Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Szent kötelesség. Úrnapja a Buda környéki német településeken
Tisicum XVIII. Készül a virágszőnyeg, Pilisvörösvár (Sz. Tóth Judit felvétele) létrehozására törekednek. Erre mint alkotásra büszkék, fényképen meg is örökítik. Az úrnapi körmenet ma kizárólag egyházi esemény, melyen a hívek részt vesznek, de többen vannak nézelődők is. A hívek sorában újra jelen vannak kisebb közösségek saját formaruhájukban. Ilyenek a hagyományőrző kórusok, melyeknek alapvető szerepe van a német tájnyelvi énekek fennmaradásában, egységes öltözetük etnikai hovatartozásukat jelzi. A hívő katolikus emberek - ugyanúgy, mint korábban - ma is településükön, saját templomukban vesznek részt az ünnepen.32 Középkorú, idősebb asszonyok olykor a máshol élő családot képviselik, számukra is visznek az úrnapi virágból. Az ünneplés ideje lerövidült, a körmenet végéig tart.33 A sátrakról, sátrakból mindenki igyekszik pár szál virágot hazavinni, még a nézelődők is, ők emlékként. A csokrokat a díszítésben segítőknek osztják szét, az oltáron lévő nemes virágból a család visz a temetőbe és a szobába, ahol megszárítják. A főhelyen lévő csokrot a templomba szokás vinni. Néhol az oltárt és környékét a körmenet után azonnal lecsupaszítják, előfordul, hogy a háziak által odavitt csokrot is elviszi valaki, nem tisztelve vagy nem ismerve a szokást. Az úrnapi koszorút és csokrot a körmenetben viszik az asszonyok, és már megszentelve adják oda másutt élő gyerekeiknek, unokáiknak. A legidősebb generáció tagjai ma sem teszik be a házba. A közép- és fiatalabb generáció körében él a szokásgyakorlat az úrnapi virág hazavitele, de a tartalma megváltozott: már beviszik a lakásba. És bár szentelményként tekintenek rá, nem használják (villámláskor nem alkalmazzák). 32 Emiatt nincs összehasonlítási alapjuk, hogy más települések ünnepléséről véleményt mondanak. Egyetlen viszonyítási alap Budaörs, amit képekről, újságokból, elbeszélésekből ismernek. 33 Ha egy plébános több településen szolgál, valahol kénytelenek a misét korán kezdeni. A szertartásnak délelőtt 9-10 órára vége van. Az oltárok előtti kis virágszőnyeget, ahol nem úttesten van (templomkertben, füvön, kápolnában), néhol meg szokták hagyni. Megszűnőben van a tudás, amely a szentelmények- nek mágikus erőt tulajdonított. Általában már nem kezelik szentelményként a sok növényt. Az életmód átalakulásával megszűnt a „felhasználás” lehetősége és ezzel igénye is. Nincsenek állatok, nincs istálló, ahová a zöld lombot vinni lehetne, az ágakat elégetik vagy a hulladékgyűjtőkkel elszállíttatják, komposztálják. A virágszőnyeg megmaradt szirmait mint zöld hulladékot, elszállíttatják, de van, ahol szétszórják az erdőben. A szentelmények közül a virágkoszorút még kötik néhány településen, ott még fellelhető a hozzá kapcsolódó, annak bajelhárító erejébe vetett hit. A sátrakról szedett úrnapi virág már mint vallási jelkép kerül be az otthonokba. 524
