Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)
PUSKÁS ZOLTÁN: SZOLNOKTÓL PAOKINGIG P. Jesacher végül felhívja a figyelmet arra, hogy a saját ősi vallásától is egyre távolodó fiatalabb kínai generáció könnyebben megnyerhető a kereszténység számára, ebben a tekintetben hatalmas távlatok nyílhatnak a misszionáriusok előtt. A régi szertartások rendszere helyett inkább már csak babonás maradványokról lehet beszélni. Nagyobb problémát inkább a hagyományvesztést követő erkölcsi züllöttség jelenthet. Mindenesetre a magyar ferencesek nagyon jó tanulóknak ígérkeztek, mert aránylag hamar, még 1930-ban sikeresen le is vizsgáztak a tiroliaknál. A nyelvtanulásnak és a kínai hagyomány megismerésének köszönhetően sikerült összeállítaniuk egy 2000 szavas magyar-kínai szótárt, és néhány év elteltével elkezdték a Szentírás kínai nyersfordítását is. 3. A korabeli Paoking (1929-1952) A Vörös Had nem retteg vonulni napról napra, nem akadály előtte már folyam, ezer szikla, s mint fodrozó hullámok, az Öt Hegy 9 0 minden orma: Vu-mang hatalmas bérce szinte sárrá taposva. (Mao Ce-tung: Hosszú Menetelés című verse) A korabeli kaotikus történelmi események következményei a külföldi missziókat sem kerülték el, de most csak azokat a momentumokat emelném ki néhány lépésben, amelyek a ferenceseket is érintették. A missziós területen zajló történéseknek olykor a magyarok is jelentős szereplői voltak, mely történések erősen befolyásolták a mindennapi munkát, a misszió létét, és további nagyfokú alkalmazkodást követeltek. 9 1 A különböző csapatmozgásokkal járó kellemetlenségek ugyanis új és újabb, nem várt helyzeteket idéztek elő, amelyek kezeléséhez nagy lélekjelenlétre volt szükség. Az 1900-ban megkötött „egyenlőtlen szerződések" nyomán a vezető európai országok által különböző érdekszférákra felosztott Kína területén élő külföldiek, mentesülve a kínai joghatóság alól, saját törvényeik szerint élhettek. 9 2 A nyugat rákényszerítette a birodalmat arra, hogy fogadja el kiszabott helyét a nemzetek között, és ne gondolja magát többé az „univerzum közepének" (Csungkuő). A fegyveres nyomás lehetővé tette, hogy a keresztény térítők védelem alatt, akadálytalanul utazhassanak az országban. Az elhatalmasodó idegengyűlölet következményeként (és Ce-hszi anyacsászárné biztatására) kirobbanó „bokszerlázadás" 9 3 (1900-1901) hevesen tiltakozott minden „imperialista" befolyás ellen, amely egyúttal misszi90 Utalás Kína öt szent hegyére (északon Hengsan, Huasan, délen Hengsan, Tajsan, Szungsan). 91 Kína XX. századi történelmével kapcsolatban több magyar nyelvű összefoglaló munkát is találtam, pl. JORDÁN Gyula 1999., P0LÓNYI Péter 1988. 128-214., GERNET, Jacques 2001. 471-504. 92 A Kínát megalázó helyzetbe hozó törvényeket csak 1943-ban oldották fel teljesen, mikor Anglia és Amerika (akik Csang Kaj-sek szövetségesei voltak) ösztönzésére minden külföldi állam lemondott előjogairól. 93 A nyugati hatalmak gúnyneve a mozgalomra, a benne előforduló „ököl" (csihotuan) szóból. A főleg fiatalokból álló felhergelt taoista szektatagok kezdték gyilkolni az európaiakat. TUNG-SUNG, Chao 1944.14. onáriusellenes reakciókat váltott ki. A kereszténység oktatását időlegesen felfüggesztik az országban, közben 250 miszszionáriust és 30 ezer kínai keresztényt megölnek. 9 4 A tétova mandzsu udvar pedig semmit nem tett azért, hogy a bokszereket megfékezze. A külföldi befektetőket és bankokat támogató mandzsu vezetés ténykedése országos felháborodást váltott ki, amely lázongáshoz vezetett („vucsangi lázadás", 1911). A dinasztia három évszázados uralma megszakadt, véglegesen érvényét vesztette a birodalom „örökkévalóságának" évezredes hite. A gyermekcsászárai (Pu Ji) együtt az egész, egyébként sem népszerű Csing-dinasztiát elzavarták, és Kína köztársasággá lett, az új alkotmány vallásszabadságot hirdetett (1912). Az emberek az utcákon levágott copfjuk lobogtatásával ünnepelték felszabadulásukat. 9 5 Az új köztársaság ideiglenes elnöke, a száműzetésből hazatérő Szun Jat-szen lett, aki Kantonban rendezte be hivatalát, és megalapította az első Kuomintangot (Nemzeti Párt), az egymást váltó pekingi kormánycsoportok ellenlábasaként. A monarchiabarát néhai főtisztekből álló északi hadurak és a különböző politikai csoportok hadakozása alatt meggyengülő központi hatalom egyre nagyobb önállóságra bátorította a tartományokat. A Szun Jat-szen (Szun Ji-hszien) és a csatlakozó Csang Kajsek (Csiang Csie-si) által 9 6 irányított és újjászervezett nemzeti mozgalom (1924) a „nacionalizmus, demokrácia és népjólét" jelszavak alatt próbálta tagjait ütőképes tömegpárttá szervezni. 9 7 A zűrzavaros időkben rendszerint újraéledtek a keresztény remények, de hamar kiderült, hogy mindenekelőtt Kína jóléte és nagysága volt a legfőbb érdek, és nem a kereszténység elősegítése. Alapvetően a kormányok, agnosztikus módon, csupán egy újabb babona megjelenési formáját látták a kereszténységben, amely mögött valójában nyugati támogatást reméltek. Szun az oroszországi októberi forradalom hatására kapott lendülettel egy képzett, a szovjet Vörös Hadsereg mintájára létrehozott erős hadsereg összetoborzására koncentrált. Elgondolása szerint egy tömegpárt (Kínai Kommunista Párt) megalakítása olyan nemzeti mozgalmat hozhat létre, amely egyaránt építhet a munkásságra és a paraszti tömegekre. A forradalmi mozgalom célja az volt, hogy a kétezer éves császári intézmény utolsó bástyáinak számító, konzervatív, a régi haderő tábornokaiból alakult tartományi „kiskirályok" hatalmát végleg megdöntsék. Az akkor 480 milliós országban továbbra is a földművelés számított a legfőbb gazdasági tevékenységnek, és a hadurak (csünfa) csoportokba szerveződve jóformán egész országrészeket is a markukban tartottak. Korrupt adószedőikkel együtt pedig időről-időre kifosztották a he94 KÜNG, Hans-CHING, Julia 2000. 267-268. 95 P0LÓNYI Péter 1994.128. 96 Szun 1884-ben, Csang pedig 1927-ben keresztelkedett meg, hogy feleségül vehesse Szun lányát. 1934-ben indította el az Új Élet Mozgalmat, amelyben a konfuciánus hagyomány és a keresztény hit alapértékeit hangsúlyozta. 97 Nem volt ritka jelenség ekkor, hogy a „keresztény tábornokok" katonai egységei menetelés közben az ismert egyházi énekeket indulóként énekelték. VÁMOS Péter 2003. 71. »117«
