Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Irodalom- és művészettörténet - Egri Mária: Sváby Lajos: Genezis
Irodalom- és művészettörténet EGRI MÁRIA Sváby Lajos: Genezis A keresztény mitológia alapja a Világ teremtése. Tankönyve, a Biblia is a Genezissel kezdődik, melynek révén Isten hat nap alatt teremtette az eget, a földet, a napot, a holdat, az erdőket és vizeket, majd növényekkel, állatokkal népesítette be azokat. S miután lakhelyet, enni-, innivalót készített, saját képét mintául használva formált egy teremtményt mindezek használatára. S hogy a Férfiember jól is érezze magát e birodalomban, alkotott mellé Asszonyt. Az édeni világ mindaddig működött is, amíg hallal, vaddal, madarakkal, gyümölcsökkel bővelkedő isteni kertjében rá nem mutatott a „jó és gonosz tudásának fájára”, mondván, hogy arról az egy fáról ne fogyasszanak. De hát miért pont az az alma ne lett volna a legingerlőbb, legcsábítóbb a már mindent végigkóstolt édeni pár számára? Kiváltképp, hogy abban az isteni tudás is bennfoglaltatott? A tiltott gyümölcs röpke élvezete azonban halált ígért és átkot hozott az egész emberiségre. Az isteni kegyelemből, a soha ki nem fogyó, paradicsomi terített asztal mellől kiűzettek, mitől kezdve isteni segítség nélkül, maguknak kellett dolgozni mindenért, elviselni testi-lelki fájdalmakat, járni az önálló emberré válás útját. De megtanulták, hogyan lehet önmaguknak, családjuknak otthont, ételt, biztonságot adni, éltek s gyarapodtak számban és vagyonban egyaránt. S szép sorjában elkövették azokat a hibákat, amelyek népességük fejlődését egyre inkább gátolták, sőt romlásához vezettek. Óhatatlan szükség lett gátló szabályokra. Egy olyan törvényre, amely az egész népességnek hasznos, s amelynek betartását felsőbb hatalom biztosítja. Isten a Tízparancsolattal lehetőséget kínált elbitangolt teremtménye jó útra téréséhez. Követén keresztül üzente népének, hogy parancsolatainak betartása a feltétele: „hogy éljetek, és jó legyen dolgotok.” Vagyis újra elérhető közelségbe kerüljön az Éden biztonsága mindazzal a megpróbáltatással szemben, ami kiűzetésétől kísérte a megsokasodott emberpárt. A javaslatok az Úr egyedüli hatalmának vitathatatlansága mellett egyértelműen a faj fennmaradását szolgálják. A gyümölcsöző sokasodás fundamentuma a pihenéssel megszakított szorgos munkálkodás, a család tisztelete, az egészséges nemzés biztosítása. Mindez csak nyugodt, békés körülmények között érvényesülhet, így a további törvények a háborúskodások elkerülését célozzák. Védik az életet, a tulajdont, a jog tisztaságát. Végül is a parancsolatok betartásával megteremthető lenne a földi paradicsom. Ám a Bűnbeesés nemcsak a tudás magját, de a viszály csíráját is elültette. S ha az Ember egyetlen almának nem tudott ellenállni, hogyan tudna felebarátja házának, földjének, asszonyának? Az irigység a más pozíciója, hatalma, tulajdona iránt, a megszerzésére irányuló törekvés, a hamis vádakkal történő elbitorlás minden konfliktus magva. A kis perpatvaroktól kezdődően a területszerző háborúkig. A Tízparancsolat sorozatos megszegése valójában az emberiség történelme. Mondhatnánk úgy is, az Ember saját fajirtásának története. Számtalan variáció és talán még több magyarázat fűzhető az ember ember ellen elkövetett bűneinek láncára. A Hatalom preferáltja iránti gyűlöletből elkövetett első testvérgyilkosságtól a Hatalom iránti hűség bizonyítására felajánlott első gyermekáldozattól a különféle címkékkel - testvér-, vallás-, fajvédő háborúk végtelen során át az emberiség totális megsemmisítésére irányuló kísérletekig. A Biblia a parancsolatok kijátszásának, a különféle vétkek elkövetésének, az igazolások és magyarázgatások csűrés- csavarásának, a büntetés és megbocsátás változatainak személyek, családok, nemzetségek életén keresztül bemutatott legendafüzére. Egy idő után elévülni látszik az Isten kegyeltjével kötött első testamentuma, s az addigra már lezül- lött, parancsolataitól teljesen elszakadt Ember megmentése érdekében egy újabb szövetségre kényszerül. Az Istenfiú feláldozásával megteremtve a bűnök átvállalásának - hitben történő feloldozásának misztériumát, a továbbélés lehetőségét. A kereszthalál után a parancsolatok parabolája a Jézus életéhez tartozó történetekben, tanítványainak evangéliumaiban, az apostolok leveleiben oldódott olyan egyszerű, közérthető példagyűjteménnyé, amely az egyén cselekedetein keresztül utalt a bűnre és következményére, s a büntetéstől való félelemmel ösztönzött a parancsolatok betartására, a helyes út követésére. A Biblia történeteiben az emberre jellemző szinte minden tulajdonsággal, indulattal, jó és rossz cselekedettel találkozunk. Az Isten és Ember közötti két Szövetség szövegkönyve az emberi viselkedés tárháza. Nem véletlen, hogy a művészet számos esetben fordult lapjaihoz. Közismertek az egyetemes művészettörténetben Krisztus születéséhez, cselekedeteihez kapcsolódó művek, vagy az Ószövetség, jelesen a Teremtés könyve ihlette képsorok. Számtalan az előzmények száma, gondoljunk csak a Biblia Pauperum igényéből származó metszetek sokaságára. A kereszténység terjedésétől kezdődően az emberiség nagy kulturális korszakaiban a bibliaábrázolások kisebb-nagyobb jelentőséggel mindig jelen voltak, számos művet tartanak számon a legnevesebb művészektől a névtelen mesterekig. Akár csak a rajzokban jelentkező biblikus sorozatokat említjük Dürertől, Blake-en át Daliig, vagy a múlt század hazai képviselői közül Ámos Imre vagy Szalay Lajos lapjaiig. 641
