Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)
Történelem - Puskás Zoltán: Szolnoktól Paokingig (P. Lombos László és a kínai magyar ferences misszió)
TISICUM XX. - TÖRTÉNELEM alappillérének továbbra is a származás számított, mégis lehetetlen volt elfogadni az ember értékét meghatározó „régi dicsőség" megtagadását és megbarátkozni a „halzsíros atyafiság" finnugor alternatívájával. A XIX. század végén magyar utazók indultak el a távoli Kína területére, hogy rábukkanjanak végre a magyarság keleti kapcsolatainak döntő bizonyítékára. Az expedíciók során nyelvi, történelmi és levéltári kutatásokat végeztek. 3 3 Széchenyi Béla egyes megállapításai a térséggel kapcsolatban még ma is figyelemre méltóak, amelyekben első kézből szolgált tudományos adatokkal magyar nyelven. A haladó szellemű liberális magyar gondolkodás elég határozott módon ítélte el az akkori európai gyarmatosító törekvéseket és a Kína elleni agressziót. 3 4 A XX. századi modernizációs és a kapitalizálódás által keltett ellentmondások és feszültségek új lendületet adtak a magyar eredetkutatásnak. Fellángolt a régi vita, hogy a magyarok a keleti és ősi hagyományokhoz csatlakozzanak-e, vagy a nyugati, európai modellt kövessék. Az elveszített világháború, majd a megalázó feltételekkel megkötött békeszerződés traumája során a vita felerősödött. A nyugati irányultság ellenzéseképpen megjelent a keleti orientációt hirdető (később fajelméletbe és fasizmusba torkolló) turanizmus. 3 5 A mozgalom kiindulópontját, a vallástudomány doyenjének számító Max Müller elmélete jelentette. On the Classification of the Turanian Languages (1854) című művében egy sajátos „néprokonsági feltevés" alapján gyakorlatilag „turáninak" nevezett minden olyan nyelvet, melynek népei valaha nomád életmódot folytattak. 3 6 Később visszakozott ettől az elképzeléstől és elismerte, hogy a nyelvek rokonságából még egyáltalán nem lehet következtetni a népek közötti rokonságra és főleg nem a faji összetartozásra. 3 7 Az elmélet hamar feledésbe merült a nemzetközi porondon, de annál nagyobb virágzásnak indult Magyarországon, ahol még újabb színezettel is gazdagodott, immáron hivatkozási alapul szolgálva mindenki számára, aki a finnugor elmélet és a nyugatosodás ellenében kívánta meghatározni önmagát. Az 1910-ben magalapított Turáni Társaság kizárólag a keleti gyökerek kutatását és a turáninak tartott népek megismerését tartotta fő küldetésének, melyhez kormányzati támogatást is kapott. 3 8 A később Magyar Keleti Kultúrközpont névre átkeresztelt társaság tudományos képviselői nem is annyira a néprokonságot emelték ki, hanem a „túrán" kifejezést az oriens33 Például Széchenyi Béla és Zichy Jenő Kelet-Ázsia-kutatók, Lóczy Lajos geológus, Kreitner Gusztáv geográfus. 34 JÓZSA Sándor 1966.14. 35 A fogalmi értelmezés tudományos igényű összefoglalóját adja FARKAS Ildikó 1993. 660-868. 36 A nyelvek társadalmi-gazdasági szempontú osztályozása azért sem járhatott sikerrel, mert az általa „iráninak" nevezett indoeurópai népek egy része szintén nomád volt valaha. RÓNA-TAS András 1978. 96. 37 A tanulmányt éles kritikával illeti pl: SCHMIDT József 1925.197-200., aki „fából vaskarika - elméletnek" (contradictio in adjecto) aposztrofálja ezen elhamarkodott következtetést. 38 1913-ban folyóiratot is indítottak Túrán címmel, melyben a kor prominens tudósai is publikáltak, pl.: Ligeti Lajos, Németh Gyula, Felvinczi Takács Zoltán stb. szel (napkelet) azonosították. Távoli eszmei céljuk volt, hogy megalapozzák e „felsőbbrendű" népekkel való gazdasági, tudományos és politikai együttműködést. A mozgalom „tudományosságára" jellemző, hogy a másik ágon jegyzett zürjénekkel, votjákokkal, cseremiszekkel stb. való rokonságról, mivel azok ,igen alacsony kultúrfokon" állnak, a turáni körök hallgatólagosan lemondtak. 3 9 A turanizmus felfutásában további jelentős szerepet játszott a nemzet pusztulását jósló közismert herderi elmélet is, amely szerint egy-két évszázad elteltével már nyelvében sem fog tudni fennmaradni a magyarság, és végül örökre eltűnik a szláv-germán tengerben. A mozgalom hívei úgy tartották, hogy a magyarságra hárul immáron a dicső feladat: a hatszázmilliós turánság szellemi és gazdasági vezetése. „Keletre magyar!" A századforduló idején megjelenő turanizmussal kapcsolatban több tényezőt is figyelembe kell venni. Elsősorban itt a magyar nemesi nacionalizmus megerősödésére kell gondolnunk, de ugyanúgy közrejátszott a honfoglalás millenniuma, mint a Monarchia külpolitikája vagy az a világszerte tapasztalható divathullám, amely élénk érdeklődéssel fordult a „primitív" népek és Ázsia felé is. A háború utáni krízisben fellépő politikai ideológia tovább fokozta a „keletiség-divat" elterjedését. Míg korábban Magyarország nagy és hatalmas országnak számított egy még hatalmasabb Monarchia részeként, addig az 1920-as évekre kis országgá vált, teljesen kiszolgáltatva a „győzteseknek". Az ellenerőként megerősödő nacionalizmus idején sokan a nemzeti szellem megszilárdítását tartották a legfontosabb feladatnak, amely a megmaradás reményét nyújthatta a nyolcvanmilliós német tömb és a legalább százmilliós szláv tenger között. Az első világháború, a forradalmak és a párizsi béke okozta tudati zavarodottságban a turanizmus új stimulust kapott. A „hálátlan Európa" okozta csalódottság vegyült a pesszimisztikus „egyedül vagyunk" érzésével, amely arra ösztönözte a társadalom egyes rétegeit, hogy Keleten kutasson barátok és szövetségesek után. Ebben az időben szaporodtak el az egyes ázsiai népekkel, a kínaiakkal, koreaiakkal, indiaiakkal, japánokkal mint „tipikusan nomád" népekkel kapcsolatos nézetek. 4 0 Ezek a népek ugyanis „rokonok", mivel ereikben őrzik a „hun vért", akár a magyarok. Az ázsiai származás legfontosabb „bizonyítékai" egyenesen Kína felől érkeztek, és tökéletesen rímeltek a magyarországi elképzelésekkel. Ugyanis, érdekes módon, a magyarok keleti származásának gondolata még ma is visszhangra talál a kínai értelmiség egy részében. Már a XIX. századi köztársasági reformmozgalom („száznapos reform") ideológusai is az egyik legnagyobb példaképükként tartották számon például 39 SZEKFŰ Gyula 1989. 480. 40 A Turáni Társaságból leváló Turáni Szövetség a mozgalom rövid életű, szélsőjobboldali és antiszemita áramlatának számított. Ők egyenesen a turáni kultúra felsőbbrendűségét hirdették a „hálátlan Nyugat" ellenében. FARKAS Ildikó 1993. 464. 110«
