Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)

TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM alappillérének továbbra is a származás számított, mégis lehe­tetlen volt elfogadni az ember értékét meghatározó „régi di­csőség" megtagadását és megbarátkozni a „halzsíros atyafi­ság" finnugor alternatívájával. A XIX. század végén magyar utazók indultak el a távoli Kína területére, hogy rábukkanjanak végre a magyarság keleti kap­csolatainak döntő bizonyítékára. Az expedíciók során nyelvi, történelmi és levéltári kutatásokat végeztek. 3 3 Széchenyi Béla egyes megállapításai a térséggel kapcsolatban még ma is fi­gyelemre méltóak, amelyekben első kézből szolgált tudomá­nyos adatokkal magyar nyelven. A haladó szellemű liberális magyar gondolkodás elég határozott módon ítélte el az akkori európai gyarmatosító törekvéseket és a Kína elleni agressziót. 3 4 A XX. századi modernizációs és a kapitalizálódás által kel­tett ellentmondások és feszültségek új lendületet adtak a ma­gyar eredetkutatásnak. Fellángolt a régi vita, hogy a magya­rok a keleti és ősi hagyományokhoz csatlakozzanak-e, vagy a nyugati, európai modellt kövessék. Az elveszített világháború, majd a megalázó feltételekkel megkötött békeszerződés trau­mája során a vita felerősödött. A nyugati irányultság ellenzéseképpen megjelent a kele­ti orientációt hirdető (később fajelméletbe és fasizmusba tor­kolló) turanizmus. 3 5 A mozgalom kiindulópontját, a vallástudo­mány doyenjének számító Max Müller elmélete jelentette. On the Classification of the Turanian Languages (1854) című mű­vében egy sajátos „néprokonsági feltevés" alapján gyakorlati­lag „turáninak" nevezett minden olyan nyelvet, melynek népei valaha nomád életmódot folytattak. 3 6 Később visszakozott et­től az elképzeléstől és elismerte, hogy a nyelvek rokonságából még egyáltalán nem lehet következtetni a népek közötti rokon­ságra és főleg nem a faji összetartozásra. 3 7 Az elmélet hamar feledésbe merült a nemzetközi porondon, de annál nagyobb vi­rágzásnak indult Magyarországon, ahol még újabb színezettel is gazdagodott, immáron hivatkozási alapul szolgálva minden­ki számára, aki a finnugor elmélet és a nyugatosodás ellené­ben kívánta meghatározni önmagát. Az 1910-ben magalapított Turáni Társaság kizárólag a kele­ti gyökerek kutatását és a turáninak tartott népek megismeré­sét tartotta fő küldetésének, melyhez kormányzati támogatást is kapott. 3 8 A később Magyar Keleti Kultúrközpont névre átke­resztelt társaság tudományos képviselői nem is annyira a nép­rokonságot emelték ki, hanem a „túrán" kifejezést az oriens­33 Például Széchenyi Béla és Zichy Jenő Kelet-Ázsia-kutatók, Lóczy Lajos geológus, Kreitner Gusztáv geográfus. 34 JÓZSA Sándor 1966.14. 35 A fogalmi értelmezés tudományos igényű összefoglalóját adja FARKAS Il­dikó 1993. 660-868. 36 A nyelvek társadalmi-gazdasági szempontú osztályozása azért sem jár­hatott sikerrel, mert az általa „iráninak" nevezett indoeurópai népek egy része szintén nomád volt valaha. RÓNA-TAS András 1978. 96. 37 A tanulmányt éles kritikával illeti pl: SCHMIDT József 1925.197-200., aki „fából vaskarika - elméletnek" (contradictio in adjecto) aposztrofálja ezen elhamarkodott következtetést. 38 1913-ban folyóiratot is indítottak Túrán címmel, melyben a kor prominens tudósai is publikáltak, pl.: Ligeti Lajos, Németh Gyula, Felvinczi Takács Zoltán stb. szel (napkelet) azonosították. Távoli eszmei céljuk volt, hogy megalapozzák e „felsőbbrendű" népekkel való gazdasági, tu­dományos és politikai együttműködést. A mozgalom „tudomá­nyosságára" jellemző, hogy a másik ágon jegyzett zürjénekkel, votjákokkal, cseremiszekkel stb. való rokonságról, mivel azok ,igen alacsony kultúrfokon" állnak, a turáni körök hallgatólago­san lemondtak. 3 9 A turanizmus felfutásában további jelentős szerepet ját­szott a nemzet pusztulását jósló közismert herderi elmélet is, amely szerint egy-két évszázad elteltével már nyelvében sem fog tudni fennmaradni a magyarság, és végül örökre eltűnik a szláv-germán tengerben. A mozgalom hívei úgy tartották, hogy a magyarságra hárul immáron a dicső feladat: a hatszázmilliós turánság szellemi és gazdasági vezetése. „Keletre magyar!" A századforduló idején megjelenő turanizmussal kapcsolat­ban több tényezőt is figyelembe kell venni. Elsősorban itt a ma­gyar nemesi nacionalizmus megerősödésére kell gondolnunk, de ugyanúgy közrejátszott a honfoglalás millenniuma, mint a Monarchia külpolitikája vagy az a világszerte tapasztalható di­vathullám, amely élénk érdeklődéssel fordult a „primitív" népek és Ázsia felé is. A háború utáni krízisben fellépő politikai ideoló­gia tovább fokozta a „keletiség-divat" elterjedését. Míg korábban Magyarország nagy és hatalmas országnak számított egy még hatalmasabb Monarchia részeként, addig az 1920-as évekre kis országgá vált, teljesen kiszolgáltatva a „győzteseknek". Az ellenerőként megerősödő nacionalizmus idején sokan a nemzeti szellem megszilárdítását tartották a legfontosabb feladatnak, amely a megmaradás reményét nyújt­hatta a nyolcvanmilliós német tömb és a legalább százmilliós szláv tenger között. Az első világháború, a forradalmak és a párizsi béke okozta tudati zavarodottságban a turanizmus új stimulust kapott. A „hálátlan Európa" okozta csalódottság ve­gyült a pesszimisztikus „egyedül vagyunk" érzésével, amely arra ösztönözte a társadalom egyes rétegeit, hogy Keleten ku­tasson barátok és szövetségesek után. Ebben az időben sza­porodtak el az egyes ázsiai népekkel, a kínaiakkal, koreaiak­kal, indiaiakkal, japánokkal mint „tipikusan nomád" népekkel kapcsolatos nézetek. 4 0 Ezek a népek ugyanis „rokonok", mivel ereikben őrzik a „hun vért", akár a magyarok. Az ázsiai származás legfontosabb „bizonyítékai" egyenesen Kína felől érkeztek, és tökéletesen rímeltek a magyarországi elképzelésekkel. Ugyanis, érdekes módon, a magyarok keleti származásának gondolata még ma is visszhangra talál a kínai értelmiség egy részében. Már a XIX. századi köztársasági reformmozgalom („száznapos reform") ideológusai is az egyik legnagyobb példaképükként tartották számon például 39 SZEKFŰ Gyula 1989. 480. 40 A Turáni Társaságból leváló Turáni Szövetség a mozgalom rövid életű, szélsőjobboldali és antiszemita áramlatának számított. Ők egyenesen a turáni kultúra felsőbbrendűségét hirdették a „hálátlan Nyugat" ellenében. FARKAS Ildikó 1993. 464. 110«

Next

/
Thumbnails
Contents