Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Irodalom- és művészettörténet - Bistey András: Egy szolnoki prózaíró a XX. század közepéről
Irodalom- és művészettörténet Gyomai Györgytől távol áll a Szabó Dezső-i romantikus parasztmitológia. Nagy Margit döntésében érzelmi szempontok játsszák a főszerepet. Azért szereti meg és választja Kiskovács Józsefet, mert megismeri és méltányolja emberségét, szebbre-jobbra vágyását, benne mintegy saját törekvéseinek megvalósulását látja. A késői novellák A felszabadulás után töretlenül folytatódott Gyomai írói munkássága. Ekkor a Vándortűz9 című folyóiratban és helyi kiadványokban jelentek meg az írásai. Szurmay Ernő az Emlékjelekben arról ír, hogy a rádióban is szerepelt az írásaival, bár nem ismeretes, hogy ezek szépirodalmi vagy témájukat inkább a népművelés köréből vevő írások voltak. Lehettek olyan kevert műfajú opusok is, mint amilyenek a Virrad a tanyán lapjain jelentek meg. A Vándortűz egyes számait különböző vidéki városokban szerkesztették, illetve adták ki.10 Volt sárospataki, pápai, szegedi, soproni, salgótarjáni, szolnoki és debreceni száma. A szolnoki szám a Verseghy Ferenc Irodalmi Kör gondozásában 1947 májusában jelent meg. A Vándortűznek ebben a számában látott napvilágot Gyomai Györgynek az Emlékjelekben is közölt Családi titok című elbeszélése, amely arról szól, hogy egy idős parasztemberben, aki éjszaka az istállóban alszik, egy hajnalon váratlanul vágy támad a fejni belépő fiatal menye iránt, és ölelgetni kezdi a sikító asszonyt, ám közben belép a fia, és dühösen szétválasztja őket. Az öreg szégyenében, hogy így megrészegítette az ágyból frissen fölkelt fiatalasszony belibbenése, világgá akar menni, de a család végül ráveszi, hogy maradjon, hiszen nem történt semmi jóvátehetetlen. Legföljebb annyi változik, hogy a menye helyett ezután hajnalonként majd a felesége jön ki fejni az istállóba. Gyomainak 1948-ban két elbeszélése is megjelent a Jász- Nagykun-Szolnok vármegyei Kalendárium az 1948-as évre című kiadványban: a Friss cipó és a Festőművész a tanyán. Mindkét, anekdotikus stílusban megírt elbeszélés tanyán játszódik. A Friss cipó főszereplője, Ménkű Jóska tolvaj hírébe keveredik, s már-már a házassága is veszélybe kerül, mert az anyja ráveszi, hogy hozzon el egy frissen sült és hűlni kitett kenyeret Kis András tanyájáról. Ménkű Jóska ugyanis Kis András lányának, Boriskának udvarol, és a jövendőbeli anyós szeretné tudni, hogy Boriska milyen kenyeret tud sütni. Kis András azonban leleplezi a „tolvajt”, és elzavarja a tanyájából. A helyzetet a majdani anyós menti meg: mivel ízlik neki a frissen sült kenyér, elmegy Kis Andráshoz, és elmondja, hogy ő volt a felbujtó, és elmondja azt is, hogy miért. így minden jóra fordul. 9 Vándortűz 1941-1948. évf. 10 A valóságban irodalmi folyóiratként szerkesztett kiadványnak 1946 decembere és 1948 áprilisa között hét száma jelent meg. A Festőművész a tanyán története kissé bonyolultabb: pesti társaság jár le a Tisza-partra táborozni, és egy közeli tanyából szerzik be az ennivalót, de fizetni nem nagyon akarnak. A tanya gazdája, akit a társaság tagjai némi jóindulatú lenézéssel kezelnek, ezt nagy türelemmel viseli, és csak a végén tudjuk meg, hogy miért. Az utolsó napon a táborozok mindenféle értéktelen holmival próbálják rendezni az adósságot, egyikük pedig, egy nem túl tehetséges festő, fizetségül lerajzolja a gazdát. Ezután a gazda is le akarja rajzolni a festőt, aki ezt valamiféle jó móka reményében hagyja. Kiderül, hogy a tanyasi parasztembernek vélt férfi sokkal jobb képet készít a festőről, mint az őróla. Általános megdöbbenés után kiderül, hogy a paraszt- gazdának vélt férfi külföldön élő híres festő, aki gyerekkorát a tanyán töltötte, és a nyarakat most is ott tölti, mivel az édesanyja nem akar elmozdulni onnan. Mindhárom elbeszélés azt bizonyítja, hogy Gyomai stílusa egyszerűsödött a korábbi tanyasi elbeszélésekhez hasonlítva. Ez kevésbé mutatkozik meg a Friss cipó ban, abban még előfordul keresett népieskedés. A Családi titokban ez már nem jellemző, ebben a szereplők beszédében csak annyira van jelen a népies stílus, amennyire azt a szereplők, a helyzet és a körülmények indokolják. A Festőművész a tanyán ban a stílusnak már jellemfestő szerepe van. A pesti társaság tagjai a „parasztgazdával” népies stílusban próbálnak beszélni, ő pedig - tréfából - viszonozza ezt. A népies stílus elhagyása, illetve csak jellemfestésre használása azért is magától értetődik ebben az elbeszélésben, mert a szereplők nem népi figurák. A fordulat éve után körülbelül hét évig jelenlegi ismereteink szerint nem jelent meg publikációja önálló kötetben, antológiában vagy folyóiratban. Rövid tárcáinak, cikkeinek, emlékezéseinek 1954-től a Szolnok Megyei Néplap adott teret. A lap korábban inkább csak klasszikusoktól, például Petőfitől, Adytól, Móricz Zsigmondtól közölt irodalmat. A változás 1953 júniusában kezdődött, és 1954-től kapott nagyobb lendületet. Abban az évben megjelent a TTIT ismeretterjesztő folyóirata, a Jászkunság, és ugyancsak a TTIT irodalmi estet is rendezett, amelyen Gyomai György Mihály című elbeszélésével szerepelt. 1956-ban pedig Új élet kezdődött" címmel antológia jelent meg, amely Szolnokon élő írók elbeszélései, versei, fordításai mellett két szovjet írótól közölt írásokat. Az antológia Gyomai Györgytől az irodalmi esten felolvasott Mihály című elbeszélést közli. A névsorból ismerős név még a fordítással jelen lévő K. Tóth Lenkéé, továbbá néhány olyan szerzőé, aki később Szolnokról elkerülve országos ismertséget szerzett a munkáival, mint Gerencsér Miklós vagy a később inkább riporterként és szociográfusként ismert Szekulity Péter. 11 Új élet kezdődött 1956. 605
