Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Tamáska Máté Dávid: Tiszafüred építéstörténete az újkorban

TISICUM XX. -TÖRTÉNELEM Kovács Attila összegző írása is, amely Tiszafüredet jellegzetes parasztvárosként ábrázolja.

2 A történetföldrajzi megközelítésű munkák Vadász István nevéhez kötődnek.

3 Vadász elsősorban a város településhálózati szerepkörével, annak változásaival foglalkozott, így munkáiból kitekintést nyerhettem a tágabb regionális folyamatokra is. Nyomtatásban nem jelent meg, de a településképi vizsgálathoz szorosan kötődő tematikájú Királyi Ferenc és Jenei Tibor egyegy kézirata.

4 Előbbiből elsősorban a település és a táj kölcsönhatásának mozgatórugói bontakoznak ki. Utóbbi munka a történeti térképek alapján rekonstruálja a város térszerkezetében beállt változásokat. A város történetének rendkívül tömör, de szisztematikus feldolgozását Mohácsi két kisebb könyvben adta közre.

5 A két világháború közötti időszakról még 1990 előtt született egy munka, amely az ideológiai szempontokon túl rendkívül értékes leírást ad a földműves és kereskedő társadalom belső hierarchiájáról.

6 A történeti, társadalomtörténeti írások között mindenképpen meg kell említeni Orbánné Szegő Ágnesnek a helyi izraelita népességet bemutató tanulmányát is.

7 Végül alapvető információkat tartalmaz két nagyobb megyei monográfia. Palugyay forrássá vált leírásában néhány szóban a helyi építészeti gyakorlatra is kitér,

8 míg a századforduló nagy közművelődési vállalkozása, „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" a vasútépítéshez kötődő kortárs polgárosítási kísérletekbe enged betekinteni.

9 Mivel Tiszafüred helytörténete nem szűkölködik feldolgozásokban, a forrásfeltárás mindenekelőtt a régebbi és újabb térképek, népszámlálási adatok összegyűjtésére, az archív fotográfiák felkutatására szorítkozott. A katonai térképeket a kutatás elején a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből szereztem be, később a digitális formátumú változatokhoz is hozzáfértem.

1

0 Történeti kataszteri térképeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet archívumából lehetett másoltatni, de a Kiss Pál Múzeum és a Városi Könyvtár és Információs Központ is őriz duplumokat, illetve fénymásolatokat.

1' A térképek igen gyakran valamilyen fejlesztési tervhez vagy szabályozási javaslathoz csatoltan jelennek meg.

1

2 Különösen értékes forrásoknak bizonyultak az archív fotósorozatok. Ilyen volt az 1980-as évek második felét dokumentáló bejárásos utcakép-rögzítés és a Kiss Pál Múzeum századfordulóig visszanyúló gyűjteménye.

1

3 2 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000. 3 VADÁSZ István 1981.; 1995.; 1996. 4 KIRÁLYI Ferenc 1965.; JENEI Tibor 2007. 5 MOHÁCSI Miklós 2002.; 2006. 6 DOBROSI György 1986. 7 0. SZEGŐ Ágnes 1995. 8 PALUGYAY Imre 1854. 9 VÉGH József -MILESZ Béla 1891. 10 ELSŐ és MÁSODIK katonai felmérés tiszafüredi térképlapja 11 KATASZTERI... 1890, TISZAFÜRED 1970. 12 HÉR, 2004.; ÁRT, 1976.; TIV, 2004. 13 TISZAFÜRED 1984-86.; TISZAFÜRED é. n. A népszámlálásokból mindenekelőtt a lakás- és népesedési adatokat emeltem ki. Bár a lakásstatisztikák esetében áttekintettem a felszereltség mutatókat is, főként a házak építési idejének összeírása hordozott olyan plusz információkat, amelyekből a megfigyeléseket kiegészíthettem, kvalifikálhattam.

14 Mivel a helytörténeti munkák tartalmazzák az 1945 előtti legfontosabb számadatokat, a történeti statisztikák közül csak néhány klasszikus alapmunkát és feldolgozást használtam fel.

1

5 Az írott forrásokon túl az építéstörténeti rekonstrukció legfontosabb empirikus anyagát a település rendszeres bejárása, szocio-urbanisztikai felmérése jelentette. Ennek során utcáról utcára haladva jártam végig a várost, ezernél nagyobb darabszámú fotódokumentációt összeállítva. Az érdekesebb épületeknél igyekeztem a tulajdonossal megegyezve a szobabelsők dokumentálását is megejteni. Főként a két világháború közti időszakra vonatkozóan még szép számmal gyűjthettem visszaemlékezéseket is, de - legalábbis az építtető személyét illetően - gyakran a századforduló éveiig visszanyúlt a helyi emlékezet. 1. Faluból mezőváros: a 18. század településképi változásai Falu a szigeteken Tiszafüred a középkor folyamán még nem rendelkezett központi szerepkörrel. A XIII. századra datálható, néhány falrészletében ma is álló templomának mérete ugyanakkor arra utal, hogy a térség nagyobb településeinek sorába tartozott.

1

6 Mezővárosi fejlődésének előzményei a hódoltság háborús viszonyaiból következő népességkoncentrációig és az azt követő földesúri szerepvállalásig nyúlnak vissza. A monográfiák, helytörténeti munkák nem egységesek a kérdésben, hogy a többszöri elnéptelenedés után a XVIII. században regenerálódó falu életében kimutatható-e a népesség kontinuitása, és ezzel együtt a török korban kialakult autonómiarendszer fennmaradása. A XX. század elején kodifikálódott történeti rekonstrukció szerint az elnéptelenedett pusztára Borsod megyéből érkeztek kálvinista telepesek.

1

7 Ezzel szemben Mohácsi amellett érvel, hogy a hódoltsági terület létbizonytalansága miatt általános kettős gazdálkodás intézményének megfelelően az 1690 utáni pusztítások után érkező telepesek jelentős része korábbi tiszafüredi polgár lehetett.

1

8 A folytonosság mellett szólhat, hogy a mai településképben meghatározó református templom a középkori falak felhasználásával készült el 1767-ben.

1

9 A kora 14 NÉPSZÁMLÁLÁS... 1930. és 1949. 15 FÉNYES Elek 1851.; VÁLYI András 1796. 16 Elsősorban Tiszaörvény nagysága rokonítható Füreddel. Örvény a XV. századig a révforgalom első számú nyertese, de a folyómeder változása a füredi rév szerepének felértékelődését hozta - MOHÁCSI Miklós 2002. 59. 17 LADÁNYI Miksa 1936. 289.; S0ÓS Imre 1955. 52. 18 A kettős gazdálkodás lényege, hogy a főként élőállatból származó jövedelmet a védettebb felvidéki városokba vagy Debrecenbe mentették át. MOHÁCSI Miklós 2006. 63. 19 KIRÁLYI Ferenc 1965. 9. »54