Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Régészet - Cseh János: Kelta megtelepedés régészeti emlékei Kengyel-Kiss-tanyánál (Adatok a la Téne világ üvegkarpereceinek és kaszakarikáinak ismeretéhez)

CSEH JÁNOS: KELTA MEGTELEPEDÉS RÉGÉSZETI EMLÉKEI KENGYEL-KISS-TANYÁNÁL ra, morva, cseh és bajor földre leginkább. A kelta világ ezen térségeiben több műhely is foglalkozhatott ennek a típuskör­nek a szériagyártásával, a távolsági kereskedelem pedig (a szapropelithez/lignithez és grafithoz hasonlóan) terjesztésével, értékesítésével. (Hozzáteszem itt egy adalékként, hogy a leg­újabb kutatási eredmények pl. a szkordiszkusz üvegkarkötők gyártási műhelyeit az Alpoktól északkeletre feltételezik.) Berecki Sándor. The La Tène settlement form Moreçti. Ethnie and cultural interferences in the 1 s t millenium B.C. to the 1 s t millenium A.D., Vol. XII. Cluj-Napoca, 2008.; Brezinova, Gertrúda : Doba laténska a predmety zo skia a sapropelitu v régióné Nitry. The Laten (La Tène) Period and the Artefacts made of Glass and Sapropelite in Nitra Region. Studia Historica Nitriensia, 12. Nitra, 2005. 15­28.; Dizdar, Marko: Nalazi staklenih narukvica latenske kulture u Podravini. Glasarmringfunde der Latènekultur in der Podravina. Prilozi Instituta za arheologiju u Zagrebu, Vol 23. Zagreb, 2006. 67-128.; Gebhard, Rupert. Der Glasschmuck aus dem Oppidum von Manching. Die Ausgrabungen in Manching. Begründet von Werner Krämer. Herausgegeben von Ferdinand Maier. Band 11. Stuttgart, 1989. (re­cenziója Szabó Miklóstól. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, Tomus XLVI. Fasciculi 1-4. Budapest, 1994. 446­447.); Haevernick, Thea Elisabeth : Die Glasarmringe und Ringperlen der Mittel- und Spätlatenezeit auf dem europäischen Festland. Mit einem Beitrag von Paula Hahn-Weinheimer. Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts zu Frankfurt a. M. Bonn, 1960.; Hellebrandt Magdolna : Előzetes jelentés a Vác­kavicsbányai kelta temető 1969-1970. évi feltárásáról. A preliminary report on excavation of a Celtic cemetery at Vác-Kavicsbánya (Pebble-pit) in 1969-1970. Archaeologiai Értesítő, 98. kötet 1. szám. Budapest, 1971.176-185.; Horedt, Kurt: More§ti. Grabungen in einer vor- und frühgeschichtlichen Siedlung in Siebenbürgen. Bukarest, 1979.; Jerem Erzsébet-Facsar Géza-Kordos László-Krolopp Endre­Vörös István: A Sopron-Krautackeren feltárt vaskori telep régésze­ti és környezetrekonstrukciós vizsgálata. II. The archaeological and environmental investigation of the Iron age settlement discovered at Sopron-Krautacker. II. Archaeologiai Értesítő, 112. kötet 1. szám. Budapest, 1985. 3-24.; Jovanovic, Borislav-Jovanovic, Marija (et cetera): Gomolava. Naselje mladenog gvozdenog doba. Late La Tène Settlement. Gomolava 2. Novi Sad-Beograd, 1988.; Karwowski, Maciej: Keltische Glasarmringe und Ringperlen vom Oberleiserberg bei Ernstbrunn, Niederösterreich. Arcaeologia Austriaca, Band 82­83. Wien, 1998-1999. 209-220.; Karwowski, Maciej-. Latènezeitlicher Glasringschmuck aus Ostösterreich. Mitteilungen der Prähistorischen Kommission, Band 55. Wien, 2004.; Korek József. Az újkőkortól az időszámításunk kezdetéig. Hódmezővásárhely története a legrégibb időktől a polgári forradalomig I. Kötetszerkesztő Szigeti János. Hód­mezővásárhely, 1984. 112-188.; Maráz, Borbála: Chronologische Probleme der Spätlatenezeit in der Südtiefebene (Südost-Ungarn). A Dél-Alföld késői La Tene-korának kronológiai problémái. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 19. (1974). Pécs, 1977. 107-128.; Meduna, Jirí: Die latènezeitlichen Siedlungen und Gräberfelder in Mähren (Katalog). Fontes Archaeologiae Moravicae, Tomus XI. Brno, 1980.; Rissanen, Hannele : Die Glasfunde aus der spâtlatènezeitlichen Siedlung Basel-Gasfabrik. Jahrbuch der Schweizerischen Gesellschaft für Ur- und Frühgeschichte, Band/Volume 82. Bern, 1999.149-161.; Seidel, Mathias: Keltische Glasarmringe zwischen Thüringen und dem Niederrhein. Germania, Jahrgang 83. 