Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Régészet - Cseh János: Kelta megtelepedés régészeti emlékei Kengyel-Kiss-tanyánál (Adatok a la Téne világ üvegkarpereceinek és kaszakarikáinak ismeretéhez)

TISICUM XX.-RÉGÉSZET kőzik - ideértve természetesen a mai országhatáron túli részeket is mind dél, mind pedig kelet felé. Kengyelhez térben legközelebb a hatvan-boldogi régi telepkutatások során előkerült és közölt vaskarikát kell említenem, egy olyan Zagyva-menti lelőhelyről, ahol kelta telepnyomok, illetve régészeti leletek bizonyosan voltak. Ahogyan ez az egyik legrégebbi La Tène falukutatás, úgy a legmodernebb, nagy volumenű: a SajópetriHosszú-dűlői, ahol egy fémleletekben gazdag gödörházból való a szóban forgó tárgytípus (a francia fordításban „a neau de faux ou de faucille en forme détrier" - 2002: structure n°02.A.95). S ezzel jelenlegi ismereteim szerint a késő vaskori kaszatartozékok utáni kutakodás le is zárható (azzal a kautélával mindenesetre, hogy a szakirodalom vonatkozó helyei elkerülték figyelmemet). A Kárpát-medence nyugati részéről illendő említeni a patinás publikációból ismert velem-szentvidi kaszákat és karikáikat, mert a későbbi kutatásban is gyakran hivatkoztak rájuk (s mert együtt fordulnak elő, habár nem összeillesztetten, ami egyébként ritkaságnak számít). A tematika körüljárása során ellenben markáns kis kollekciót sikerült összegyűjtenem a dák erődített településeknek a mindennapi élet során könnyen elvesző, elkallódó (Verlustfund), D-alakúan, avagy németesen steigbügelförmig módon, a hoszszabb vagy rövidebb pengét a fanyélhez erősítő kaszaörveiből/manzsetta- vagy mandzsettá-iból, melyek olykor esetleg más mezőgazdasági eszközhöz is tartozhattak - pl. Buridava, Cápílna, Malaja Kopanya, Tili§ca (Erdélyben és a szomszédos területeken). A La Tène periódusnak legnagyobbrészt a másodikfelére, végére (C2 és D1-2) jellemző szorítókarikákkal, ámde magától értetődően inkább magukkal a kaszákkal, azok formáival, használatával stb. a nyugati szakirodalomnak 1974-ben, 1983-ban és 1998-1999-ben megjelent részletekbe menő, tüzetes áttekintései foglalkoznak (Manching, Kolin és Salzburg leletegyüttesei). Lényegében ezek és antik írásművek, szöveghelyek (Id. a mottót, mely talán a legfontosabb textusa ennek a témának) alapján tudok fogalmat alkotni arról, már amenynyire lehetséges, hogy a kis kengyeli gazdasági udvar lakói milyen eszközzel végezték a fűkaszálás és esetleg a gabonaaratás munkáját. Összefoglalva tehát azt mondhatom, hogy ez a jelentéktelennek látszó, zömmel szórvány gyanánt vagy depókból napvilágra jutó vastárgy (ebből a szempontból is különös leletem: telepobjektum zárt emlékanyagában fordult elő) a közép-Tisza-vidéki kelta agrotechnika szép, markáns régészeti reliktuma. Ezenkívül időrendi helye is viszonylag pontosan rögzíthető: az üvegkarperec stb. nyomán döntő súllyal a Kr. e. II. századra. Berciu, Dumitru: Buridava dacicä. La Buridava dace. Biblioteca de arheologie, XL. Bucureçti, 1981.; Criçan, loan Horatiu: Ziridava. Säpäturile de la „Çantul Mare" din anii 1960,1961,1962,1964. Die Ausgrabungen der Jahre 1960, 1961, 1962 und 1964 vom „Çantul Mare". Arad, 1978.; Gleirscher, Paul: Die Kleinfunde von der Hohen Birga bei Birgitz. Bericht der Römisch-Germanischen Kommission, Band 68. 1987. Mainz am Rhein, 1988. 181-351.; Glodariu, loanMoga, l

