Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Irodalomtörténet - Lisztóczky László: Szolnok megye irodalmi hagyományaiból - Pájer Antal élete és költészete
TISICUM XX. - IRODALOMTÖRTÉNET annyit tudunk, hogy 1848-49-ben honvédtüzér volt, majd vidéki színész lett, néhány cikke és verse jelent meg korabeli lapokban, s alkalomszerűen könyvkiadással foglalkozott. Baráti köréhez tartozott a tiszafüredi születésű, népszerű, Petőfi által is kedvelt író, Bernát Gáspár, anekdoták, humoreszkek hőse és megörökítője, aki mindenekelőtt Józsa Gyuri-adomáival és a Bach-huszárokat kifigurázó karcolataival szerzett hírnevet. Tettekben megnyilatkozó, áldozatra is kész patriotizmusa, példamutató helytállása, erkölcsi bátorsága, a jogtiprók iránt érzett haragja legendát szőtt a neve köré. A haza szabadságát és függetlenségét megalkuvás nélkül védelmező, az osztrák önkényuralmat következetesen elítélő magatartásával bizonyos fokig külön utakon járt a saját egyházában is. Ezt szemlélteti, hogy amikor 1858 augusztusában, Rudolf trónörökös megszületése után országszerte, így a tiszafüredi templomban is hálaadó szentmisét celebráltak, a Szittyavirágok költője egy nyugdíjas ferences szerzetessel végeztette el a szertartást, amelyen ő maga „betyárkalapban", cingulus és pallium nélkül jelent meg. Egy rosszakarója föl is jelentette az egri érsekségen, s nem kis nehézségek árán tudott csak elfogadható magyarázatot adni a történtekre. „Azzal védekezett- írja Herke Rózsa -, hogy a nyugdíjas pap fölajánlotta, hogy elvégzi a misét; rágalom, hogy nem pompával rendezte volna meg a Te Deum-ot; palliumra pedig nem tellett, azért nem vehetett föl.' n s A nép, az egyszerű emberek iránt érzett önfeláldozó szeretetének újra és újra tanújelét adta. A tiszafüredi kántortanítói állomás javára 200 ezüst forintnyi alapítványi tőkét adományozott. A templomnak engedte át azt a negyedteleknyi földet, amellyel végrendeletében egyik utolsó útjára készülő híve ajándékozta meg. 1854-ben vasárnapi ipari iskola létrehozását kezdeményezte. Mindenekelőtt az ő érdeme, hogy lelkipásztorkodása idején a településen kórház létesült, mely elsősorban a szegényeket, az elesetteket karolta föl. „Ez intézet- írta Tariczky Endre - legnagyobbrészt az ő teremtő tevékenységének szülöttje, gyümölcse. Ő járt-kelt, fáradozott annak létesítésében, mely végett jótékony célú tisztes mulatságokat is rendezett. Az adományozásra aláírási íveket bocsátott ki, s a boldogult főpásztortólis 1000 forintnyi alapítványi tőkét nyert reá. A tiszafürediek szívébe és emlékezetébe mindenekelőtt ezzel a kezdeményezésével írta be a nevét. A Tiszafüreden eltöltött közel tizenegy esztendő költői pályájának a legtermékenyebb és legsikeresebb szakasza. Három új versgyűjteménye látott napvilágot. Elsőként 1854-ben a tiszabábolnai szerelem regénye, a Villámok. A kéziratot fiókja mélyén őrizgette, s csak legközelebbi barátainak mutatta meg. 1853 tavaszán pár napra kölcsönadta Futó Jánosnak, aki elhatározta, hogy megjelenteti. Azzal az ígérettel törte meg Pájer Antal ellenállását, hogy neve nélkül fogja közzétenni. Szavát szegte, nem kis bosszúságot és kellemetlenséget okozva ezzel a költőnek. 15 HERKE Rózsa 1941. 9. 16 TARICZKY Endre 1881.101. Az ebből fakadó szégyenérzet és lelkifurdalás is hozzájárult Pájer Antal alkotói pályájának gyökeres fordulatához. A ciklus megjelenése után egy ideig csaknem teljesen mellőzte a világi témákat, szerelmes verset pedig soha többé nem írt. Két újabb kötete az Isten előtt térdre hulló és a kezét imára kulcsoló pap alakját idézi. Sujánszky Antal 1857-ben Pesten Szent lant, Mindszenty Gedeon 1858-ban Egerben Orgonavirágok címmel adta ki költeményeit, melyek kevés kivétellel az egész lényét átható Isten-élményt szólaltatták meg. Igazi énjét és hangját ezekben a kötetekben találta meg, általuk a korabeli magyar egyházi költészet első vonalába emelkedett. Őt is, mint például Balassi Bálintot vagy Ady Endrét, a bűntudat avatta a magyar vallásos líra egyik jelentős alakjává. Mindkét kötetcím szimbolikus jelentésű. A Szent lant nyilvánvalóan „a koronás költőre", Dávid királyra utal, akinek a zsoltárai a világirodalom gyöngyszemei. A kötet első verse, az Előszó őt idézi, aki „szent hárfáján" „a csillagos hazában" is énekel. Az Orgonavirágok cím Pájer Antal Szűz Mária iránti tiszteletét jelképezi. A májusi Mária-ájtatosságokon ennek a virágnak az illata árasztja el kiváltképpen a falusi templomokat. A kötet számos verse Május Királynőjét magasztalja. Az Orgonavirágok egyik darabjával, a Mária mennybemenetelével 1857-ben tizenhét induló közül ő nyerte el a Családi Lapok verspályázatára kitűzött nyolc aranyat. Ezért a versgyűjteményéért kapta élete legszebb kritikáját. A Szépirodalmi » 228 «