1. Halbband. Frankfurt­Mainz, 2005.1-43.; Szabó, Miklós-Czajlik, Zoltán (et alia): Lhabitat de lepogue de La Tène à Sajópetri-Hosszú-dűlő. Budapest, 2007.; Tankó Károly: Kelta üvegkarperecek Szurdokpüspökiből és Gyön­gyöspatáról. Celtic glass bracelets from Szurdokpüspöki and Gyön­gyöspata (NE-Hungary). A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XXX. Salgótarján, 2006. 98-108.; Tomicic, Zeljko-Dizdar, Marko: Grobovi latenske kulture s Velikog polja u Zvonimirovu - rezultati istrazivanja 1993-1995. Gräber der La Tène-Kultur von Veliko polje in Zvonimirovo - Ergebnisse der Forschungen 1993-1995. Prilozi Instituta za arheologiju u Zagrebu, Vol. 22. Zagreb, 2005. 59-125.; Venclová, Natalie: Nástin chronologie laténskych náramkü v Cechách. Chronologischer Abriß der latènezeitlichen Glasarmringe in Böhmen. Památky Archeologické, Rocník LXXI. Císlo 1. Praha, 1980. 61-92.; Venclová, Natalie: Prehistoric glass in Bohemia. Praha, 1990. Vala­mint Hunyadi 1957 feljebb a lelőhelylistánál mär idézett munkája. ­Az elmúlt másfél évtized hazai irodalmából két munkára hivatkozom még, egy alföldi és egy dunántúli vonatkozásúra, az utóbbi meglehe­tős alapossággal járja körül az apropót adó karperectípust. Ezek Pál Gabriella, A: Kelta ház Csanytelek-Paléról. Keltische Haus aus Csany­telek-Palé. A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szerkesztette: Lőrinczy Gábor. Szeged, 1994. 229­237. és Horváth László: Gyerekjáték vagy attribútum? Kelta leletek Magyarszentmiklósról (Zala megye). A toy or an attribute? Celtic finds from Magyarszentmiklós (County Zala, Hungary). Zalai Múzeum, 16. Zalaegerszeg, 2007. 25-54. (a legfrissebb irodalommal) „falclum ipsarum duo genera: Italicum brevius ac vei inter i/epres quoque tractabile, Galliarum latifundia maioribus.... conpendia, quippe médias caedunt herbas brevioresque praetereunt. Italus fenisex dextra una manu secat." „Es giebt zweierlei Sicheln ; die italienische ist kürzer, und kann auch zwischen Dornhecken gebraucht werden, Auf den grossen Gütern in Gallien verfährt man weit kürzer, denn dort mähet man die Halme mitten ab, und lässt die kürzern stehen. Der italienische Mäher schneidet bloss mit der rechten Hand. " „Kétféle sarló létezik; az itáliai rövidebb, és tüskés cserje között is lehet használni, a nagy földbirtokokon Galliában sokkal rövi­debbet forgatnak, mert ott a gabonaszárakat középen kaszál­ják, és a rövidebbeket állva hagyják. Az itáliai arató csupán jobb kézzel vág." C. Plini Secundi Natvralis Históriáé Libri XXXVII. Post Lvdovici lani obitum. Recognovit et scriptvrae diserepantia adiecta edidit Carolvs Mayhoff. Vol. III. Libri XVI—XXII. Editio stereotypa editionis prioris (MDCCCXCII). Stvtgardiae in aedibus B. G. Tevbneri MCMLXVII. A szö­veghely: XVIII 27-28 (67) 261-262 22-26 (a 215-216. oldalon); Die Naturgeschichte des Cajus Plinius Secundus. Ins Deutsche übersetzt und mit Anmerkungen versehen von Prof. Dr. Wittstein in München. Dritter band: (XII—XIX. Buch) Naturgeschichte der Pflanzen. Leipzig. 1881. Achtzehntes Buch. Von den Feldfrüchten 67. (a 394. oldalon) Ahogyan a női klenódium üvegkarperec a kelta üveggyár­tás igen szép, finom produktuma, úgy a vas kaszakarika, egy ferrule, mondhatni kapcsolóhüvely (Sensering/Sensenring vagy Sensenbuchse) a korabeli élet triviálisabb, rusztikusabb olda­lának tanúja mintegy. Ugyanakkor viszont a Nagy Magyar Al­földön való ritkasága folytán az itteni keleti La Tène művelő­dési kört illetően talán fontosabbnak is mondhatnánk. Valóban: a telepásatások, de főként azok emlékanyaga publikálásának szűkössége, az utóbbi időkig elhanyagolt helyzete, mostoha sorsa okán az igazi síkvidéki kelta mezőgazdaság (agrikultúra), földművelés tárgyi forrásanyaga alig néhány lelőhelyre szorít­13«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents