Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)
PUSKÁS ZOLTÁN: SZOLNOKTÓL PAOKINGIG nai Keresztény számára tarthattak hat-nyolc hetes hittan képzést. 5 9 A szemináriumi órákon tanulmányozták a különféle rendek (jezsuiták, szaléziek, verbiták, passzionisták, domonkosok) missziósainak módszereit, hogy a „rendi versenyszellemnek" mely területén tudnák majd esetleg saját leleményességüket alkalmazni és önálló elképzeléseiket megvalósítani. A testvérek napirendje a következőképpen alakult a Jungcsouban eltöltött időszak alatt: Délelőtt: 6 órakor ébresztő 1/2 7-kor elmélkedés 7-kor szentmise 1/2 8-kor zsolozsma 8-kor reggeli 10-től V212-ig kínai óra % 12-kor lorettói litánia, lelkiismeretvizsgálat, ebéd, adoratio Délután: 16 órától V218-ig kínai óra V219-kor ferences rózsafüzér 19-kor vacsora, majd recollectio P. Jesacher 1930. január végén kezdte tartani előadásait, melynek során három fontosabb téma köré csoportosította a magyar ferencesek „vallástudományi" felkészítését. Szemináriumi tanórák keretében tanulmányozták Lao-ce és Konfuciusz tanításait, néhány kanonikus szentiratot, tanultak a nyelvről, gyakorolták az újságolvasást és a levelezést. A kínai „népi vallások" 6 0 legfontosabb elemeinek ismeretéből a misszionáriusoknak be kellett számolniuk, egy év elteltével pedig kínai nyelvből is kötelesek voltak vizsgát tenni. Közben megtették az „alkalmazkodás" első lépését, ugyanis a tonzúrát nem tarthatták meg a továbbiakban, mivel a buddhista szerzetesek is hasonlót „viseltek," bár a szerzetesi csuhát továbbra is viselhették. Az általános felkészítő tanulmányok tematikája: 61 1. témakör Konfuciusz (Kung Fu-ce) A ferences és a jezsuita hittérítők már az egészen korai időktől fogva különös figyelemmel tanulmányozták Konfuciusz írásait, mivel úgy tartották, hogy az iratok jelenthetik azt a hatalmas összekötő hidat, amely során a kínai filozófia összeérhet a keresztény tanokkal. Valamikor Matteo Ricci is ezekben az iratokban vélte megtalálni azokat a teológiai szavakat, amelyekkel a keresztény istenfogalmat kívánta kiváltani. Ezen kifejezések később a kínai katolicizmus szókincsében meg is gyökeresedtek, és máig használatosak. 6 2 Ricci csak ezek „rög59 Egy új egyházközség megnyitása négy-ötszáz pengő kiadással járt, amelyhez a missziós szövetség támogatását kérték. APAP 2005. 28. 60 „Népi vallásnak" titulálták a misszionáriusok a kínai ősvallás gyakorlati, erkölcsi, vallásos tanításait is. Vagyis nem választották külön azokat a lokális és családi kultuszok elemeitől. 61 Vö: P. KÁROLYI Bernát 1942/b 15-32. 62 Lásd a 19. jegyzetet zülése" után tartotta elképzelhetőnek a bevett latin egyházi kifejezések átvételét. Az európai misszionáriusok nem véletlenül keresték a konfuciánus tanokkal a párhuzamot, de úgy érezték, hogy éppen ezek a tanítások jelenthetik egyúttal a kereszténység szélesebb terjedésének is az akadályát. Elfogadták ugyan az engedelmességre vonatkozó etikai alapelv helyességét, és hogy az ember „eredendő jó", de mivel az nem beszél semmilyen isteni személyről, nem tartották tökéletesnek. Csak a katolikus etikát tartották teljes értékűnek, és nem fogadták el az ember földi hatalmát. Konfuciusz számára a társadalom egy nagy család, ahol a tisztelet, szeretet, gondoskodás tökéletesítése a legfőbb erény. A világ menetét egy személytelen erő (gondviselés) határozza meg, amely az embert felszólítja a legfontosabb erkölcsi erények, az igazság, a jóság követésre (taó). Nagy hangsúlyt kap az ősök emlékének tiszteletben tartása és megbecsülése, illetve a gyakorlati életben az „arany középút" gyakorlása. A szigorú szabályokkal és előírásokkal irányított rítusokat a kereszténység sokáig „bálványimádásnak" titulálta, a hagyományos temetkezési mód elfogadhatatlannak bizonyult, és az ősök emléktáblája előtti szertartásokat is csak nehezen tolerálta. Ez utóbbit a pápai előírásokhoz hü ferencrendiek évszázadokig teljesen elutasították, bár például a jezsuiták, mint tisztán „népszokást", engedélyezték. 6 3 Az emberi kapcsolatok erkölcsi dimenzióját hangsúlyozó és a személy tökéletesítését hirdető konfuciánus erények (udvariasság, kötelességtudás, őszinteség, szerénység) tanítása nem csupán a művelt és gazdag réteg erkölcsi rendszerének számított. A család és az állam felé irányuló kegyelet hangsúlyozásával alkalmasnak bizonyult a vidéki népesség fenntartására is. 6 4 Gyakorlatilag minden kínai konfuciánusnak mondható, mind nemzeti ünnepei, mind a taoista eredetű ősök tiszteletében, mind a buddhista elemekkel átszőtt temetési és egyéb szertartásai tekintetében. 6 5 Újabb vélekedés szerint Konfuciusz vallásos filozófiájában tételezte a Magasságos Úr vagy Ég (Tien) mint istenség létét, melynek a védelme alatt áll, 6 6 de teljesen érdektelen volt számára a „túlvilág" vagy az „üdvözülés" kérdése, mely hiányok kiegészítése a taoizmus és a buddhizmus felől kapott ösztönzést. 2. témakör Lao-ce és a Tao-tö-king, vu-vej A Konfuciusszal tudatosan szemben álló Lao-ce új esztétika és misztika kidolgozásával frissítette fel az ötezer éves kozmo63 Lényeges változást csak az 1939. december 8-i keltezésű, XII. Piusz pápa által jóváhagyott rendelet hozott, amely felülírta a XIV. Benedek pápa által kiadott és 1742 óta érvényben lévő bullát (Ex quo singulari). Ezzel a „rítusesküt" feloldották. 64 „Irányítsd őket erénnyel, tartsd féken őket rítusokkal..." idézi: PALMER, Martin 2001.158. 65 A miszticizmussal („jin-jang iskola") átszőtt konfuciánus etika ideológusa Tung Csung-su (i. e. II. század), aki az egészen 1911-ig érvényben lévő hivatali vizsgák és a társadalmi renden őrködő mandarinok intézményes rendszerét megalapozta (Tavaszok és őszök ékessége). FUNG, Yulan 2003. 240-253. 66 KÜNG, Hans-CHING, Julia 2000. 85. »113«
