Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)

PUSKÁS ZOLTÁN: SZOLNOKTÓL PAOKINGIG Kossuthot. Egyes politikusok szerint példamutató a távolba szakadt „sárga fajú" magyar nemzet helytállása az európai civilizációban.

4

1 Petőfinek pedig valóságos kultusza alakult ki a mindenkori forradalmi fellángolások idején. Az elnyomott nemzetek költői felé való fordulás akkor kapott nagy lendületet, amikor éppen a mandzsuk megdöntése (1912) volt napirenden, de még a maoista „kulturális forradalom" (1966-1976) idején is előszeretettel foglalkoztak velük. Rokonszenvesnek találtak minden olyan irodalmi művet, amelyből „kiáltás és ellenállás" tört fel a becsontosodott régi renddel szemben.

4

2 A jelenlegi forráskutatás már tényként közli a hunok és a hsziongnukősi rokonságát, és kihangsúlyozza, hogy annakidején (i.e. 125) a Kínai Birodalomba asszimilálódott ázsiai hunok némelyikének nagyon magas állami köztisztviselői posztot is sikerült betöltenie, amely akkor a közmegbecsülésnek volt az egyik legfontosabb bizonyítéka.

4

3 Egyes modern kori kínai utazók pedig a magyar puszta emberének életstílusában a sárga fajjal való rokonságot vélték felismerni, mely „párját ritkítja Európa földjén".

4

4 A távolba szakadt „rokonnép" mint eszmény és példakép megismerésére tett kísérletek, ha nem is követték azokat további behatóbb tanulmányozások, elsőként tudósítottak arról, hogy milyen kép is él a kínai szellemiségben a magyarokról. Ezek a beszámolók pedig később a magyarok ázsiai rokonságának váltak ősforrásává, melynek alapja a mai napig élő közvélekedés a hun-magyar rokonságról.

4

5 Az iménti történeti felvezetés arra irányul, hogy a két világháború között napirenden lévő revíziós gondolat, a keleti orientáció és a „régi dicsőség" helyreállításának vágya természetesen nem hagyta érintetlenül a magyar egyházi köröket sem. A katolikus, a református és az evangélikus egyházak is egyformán kötelességüknek érezték azt, hogy hozzájáruljanak a magyarság sorsának javításához, a területi-szellemi egység helyreállításához. Eleinte a missziós hivatás hangsúlyozásakor az elszakított területen élő magyarokra gondoltak, de feladatul tűzték ki a szovjet-oroszországi (főleg ukrán) és a távol-keleti rokonnépek megtérítését, lelki gondozását is. A sorra megalakuló missziós társaságok legfőbb célul tűzték ki az Evangélium terjesztését a „Föld minden népe felé", de különösen a magyarokkal rokon népek nem keresztény tagjai között.

4

6 A missziós gondolat tehát olyan eszközként szolgált, amely fontos szerepet kapott a keresztény magyar nemzet fennmaradásában és újjászületésében. Az általános katolikus megújulás és a nemzet jövőjének kérdése egyaránt hatással volt arra 41 „Ha az újkor történetében azt keresem, ki az a hős, aki maga a sárga fajhoz tartozott, de hazája a fehérek között van, s az üggyel, amely a fehérek között kezdődött, a sárga faj számára hozott dicsőséget - akkor azt mondom: Kossuth... Kossuth a jelen kor csodálatos embere... Eszméiből, bátorságából, megnyilatkozásaiból és tetteiből tanulhatnak a sárga fajú emberek, a despotizmusban élők, az elbukott korok népei..." Liang Csicsao: Jin-bing-si ho-csicímű könyvét idézi VÁMOS Péter 2004. 528. 42 Lu Hszün (1881-1936) több magyar verset is átültetett kínaira. GERNET, Jacques 2001. 488. 43 CSORNAI Katalin 2007.143-144. 44 Kang Ju-vej benyomásait idézi: GALLA Endre 1968. 20. 45 GALLA Endre 1968. 21. 46 VÁMOS Péter 2003. 529. a szándékra, hogy Magyarország is méltóképpen odaállhasson a többi nagy múltú katolikus nemzet mellé, és egyenlő ranggal vehesse ki részét az újjáéledő világmisszió feladatában. 2. Felkészülés a missziós munkára Az 1920-as években a jezsuiták Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány elöljárósága missziót létesített Tamingban,

4

7 majd a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány vezetése (provinciálisok) is úgy döntött, hogy misszionáriusait Kínába küldi. Az előkészítő munkálatok végül 1929-ben konkrét formát nyertek, melyet természetesen Róma is támogatott, egyre fokozottabban ügyelve a ferences missziológia újítási törekvéseire. A missziós gondolat egyik jellegzetes színfoltja volt az az elhatározás, amely tiszteletben kívánja tartani a „rokon népek faji jellegzetességeit", és nem kívánja tagadni, sem megszüntetni, sőt erősíteni és szentesíteni szándékozik a helyiek haza- és fajszeretetét.

4

8 A XIX. században bekövetkezett és a ferencesek mozgásterét korlátozó tekintélyvesztés (jozefinizmus) nyomása alól szabadulva az 1900-ban bevezetett rendi reformtörekvésekkel összhangban elhatározták, hogy csatlakozni kívánnak a megerősödő és az említett „sajátosságokkal" bíró missziói programhoz. Az elvilágiasodott életmódból újra erőre kapó Kapisztrán Provincia, követve a római vezetés utasításait, országjáró népszerűsítő előadások és gyűjtések szervezésével próbálta feléleszteni a „hitterjesztés ügyét" és az iránta érzett felelősséget a magyar keresztények körében. A rend elöljárói 1922 elején arra a következtetésre jutottak, hogy a misszióépítés feladatára a harmadrend (terciáriusok) tagjai a legalkalmasabbak, egyúttal „missziós egyesületté" is nyilvánították a közösséget.

49 A rendtartomány néhány tagja ezután az amerikai kusztódia (New Brunswick, New York, Woodbridge, Cleveland) kivándorolt magyarjai körében folytatták a ferences lelkiség népszerűsítését azzal a nem titkolt szándékkal, hogy talán a jezsuitákhoz hasonló módon sikerül némi segítséget kapni a kelet felé tartó misszió anyagi támogatásához. Gondos és körültekintő megfontolások után az a döntés született, hogy a dél-kínai területet veszik célba, ahol ugyan már működött német és amerikai misszió, de éppen ezért tőlük helyben, a kinti terepen elmélyültebben lehetne tájékozódni a helyi sajátosságokról és a missziós módszerek gyakorlatban való alkalmazhatósága felől. Bár a „közös gyökerekre" való hivatkozás egyik alternatívájaként Mongólia is felmerült mint lehetséges útirány, és ami a „nemzeti érzületnek" talán 47 Taming (Hopej tartomány), 1926-1950. 48 LÉVAV Mihály 1937. IX. 49 Az adományok kezelése P. Schrotty Pál feladata volt, akinek már voltak Konstantinápolyban szerzett missziós tapasztalatai, ahol P. Lombos László is szolgált mint katonalelkész az I. világháborúban. Szolnokon is volt alkalmuk találkozni az 1926. szept. 7-8-án rendezett katolikus nagygyűlésen, ahol P. Lombos elnökölt. Lásd: Jász Nagykun Szolnokmegyei Lapok 1926. szept. 12. 2. » 111 «