Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM 2. Az első katonai felmérés (1782-1785) szelvényén három tengely rajzolódik ki. Az északi - a mai főutca -, amelyet geomorfológiai tényezők határoztak meg. Délen egy kelet-nyugati: a várost elkerülő marhahajcsárút. A középen futó tengely a XIX. században eltűnik, valószínűleg a város egy korábbi, XVIII. század eleji terjeszkedési vonalát mutatja. A XVIII. század végén a lakóövezet kezdett kihúzódni az egykori ólaskertekbe, illetve a szőlőhegyek kezdődő benépesülése is megfigyelhető dott. Míg 1774-ben 13, addig a jobbágyfelszabadítás korában, 1850-ben már 69 birtokosa volt a településnek. 2 8 Településszerkezet a XVIII. században A néhány évtizeddel a mezővárosi rang megszerzése után készült első katonai térképen látható, hogy a belterületet egy természetes és egy mesterséges alakulat foglalja keretbe. 2 9 Az előbbi északon a mai Fő utca vonalát kijelölő magaspart, míg utóbbi a délkeleti határánál a rév felé igyekvő széles marhahajcsárút. Városon kívüli vonalvezetését indokolta, hogy a jószágok mozgása rendkívül nagy porral járt. (2. ábra) Elgondolkodtató, hogy magának a központnak egyáltalán nincs hangsúlyos térbeli kapcsolata a révátkelővel. A település ütőerét képező Fő utca híven követi a magaspart vonalát, ugyanakkor nem látni nyomát, hogy keleti végén ránőni igyekezne a révátkelő létesítményeire. Az utca folytatásának hiánya alátámasztja Mohácsi azon megállapítását, miszerint az 170028 MOHÁCSI Miklós 2006. 30. 29 ELSŐ Katonai Felmérés... 1783., 2. ábra 3. A második katonai felmérés (1861) szerint a város mindenütt bekebelezte a volt ólaskerteket. Északon és keleten túl is nőtte azokat. Ennél; eredményeként a szőlők övezetének magasságáig érnek a telkek. A feketével behúzott tengelyek a 70 évvel korábbi állapotokat mutatják. Délkeleten a marhahajcsár utat kijjebb tolták, így újabb kertségeket alakíthattak ki. Az egyelőre osztatlan, nagyméretű birtoktesteken hamarosan megindulnak a lakóház építkezések is as években a mezőgazdaság mellett a kereskedelem csupán másodlagos szereppel bírt. 3 0 A térképszelvényen a két párhuzamos tengely (a mai Fő utca és a Külsőkertsor utca, egykori marhahajcsárút) között egy harmadik is látható, amely a mai Igari út-Vörösmarty utca vonalában haladt. Szerepét nehéz meghatározni, talán a város egy korábbi terjeszkedési határát jelzi. Ezt támasztja alá, hogy tőle északra egy faépületekkel teletűzdelt szérűskert helyezkedik el, ami alapján feltételezhető, hogy a település XVIII. század elejei állapotában a templom körüli lakóövezet belsőségének itt volt a gazdasági övezete. Későbbi funkcióvesztését mutatja, hogy ez az egyetlen jelentős tengely, amely a XIX. századi újabb utcanyitások áldozatává vált. A három párhuzamos utca által meghatározott belterületen található épületek kétbeltelkes települést rajzolnak elénk, amely a gát ívét követve legyezőszerűen tárul szét. A legyező középpontjában áll a református templom, tőle jobbra és balra a katonai térképen pirossal jelölt lakóépületek sora. A házak tájolásukban sajátos átmenetet képeznek a halmazos és az utcás településrend között, az utóbbi irányába ható tendenciát jelezve. Kijjebb, a mai Külső kertsor utca kirajzolta egykori marhahajcsárút menti ösvények mentén sorakoznak a feketével jelölt melléképületek. Akárcsak a lakóházak esetében, úgy a melléképületeknél is megfigyelhető a halmazosság folyamatban lévő szabályozása. Erre utal, hogy a fekete színnel jelölt - minden 30 MOHÁCSI Miklós 2006. 30. » 56 «