'asile: Cetatea dacicä de la Câpîlna. The Dacian Fortress at Cápílna. Bucureçti, 1989.; Hellebrandt Magdolna, B.: Gazdasági eszközök kialakulása és értéke. A vasművesség évezredei a Kárpát-medencében. Az anyagi kultúra a Kárpát-medencében, 3. Szerkesztette: Nagy Zoltán-Szulovszky János. Szombathely, 2009. 25-39.; Jacobi, Gerhard: Werkzeug und Gerät aus dem Oppidum von Manching. Die Ausgrabungen von Manching. Herausgegeben von Werner Krämer. Band 5. Wiesbaden, 1974. (recenziója Müller Robert tollából: Archaeologiai Értesítő, 103. kötet 1. szám. Budapest, 1976.141-142.); Kotigorosko, Vyacheslav: Malaja Kopanya. Micromonografie. Satu Mare, 2009.; Lehoczky Tivadar. Adatok hazánk archaeologiájához különös tekintettel Beregmegyére és környékére. II. kötet. Az őskortól a magyarok bejöveteléig. Körülbelül 320 ábrával. Munkács, 1912.; Lupu, Nicolae: Tiliçca. Açezarile arheologice de pe Cätäna§. Summary (angol). Bucureçti, 1989.; Maier, Ferdinand (Unter Mitarbeit von Udo Geilenbrügge, Hansjörg Küster, Timm Weski, Erwin Hahn, Heinz-Jürgen Köhler, Susanne Sievers): Vorbericht über die Ausgrabung 1985 in dem spätkeltischen Oppidum von Manching. Germania, Jahrgang 64.1. Halbband. Frankfurt-Mainz, 1986.1-43.; Márton Lajos: A korai La Tène sírok leletanyaga. Das Fundinventar der Frûhlatènegrâber. Dolgozatok a m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem Archaeologiai Intézetéből, IX-X. 1933-34. 1-2. Szeged, 1934. 93-165; Miske Kálmán: A Velem Szt. Vidi őstelep. I. kötet: A harácsolt leletek leírása egy színes melléklettel, 70 külön nagy táblával és egy térképvázlattal. N. IV. Wien, 1907.; Moosleitner, Fritz: Eisendepotfunde aus Salzburg. Archaeologia Austriaca, Band 82-83. Wien, 1998-1999. 500511.; Müller-Karpe, Andreas und Michael: Neue latènezeitliche Funde aus dem Heidetränk-Oppidum im Taunus. Germania, Jahrgang 55. 1.-2. Halbband. Frankfurt-Mainz, 1977. 33-63.; Nothdurfter, Johann: Die Eisenfunde von Sanzeno im Nonsberg. Römisch-Germanische Forschungen, Band 38. Mainz am Rhein, 1979.; Pető Mária: Adatok a római kori aratóeszközök történetéhez. Ethnographia, LXXXIV. évfolyam, 3. szám. Budapest, 1973. 301-307.; Posta Béla: A hatvan-boldogi ásatások. Archaeologiai Értesítő, új folyam XV. kötet. Budapest, 1895.1-26.; Rybová, Alena-Motyková, Karla: Der Eisendepotfund der Latènezeit von Kolin. Depot zelez z doby laténské z Kolina. Památky Archeologické, Rocník LXXIV. Cislo 1. Praha, 1983. 96-174.; Szabó, Miklós-Czajlik, Zoltán (et alia): Lhabitat de l'époque de La Tène à Sajópetri-Hosszú-dűlő. Budapest, 2007.; Takács Lajos: A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Zur Geschichte der Kurzstielsensen in Ungarn. Ethnographia, LXXXI. évfolyam, 2-4. szám. Budapest, 1970. 187-220.; Takács Lajos: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest, 1980. 294-298. és következő oldalak. Kengyel-Kiss-tanya kelta kistelepülését illető, kimerítő szakirodalom (néhány elkerülhetetlen repetícióval a föntebbi hivatkozásokból) Cseh János: Kelta szálláshelyek a halastónál. Településásatások Kengyelen. Új Néplap, II. évfolyam 74. szám. Szolnok, 1991. március 30. 9.; Cseh János: Kengyel-„Kiss-tanya" („Baghy-homok") (Szolnok m.). Az 1990. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek, Ser. 1. No. 44. 1992. Budapest, 1992.1617.; Cseh János: Kengyel-Kiss-tanya (Előzetes jelentés az 1990 őszén végzett régészeti föltárásokról). Kengyel-Kiss-tanya (-homestead). (Preliminary report about the archaeological excavations finished in the autumn of 1990). Tisicum, VIII. Szolnok, 1993. 138., 141., 146., 147., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 156., 157., 158., ezenkívül 145. 11. ábra, 147. 13. ábra,