Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)
PUSKÁS ZOLTÁN: SZOLNOKTÓL PAOKINGIG a csírájából előbújt növény, halálakor pedig „erős és kemény". Az erő és a keménység (száraz, merev) ebben a struktúrában elsősorban a halál - a gyengeség és finomság (rugalmas, hajlékony) pedig az élet kísérői a természet körforgásában, ahogyan a sarjadzó növény is áttöri a követ. 7 2 Lao-ce legfőbb célja, hogy tanításaival az embereket visszavezérelje a tao-hoz, vagyis az erőszak nélküli helyes úthoz. E törvény minden élő teremtményre egyaránt vonatkozik és a Biblia is tanítja. 7 3 „Aki ezt bírja, az törekvéseit és céljait a Tao működésének alá tudja rendelni, alkalmazkodik külvilágához, és biztos lehet, hogy a megoldandó feladat észrevétlenül is, de feltétlenül megoldódik." 7 4 A vu-vej, vagyis a „nemcselekvés" gyakorlata szinte az egyetlen életforma, amely érvényben van az utóbbi két és félezer évben. Ez az életszemlélet elterjedt a taoista kolostoroktól az iskolákon át a hivatalokon keresztül, egészen a császárokig. A pekingi császári palota trónszéke fölött egészen 1912-ig, a mandzsuk bukásáig állt a cinóber betűkkel felírt vu-vej jele. Mert az igazi uralkodás egyensúlyt teremt, feloldja a feszültségeket, és óvakodik a túlzott aktivitástól. A jó kormányzás arról ismerhető fel, hogy alig észrevehető. Személytelen jelenlétével az uralkodó, ahogyan Konfuciusz is vélekedett, maga a megtestesült „változatlan közép", mint kocsi kerekén a tengely. A vu-vej által vezérelt és tökéletes élet legfontosabb jellemzője a mások iránti jóság, a mértékletesség és a lemondás, amely rokon vonásokat mutat a ferences eszmével. „Három kincsem van: az első a jóság, a második az igénytelenség, a harmadik: nem törtetek tisztségek után az államban. A jóknak jósággal fizetek, a rosszaknak szintén jósággal, mert a Tao működése: jóság. Őszintékkel szemben őszinte vagyok, hamisakkal szemben szintén őszinte vagyok, mert a Tao működése: őszinteség. A szent ember csendes, békés elvonultságban él, mégis töpreng a világ bajain. Polgártársai szemüket és fülüket feléje irányítják, és ő úgy tekinti őket, mint gyermekeket." 7 5 P. Jesacher felhívja a figyelmet egyéb párhuzamokra, például Assisi Szent Ferenc kijelentésére: az ember ne csak önmagának éljen, hanem mások javára is igyekezzék lenni (Non sibi soli vivere, sed et aliis proficere). Ugyanezt illusztrálja a kínai tanítás is: „Előteremteni, de nem birtokolni, kereskedni, de nem gyámkodni, ebben áll a Tao-nak legmélyebb működése." 76 Mindkét gondolati megfogalmazás az önmagáért való önzetlenségnek és jóságnak a foglalata, amely a ferencességnek is legfontosabb alapelve. 72 „A csecsemő: puha, gyenge, a haldokló: kemény, erős. A sarjadzó fű és fa: lágy, erőtlen, a korhadó: szívós, erős. A kemény és erős: pusztuló, a puha és gyenge: fakadó. Elvesz a fényes hadsereg. A felnőtt fatörzs megreped. A kemény, erős: alámerül, a puha, gyenge: felülkerül." (Weöres Sándor ford.) 73 „Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és nem lesztek mint a kisdedek, nem mentek be a mennyeknek országába" (Máté 18, 3.) 74 P. KÁROLYI Bernát 1942/b. 21. 75 Uo. 76 „Megszülni és felnevelni, létrehozni és nem kívánni, megalkotni és nem birtokolni, hatalmaskodás nélkül vezetni: ezt kell a legnagyobb jónak (tö) nevezni." (Tao-tö-king, 10.) Weöres Sándor ford. A Lao-ce által hirdetett életideál nagyon hasonlatos ahhoz a tökéletes életideálhoz, melyet Szent Pál is hirdet Titushoz írt levelében. 7 7 Az a gyöngéd felebaráti szeretet, melyet a taoizmus hirdet, könnyen megfeleltethető a jézusi eszmével. 7 8 A tökéletes életmód elsajátításának szükségessége azonban más-más okból válik követendő példává. Az evangéliumi tanításban az irány maga Isten és az ember túlvilági boldogsága. Ezért sürgeti az egyéni munkát, a cselekvést és erőkifejtést. Lao-ce tanításában azonban a tao a végcél, a személytelen erővel való egység megvalósulása. Ennek az összhangnak az elérése a legfőbb erény, ezen alapul az ember földi nyugalma. A keresztről szóló keresztény tanítás, a tökéletes lemondás a szeretetért követelménye is megtalálható a vu-vej életmódban, amelyet felületesen „dőreségnek" vagy együgyűségnek neveznek. A taoista tanítás szerint a lágy mindig legyőzi az erősei 7 9 (ahogyan a víz formálja a követ), ami párhuzamba állítható Szent Pál kijelentésével: „Isten, minket apostolokat, utolsóknak állított oda, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak is, embereknek is. Mi, oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak, mi gyengék, ti pedig erősek, mi pedig nemtelenek. (...) Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte salakja lettünk ennek a világnak, mindeneknek söpredékévé mindez ideig.' 9 0 Bármennyire is más alapból indulnak ezen gondolatok, a két életmód hasonlóságának felismerése szembeötlő. P. Jesacher itt felhívja magyar hallgatói figyelmét a szinkretizmus csábításának veszélyeire, amely hajlamosít arra, hogy Krisztus tanításaiban esetleg Buddha vagy Lao-ce tanainak közvetlen hatását véljék felfedezni. Idézi Tertullianus gondolatát, miszerint a „lélek természeténél fogva keresztény" (anima humana naturaliter Christiana), abban az értelemben, hogy az eredeti jóság, mint alapállás a nem keresztény emberben is ugyanúgy felfedezhető. Minden földi ember őrzi azt az „isteni szikrát" mellyel a Mindenható őt, mint istenképmást, elindította. 8 1 3. témakör A nyelvről A ferences barátoknak nem volt könnyű dolguk a kínai nyelv elsajátításával, mivel csak egy olasz nyelvkönyv, valamint egy német-kínai szótár állt rendelkezésükre a felkészítő szemináriumban. A pekingi tájszóláson alapuló irodalmi, ún. „mandarin" kínait tanulták. A nyelvtant az olaszul jól tudó P. Tyukodi Lucián magyarázta el társainak, a kiejtést pedig egy keresztény kínai tanító, Liu Antal szemléltette. 8 2 A németül tudók pedig Mittler verbita misszionárius német nyelvű kínai nyelvtanából tanul77 „A mi Üdvözítő Istenünk kegyessége és emberisége megjelent és megszabadított minket." (Tit. 3, 4.) 78 „Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok üldözőitekért és rágalmazóitokért, hogy fiai legyetek Atyátoknak, ki a mennyekben van, ki napját felkelti jókra és gonoszokra, s erőt ad az igazaknak és hamisaknak." (Máté 5,44.) 79 Tao-tö-king, 78. 80 1 Kor. 4, 9-11, 13. 81 VANYÓ László 2000. 380. 82 P. KÁROLYI Bernát 1944. 5. » 115 «
