Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Irodalom- és művészettörténet - Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette VIII. A Szolnoki Művésztelep 1949–1950
Irodalom- és művészettörténet vele társuló Szobotka Imre festményeivel, melyeknek közös bemutatkozására 1949. április 14-27 között a Népművelési Központ biztosított lehetőséget. A glossza szerint „...Szandai Sándor kiállított szobrai működésének időben két távol eső szakaszát foglalja egybe. Néhány műve még az 1936/38- as időkben készült, míg a többiek javarészt ez év termései. Szandai Sándor plasztikai ereje a portrémintázás erős karakterábrázolásában jut érvényre. Itt jut őszintén kifejezésre emberábrázoló képessége, amit a plasztika területén sokévi kísérletezései közepette szerzett. Mégis: Szandai többre becsülte a kor divatjának megfelelően azokat a formai torzításokat, aminek egész sor fiatal szobrászunk esett áldozatul. A formaképzés játékos öncélűságává vált, amihez az ábrázolt modell csupán csak kiindulási pontját képezte a szobornak (Kakasos akt). Az önkényesen torzított alakok, sematizált formák nem a reális élet valóságát tükrözik vissza, inkább a világ egy torz grimasszá egyszerűsödött benne. Nyilván ezek a felismerések vezették vissza Szandait a természetábrázolás valóságosabb, plasztikai világába. Kontyos nő című arcmása és férfiportréja, mint értékes szobrászi eredmények, alapját képezik további fejlődésének." A cikket Szandai Fiúfej bronza illusztrálja.17 A „nagy öregek” friss alkotásokkal is szereplő művészlistájáról két meghatározó jelentőségű „szolnoki” művész nevét is törölni kellett az esztendő folyamán. A július-augusztusi valamint a szeptember-októberi szám Koszta József elhunytáról ad hírt. „Koszta József, a kiváló Kossuth- díjas festőművész július 29-én, 89 éves korában elhunyt. Szandai Sándor: Fiúlej A magyar művészet nagy halottját augusztus 2-án temették el a Kerepesi temetőben a főváros által adományozott díszsírhelyre. Búcsúbeszédet mondtak: a Képzőművészek Szabadszervezete részéről Vedres Márk Kossuth-díjas szobrászművész, az MDP részéről Ék Sándor festőművész, múzeumigazgató és a Kultuszminisztérium részéről Bóka László államtitkár.”™ A szeptember-októberi szám Ék Sándornak a festő ravatalánál mondott búcsúbeszédét teszi közzé, amely Koszta József hosszú és gazdag életpályáját méltatja. „Koszta Józsefnek, nemzeti festőművészetünk nagy halottjának ravatalánál a Magyar Dolgozók Pártjának kegyeletét rovom le. Koszta József művészetével tudatosan állt a dolgozó parasztság oldalára, szembehelyezkedve ennek mindenféle és fajta elnyomóival. Művészetét jóllehet nem irányította szocialista öntudat és az a felismerés, hogy az úri Magyarország elnyomott parasztjai csakis a munkásosztállyal szövetkezve, ennek vezetése mellett, szabadulhatnak meg attól az úgynevezett „paraszti valóságtól", amely lényegileg számára előbb a Habsburgokkal való kiegyezés, majd pedig a Horthy- fasizmus bilincseit jelentette. Bilincseket és azt a nincste- lenséget, amely minden átkával nyakába szakadt száz évvel ezelőtti szabadságharcunk bukása után és amelynek a fasizmust szétzúzó Szovjethadsereg dicsősége vetett véget akkor, amikor győzelmével utat nyitott hazánkban a szocializmus építését biztosító munkás-paraszt szövetségnek. Annak a szövetségnek, amelynek első eredménye a szegényparasztság földhöz juttatása volt. Koszta József művészetéből hiányzott a szocialista harc tudatossága, amely például nagy kortársát, Biró Mihályt any- nyira jellemezte. Művészete mégis példamutatója a szocializmust építő magyar művészetnek. Példamutató, mert nem a formalizmus öncélúságát, hanem az elnyomott, robotba görnyedt, felszabadulást váró magyar paraszt életének sivárságát tükrözi. Példamutató, mert nem a formalizmus mindenáron eredetiséget hajhászó reakciós sovinizmusát, hanem a proletár nemzetköziséggel egybeeső nemzeti haladás szellemét tükrözi. Végül példamutató, mert Koszta József művészete nem az irracionális, beteges, tudatalatti misztikum, hanem a társadalom progresszív rétegével való azonosulás konkrét gondolatát fejezi ki. Koszta József művészete abban az időben érte el kiteljesedését, amikor a szellemi élet súlypontja Nyugateurópából a cári Oroszországba tolódott át. Amikor a marxizmus-leni- nizmus az elnyomott milliók tudatán és akaratán keresztül olyan anyagi hatalommá vált, amely elsöpörte a földkerekség egyhatodán elterülő legzsarnokabb kizsákmányolás államát, a cári abszolutizmus államát. Amilyen világtörténelmi jelentőségű az 1917-es októberi forradalom, olyan a súlya az ennek előjátékát tükröző orosz forradalmi realizmusnak, 17 FENYŐ A. Endre 1949/b. 214-215. 18 Hírek... Koszta József 1860-1949. In: Szabad Művészet III/7-8. (1949. július-augusztus) 349. 613
