Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Tolnay Gábor: Megélhetési lehetőségek Dévaványán a két világháború között
TOLNAY GÁBOR: MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGEK DÉVAVÁNYÁN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT rán és őszén is rossz termést volt kénytelen betakarítani a mezőgazdaság. A nincstelenekről való téli gondoskodás viszont mind a község képviselő-testületére, mind az elöljáróságra teherként nehezedett. Az elöljáróság erről néhány napja már tanácskozást és beszélgetéseket folytatott, aminek eredményeként javasolta a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület létesítsen egy „gabonatakarékot". Ennek lenne a feladata az elkövetkezendő ínséges időszak nyomorúságán enyhíteni. Javasolta az elöljáróság, hogy ennek előkészítésére hozzon létre egy bizottságot a közgyűlés. Ez a bizottság egy tervezetet dolgozna ki, amelyben meghatároznák a gabonatakarék működésének elveit, anyagi feltételeit, amit azután a képviselőtestület megvitatna, és a vita eredményeként született javaslatot hagyná jóvá. A képviselő-testület a javaslatot elfogadta, és bizottságot küldött ki az előterjesztés elkészítésére. A bizottság tagjai: id. D. Tóth János, D. Tóth Kálmán, Csermák Lajos, Guttmann Jakab, Király János és Grünfeld Ignác. Kérte a bizottságot, hogy a javaslatot minél előbb állítsák össze, és terjesszék azt megtárgyalásra a képviselő-testület elé. 2 8 1922. szeptember 21-én már a főjegyző előterjesztésében tárgyalásra kerültek azok az alapelvek, amelyek a gabonatakarék működését voltak hivatva szabályozni. Azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy erre a célra 12 millió korona kivetését szavazza meg akár progresszív alapon, akár rendes százalékban. Helyes lenne azonban ezt a terhet is lehetőség szerint a teherviselési képesség arányában megosztani, ezért ennek az összegnek az előteremtése progresszív alapon lenne a legigazságosabb. Ezt az összeget csakis kivetés alapján lehet előteremteni, aminek az alapját az 1921. évi adó képezné. Miután az 1922. évre a kivetés még nem történt meg, így a kivetési alap is ismeretlen. A kiküldött bizottság a szükségre való tekintettel javasolja, hogy a képviselő-testület által hozott határozatot a felsőbb jóváhagyás bevárása nélkül azonnal hajtsák végre, mert az árak folytonos emelkedése miatt ezért az összegért az idő múlásával arányosan egyre csökkenő mennyiségű gabonát lehet megvásárolni. Az előzetes számítás szerint erre a célra mintegy 10-12 vagon búza megvásárlására lenne szükség. A kiküldött bizottság a takarékmagtár kezelési szabályzatát az alábbiakban javasolja elfogadni: „Dévaványa község tulajdonát képező gabona takarék kezelési szabályzata 1. §. A takarék magtárból a községi lakosság elsősorban élelemre, és csak ha már a kenyér magra nem volna szüksége, másodsorban a készletek és az általános szükségletnek megfelelőarányban vetési czélra búzát kölcsönképpen vehet igénybe, mely kölcsönvett búza másra, mint élelemre vagy vetőmag czéljára fel nem használható, el nem adható. 2. §. A kölcsön időtartama a legközelebbi aratás utáni szeptember hó 1-ig terjedhet. 28 SZML Dévaványai jkv. 1922. (8. kötet) 66/1922. kgy. szám 3. §. A kölcsönvett búza után évenként előzetesen 8% kamat fizetendő mely kamat a kiméréskor vonandó le a kölcsön vett mennyiségből. A kölcsönvett búza természetben fizetendő viszsza 2%-nál nem több idegen magnál többet nem tartalmazhat. 4. § A kölcsön kérelmeket községi főbíró, főjegyző vagy ezek helyettesei, és a képviselő-testület által e czélra kiküldött három képviselőből álló bizottság bírálja el, mely bizottságnak az elnöke a főbíró. Érvényes határozat hozatalhoz elnökön kívül legalább két tag jelenléte szükséges. 5. § A bizottság hetenként, ha kölcsön kérelmező van - legalább egyszer, szükség esetén többször is ülést köteles tartani és a beérkezett kérelmeket elbírálni. Nézeteltérés esetében elnök szavazást rendel el, s szavazategyenlőség esetén elnök dönt. 6. § A bírálatról rendes jegyzőkönyv vezetendő s azt jelenlévők minden gyűlés után aláírják. 7. § A bizottság elnöke köteles minden negyedévben a kölcsönzéseket tudomásul vétel végett a képviselő-testületnek bejelenteni. 8. § Kölcsönt csakis megfelelő jogi biztosíték, vagyis megfelelő kezes jótállása mellett lehet kiadni oly községi lakosoknak, kiknek ezen kölcsönre önhibájukon kívül tényleg szükségük van, és másképen élelemhez vagy vetőmaghoz nagyobb károsodás nélkül vagy egyáltalán nem volnának képesek hozzájutni. 9. § A befolyandó búzakamatokból elsősorban a magtárhelyiség bére és a búza kezelési költsége fizetendő ki, azután a képviselő-testület mindenkori engedélyével az igazolt községi szegények ingyenesen segélyezhetők. Az ezután fennmaradó mennyiség pedig a takarék készlet gyarapítására fordítandó. 10. § A takarékmagtár minden más pénztártól külön kezelendő, évi számadása minden évben a község többi számadásaival együtt főbíró és főjegyző által elkészítendő, elfogadás végett a képviselő-testületnek bemutatandó és jóváhagyás végett a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztendő. 11. § A gabonatakarék jövedelme és vagyona másra, mint e szabályzatban előírtakra nem fordítható, fel nem használható; az sem a község által, sem más felsőbb hatóság által el nem idegeníthető m Az előadó főjegyző a bizottsági javaslathoz a maga részéről hozzá kívánta tenni azt, hogy a kivetendő hozzájárulások minden egyes adóalanyt terhelnek, és így ezek a hozzájárulási kötelezettségek másra vagy más adóalanyokra át nem ruházhatók. Ennek kimondására azért volt szükség, mert pl. egyes bérleti szerződésekben foglalt azon kikötések, hogy az ingatlant terhelő összes tartozások a bérlő terhét képezik - a gabonatakarék megalakításához való hozzájárulási terhekre nem vonatkoznak. A bizottság javasolta még azt is, hogy 20 korona adóalapig az adózók a hozzájárulási kötelezettség alól mentesülhessenek. Ez az egész akció tulajdonképpen az országos segélyakciót szolgálja, azonban a segélyezéseket semmi esetre sem ingyen vagy minimálisan terhes feltételek mellett folyósítaná a köz29 SZML Dévaványai jkv. 1922. (8. kötet) 78/1922. kgy. szám » 167«
