Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TAMÁSKA MÁTÉ: TISZAFÜRED ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE AZ ÚJKORBAN 1. A város tengelye a Körös-fok természetes gátjához kötődik. A 4-5 méteres kiemelkedés mind a mai napig éles határt von a belterület és a táj közé újkori településmag lényegi elemeiben megegyezik a középkorban kialakult szerkezettel, annál is inkább, mert a vízfolyásokkal tarkított területen viszonylag csekély mozgástere volt az emberi megtelepülésnek. A volt Tisza-ágból lefűződött Körösfok környezetéből 4-5 méterrel kiemelkedő hátat hozott létre, amely meredeken omlik az egykori mederbe. A Körös-fok településformáló erejére jellemző, hogy a város még a XIX. századi ármentesítés után sem ereszkedett le az ártérbe. Néhány szegényes portát leszámítva a magaspart alatti szakasz ma is lakatlan.

2

0 (1. ábra) A kora újkorban a gáton több természetes és mesterséges átvágás (fok) is volt, amelyeken a víz átáramolhatott, így a korai településmag az év jelentős részében szigetként emelkedett ki a környező vizekből.

2

1 A település terjeszkedésének lehetőségeit a számtalan vízjárásos láp határozta meg. Ezzel magyarázható, hogy a táj antropogenizálódása nem szabályos koncentrikus körökben, hanem egymástól elkülönülő magaslatokon kialakult halmazokban zajlott. Pesty Frigyes leírása a XVIII. század közepén mindössze negyven-hatvan házat említ, jórészt a templom körüli szűk gyűrűben.

2

2 Építésmódjuk az áradásokhoz alkalmazkodó élet20 A teljes képhez tartozik, hogy az ármentesítés után a várostól távolabb megindult a tanyásodási folyamat. 21 KIRÁLYI Ferenc 1965. 9.; MOHÁCSI Miklós 2002. 49. 22 MOHÁCSI Miklós 2002. 49. módra utal. A keretvázas, vesszőfonathoz tapasztott sárfalat a megáradt víz hamar kimosta, így az ár ellenállás nélkül haladhatott tovább. Az épen maradt vázszerkezetre a víz levonultával új sártapasztást hordtak fel. A mezővárosi fejlődés Míg a török hódoltság korában Tiszafüred nem sokban különbözött a környék falvaitól, a XVIII. század során a környék legfontosabb településévé vált.

2

3 Természeti okként a folyómeder-változás játszott szerepet, amely a tiszai átkelőt a városhoz közelebbi ponthoz terelte. A rév kereskedelmi szerepe kétségtelenül nagy befolyást gyakorolt a meginduló fejlődésre, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a „XIX. század első feléig a (...) a legnagyobb forgalmú, országrészeket összekötő posta- és áruszállító utak elkerülik, vagy csak mellékvonalaikkal érintik a térséget.

2

4" A regionális árucsere azonban elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a falusi léptéket meghaladó település alakuljon ki. Kiszolgáló létesítmények sora jelzi az ez irányú fejlődést. Egymás után épültek a vendéglők, kvártélyok, italmérések, kovácsműhelyek. Ugyanakkor a településkép egészét továbbra is a mezőgazdaság határozta meg. Ennek oka, hogy a XVIII. század gazdasági fellendülésének igazi alapját nem a kereskedelem, hanem a megművelhető földterület bővülése jelentette. A környéken meglehetősen társtalanul álló Tiszafüred több elpusztult falu határát bekebelezte, illetve bérletként hasznosította (pl. Domaháza, Igar).

2

5 Tiszafüred mellett a Tisza bal partján csupán Egyek szabálytalan halmaztelepülése emelkedett ki a pusztából, ám annak mérete nem vetekedett Tiszafüredével. Egyeken II. József idejében csupán 1273 fő élt, miközben Tiszafüreden 3499.

2

6 A térképek ennél is jelentősebb különbséget mutatnak: míg Egyeken az állattartó gazdálkodás a falukép szinte kizárólagos alakítója, addig Tiszafüreden szőlő- és gyümölcsültetvények kiterjedt övezete figyelhető meg. A gazdasági potenciál kiaknázásáért az 1700-as években két társadalmi formáció versengett egymással. Az első a református eklézsiához köthető, a feudális kötöttségektől többé-kevésbé mentes önkormányzatiság megteremtésének szándéka volt. Annak ellenére, hogy történtek kísérletek a jászkun területeken megfigyelhető tehermegváltásra, a század közepén Tiszafüred lakossága jobbágyi sorba kényszerült visszatérni.

27 A második, győztesként kikerülő társadalmi formáció a központosított földesúri hatalom volt, amelyet kisebb birtokos famíliák képviseltek. A mezővárosi rang 1744-re tehető megszerzése a földbirtokosság érdeme, és egyben e csoport megerősödésének jele. Ugyanakkor az örökösök nagy száma miatt a nemesi családok ereje a következő évtizedekben fokozatosan aprózó23 VADÁSZ István 1981.15. 24 VADÁSZ István 1995. 43. 25 MOHÁCSI Miklós 2002.19. 26 VADÁSZ István 2000. 34; JENEI Tibor 2007. 28. 27 FÜVESSY Anikó 1988/a. 5. » 55 «