Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM lyi lakosságot. Országlásuk idején a parasztság nincstelenné vált, a kereskedelem megbénult, miközben pedig egyre szaporították saját ópiumültetvényeik számát, amely a legnagyobb bevételi forrásuknak számított. 9 8 A már saját missziós területtel rendelkező magyar ferencesek az ország dél-délkeleti részének Hunan nevű tartományában kétmilliónyi embertömeg sorsában osztoztak. A térségben folyamatosak voltak a besorozások, ami miatt lelassult a termelés, és élelmiszerhiány alakult ki. Komoly ellátási gond éppen nem volt, de az árak folyamatosan emelkedtek. 9 9 Jelentősebb ipar csak a kikötővárosokban és a folyók mentén alakult ki, bár ezek többnyire külföldi irányítás alatt álltak. A példátlan harácsolás eredményeként a gazdaság teljesen szétesett, az éhezők egy része titkos társaságokba és rablóbandákba verődve portyázott a vidéken. Szun halála után (1925. március 12.) utóda, a jobbszárny vezetője, a diktátori elképzeléseket dédelgető Csang Kaj-sek vette át a vezetést. A kettéhullott Kuomintang általa vezetett nemzeti oldal csapatai észak felé indultak, hogy egyesítsék az országot, de hamarosan ellentétbe kerültek a sztálinista Mao Ce-tung kommunistáinak érdekeivel, amely újabb polgárháborúba torkollott. A Csang által levert sanghaji „antiimperialista tüntetés" nyomán (1927. május 30.) fel-felerősödő idegengyűlölet következményeként a keresztény misszionáriusok országosan is a megmozdulások célpontjaivá váltak. A fellángoló nemzeti érzület csakis úgy tudott a misszionáriusok munkájára tekinteni, mint amely alapjaiban ellentétes a haza érdekeivel. Propaganda hadjáratot indítottak a keresztény iskolák ellen, előadásokkal, felvonulásokkal szították a keresztényellenes érzelmeket. Az „imperializmus előretolt szócsöveinek" és „helyőrségeknek" nevezték az országban állomásozó keresztény egyházi felekezeteket. 10 0 A P. Károlyi Bernát első prefektus által vezetett magyar ferencesek még a jungcsoui szemináriumban tartózkodtak 1930 nyarán, amikor a kommunisták és a kormányerők kereszttüzébe kerültek. Az álruhás kommunisták Hunan tartomány fővárosában (Csangsa) már elfoglaltak több stratégiai pontot. Mivel a város nem fizette ki az általuk meghatározott összeget, elkezdődött a fosztogatás. A város előkelőbb negyedét felégették, a vagyonosabb embereket megölték. Feldúlták az ottani katolikus árvaházat és a templomot, az apácák és a szerzetesek bujdosásra kényszerültek. „Le a kereszténységgel, le Jézussal!" (Tatao jeszucsiao, tatao Jeszu!) és hasonló jelmondatok skandálásával próbálták a lakosságot a nyugatiak ellen hangolni. A különböző országok külképviseletei (angol és amerikai) felszólították a vidék misszionáriusait, hogy hagyják el a tartományt, amíg nem késő. A magyarok is így tettek, bár a viszontagságok ellenére semmi bántódásuk nem esett, tovább dolgozhattak az önállósulás megvalósításán. Az ameri98 GERNET, Jacques 2001. 474. 99 P. Lombos naplójában szinte folyamatosan figyelemmel kíséri a rizs helyi árviszonyainak alakulását. 100 VÁMOS Péter 2003. 76. kaiak példáját követve szorgalmazták a számukra kijelölt területek átadását. Az 1937 második felétől az országba benyomuló japán megszállók sorra, ellenállás nélkül foglalták el a kikötővárosok nagy részét és az országrész fontosabb útvonalait. Már régen fájt a foguk az ásványi kincsekben gazdag mandzsúriai térségre és a Jangce vidékére. A blokád alá vont tengerparti ipari városoknak a belső tartományokkal megszakadt minden kereskedelmi kapcsolata, egyik fél sem engedélyezett jelentősebb áruforgalmat, a missziónak küldött adományok is csak késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg. A kormány visszafogta a kiadásokat, az emberek fizetését nem rendezték, ami korrupcióhoz vezetett. A jelentkező infláció és a folyamatos áremelkedések elérték a magyar misszió övezetét is, a rizs ára meghússzorozódott, a kormány nem pénzben, hanem terményben (rizs, köles) volt kénytelen beszedni az adót. 10 1 A ferencesek a misszió rizskészletéből próbálták fizetni alkalmazottaikat, a tanítókat, munkásokat, és hogy a nyomor teljes legyen, az infláció mellett még a különféle természeti csapásokkal (árvíz, kolera) is küzdeniük kellett a helyieknek. A folyamatos csapatmozgások és ágyúzások miatt pedig állandósult a háborús helyzet a térségben. A kommunisták főleg a vidéki lakosság munkásaiból próbáltak meg jelentős tömegbázist kiépíteni és mozgósítani, mivel a nagyobb városokat a központi hatalom felügyelte. Paoking környékén elszaporodtak a nyugat- és Koumintang-ellenes kommunistabarát megmozdulások. 10 2 Az agitáció egyik sajátos „színfoltja" volt, hogy a missziósokról gúnymaszkot készítettek, amit körmenetben vittek ki a városon kívülre, ahol végül ünnepélyesen lenyakazták, „halál a külföldi ördögökre!" kiáltozás és örömujjongás kíséretében. A „demokráciáért" vívott fegyveres akciók egyik célpontja volt a paokingi „imperialista" katolikus missziós bázis is, de a kormányerők távol tudták tartani a kommunisták ezirányú portyáit. A felkelők végül visszavonultak a hegyekbe, ahol létrehozták saját bázisaikat. Vezetőjük, a Kínai Kommunista Párt egyik alapítója, az éppen Hunan tartományban, Csangsa közelében született Mao Ce-tung lett. 10 3 Miközben az ország érdeke a japánok elleni összefogást sürgette volna, Csang, kihasználva az ország megosztottságát, katonai lépéseket tervezett a baloldali marxista-kommunista mozgalom felszámolására. „Előbb számoljuk fel a banditákat, azután szembefordulunk a japánokkal." A Kuomintangnak sikerült is pozícióharcra kényszerítenie a csapatokat, de Mao katonáinak végül sikerült kitörnie. Kezdetét vette a híres, 12.000 kilométeres Hosszú Menetelés (csangzeng), a kínai Vörös Hadsereg „eposzba illő" hőstette, melynek során hét-nyolcezer ember vágott neki az országnak Csang nacionalistái elől. A menet a magyar ferences misszió területén is áthaladt, miközben toborozták a parasztokból álló leendő haderőt, amely felveheti a harcot a Csang-szimpatizáns csapatokkal és majd a japánok 101 Ebben az időben a misszió által vásárolt házakra és telkekre kötött bérleti és adásvételi szerződéseknek a megkötése is meghatározott menynyiségű gabona leadása ellenében történt. 102 APAP 2005. 67-68. 103 GERNET, Jacques 2001. 480. »118«
