Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Szent kötelesség. Úrnapja a Buda környéki német településeken
Néprajz virágot használnak, és a nagybani piacon színben, formában megfelelő virágot tudnak vásárolni. Az úrnaphoz virággal történő hozzájárulás gyakran pénzbeli adomány formáját ölti. Egy-egy helyen rózsakertész, virágkötő, boltos adományoz évente virágot az oltárokra. Mezei virágot a virágszőnyeg készítéséhez és a koszorúkötéshez szednek, ahol erre még van lehetőség. Virágcsokrok a földön az oltár mellett, Csobánka, 2008 (Sz. Tóth Judit felvétele) Úrnapi oltár a templom bejáratánál, Törökbálint, 2008 (Haraszti Gyula felvétele) Piliscsabán az ifjúság sátrában Szent Imre herceg szobra áll, mindig kizárólag fehér virágok között. A kitelepítés után a kisszámú németségnek nem volt sátra, a rendszerváltozás óta van, benne a Szűzanya szobrával - mert a németek Szűz Mária oltalma alatt települtek Magyarországra, s azóta mindenkor hozzá fohászkodnak - mondják. Legjellegzetesebb a szlovák sátor. Jellegzetessége a belső ívéről lecsüngő 1-3 db koszorú és a harang alakú korona. Az emlékezet szerint Piliscsabán is kis virágkoszorúk díszítették egykor az úrnapi sátrak oldalát, akárcsak a többi német lakta településen. Az ötvenes évek után ez a hagyomány elfelejtődött, de az utóbbi évtizedben egyéni kezdeményezésre a szlovák közösség felújította.29 A lányok, fiatalasszonyok újra mezei virágot szednek, és szombat délután kis koszorúkba kötik. De nem akasztják fel, a koszorúk az oltár két oldalán beborítják a sátor földjét. A piliscsabai németeknél viszont már nincs meg a szokás, hasonlóan több vizsgált községhez.30 A koszorúk szerepét a virágcsokrok vették át, amit ki-ki kerti virágból kötött, és ezt tette a sátrak oldalára, majd le a földre.31 Újabban az asszonyok vázában hozzák a - gyakran már üzletben vásárolt - nemes virágcsokrukat. A megszentelt csokrot beviszik a szobába, megszárítják. Az ünnep lényege a tartalom helyett a forma felé, a látványos elemek bővülése irányába tolódik el. Egyik pozitívuma a helyi női viselet felújítására való törekvés: a körmenetekben fel-feltűnik a német leányok, márialányok rekonstruált öltözete. Egyre nagyobb hangsúlyt kap és egyre színesedik a virágszőnyeg, mely vallási és közösségi jelképek sorából áll. Készítői, a régi családok mellett kisebb csoportok, iskolai szakkörök, cserkészek, hittanosok. A vallási jelképek mellett virágból megjelenítik saját és tágabb közösségük, nemzetük jelképeit is, és különleges mintákat terveznek, akár tanáraik segítségével. Az egyre fiatalabb közreműködők inkább tanulják, mintsem átveszik a hagyományt, ezért közös munkájuk (virággyűjtés, tervezés, kivitelezés) másfajta szervezést igényel. Az oltáriszentség útjának díszítése a fiatalabb generációk körében elsődlegesen már nem vallási, inkább hagyományőrző, esztétikai célú tevékenység. Bár a gondos munka eredménye múlandó, mégis évente más, megújuló minták 29 Az ötvenes évekig a kezdeményező szülőháza előtt állt az egyik úrnapi sátor. Mivel főútvonal halad előtte, a sátrat teljesen a kerítés vonalában, a kapuban építették fel. A lányok, fiatalasszonyok szerda délután az udvaron jöttek össze koszorút kötni, és koronákat is készítettek. A lombsátor hátsó fala deszkavázon volt, amit az ünnep után kiemeltek. A sátor íve alatt jártak át az udvarra mindaddig, amíg a zöld el nem száradt. A hatvanas évektől szintén az ő családja emelte a sátrat a templom oldalában. Az oltár felszerelése és kellékei ugyanazok voltak, és ma is azok. A Jézus szíve szobor fejét hagyományosan muskátlival koszorúzták meg. Ő tanította meg a fiatalokat a koszorúkötés hagyományára, de a koronát mindig maga készíti, és ő viszi haza. 30 Napjainkban az úrnapi koszorú előfordulása jellemző Budaörsön, Solymáron, ritka Pilisvörösváron, Pilisborosjenőn. (De megtalálható az egykor szintén szlovák-német lakosságú Csömörön is.) 31 Megköszönöm Haraszti Gyula (Törökbálint) és Molnár Géza (Pomáz) segítségét, hogy felvételeiket rendelkezésemre bocsátották. 523
