a dualizmus korában alakult ki, majd a Horthy érában kis mértékben ugyan, de tovább bővült. A kapitalista városfejlődésnek a második világháború utánig ívelő szakasza két társadalmi tendencia mentén írható le. Az első a Fő utcára koncentrálódó, erőteljesen polgáriasuló, számarányában csekély, de befolyásában jelentős kereskedő, vállalkozó és hivatalnok réteg urbánus építésmódja, a második az ezt körülvevő, erőteljes belső differenciálódást mutató mezőgazdasági óriásfalu népi építészete. A Tiszafüreden végzett néprajzi kutatások hasonló végkövetkeztetésre jutottak: „A hiedelmek és szövegemlékek archaikus rétegét bemutató közlések bizonyítják, hogy a mezővárosi múltú és a XX. században az urbanizálódó centrumához igazodó Tiszafüreden is ugyanolyan karakterűnek kellett lennie a parasztkultúrának, minta polgárias eszményektől kevésbé megérintett falvakban.'" 7 Bár a két társadalmi csoport építészete markáns eltéréseket mutat, rögtön hozzá kell tegyem, hogy a paraszti fejlődés élvonala, ha más utakon és eszközökkel, de a két világháború közötti időkre szintén az urbanizálódó építési divatok hatása alá került. A modern értelemben vett polgári fejlődés párhuzamosan haladt a vasúthálózat kiépülésével. A közigazgatási reform során községgé visszaminősített Tiszafüredet a vasút sokáig elkerülte. Végül 1891-ben a Füzesabony-Debrecen helyiérdekű vonal megnyitásával és ezzel együtt az új Tisza-híd megépítésével a település betagozódott a modernizálódó Magyarország vérkeringésébe. 4 8 A századfordulón sok helyütt megfigyelhető tendencia volt, miszerint a vasútállomás kihúzta a városközpontot. Tiszafüreden a Fő utca folyatatásaként a mai Baross Gábor utca városiasodó épületei, illetve az állomás előtti szerény villasor fémjelzik e folyamatot. 46 KATASZTERI felmérés 1890. 47 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 912. 48 VADÁSZ István 1996.211. » 61 «
