Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Sz. Tóth Judit: Szent kötelesség. Úrnapja a Buda környéki német településeken
Tisicum XVIII. oltárt, amint erről a História Domus is megemlékezik.27 Törökbálinton két oltárt család állít, egyet a karitász-közös- ség, egyet pedig a templomot egész évben díszítő asszonyok. Ezek az egyházközségen belüli csoportok nem szervezettek, tagjai főként asszonyok, akiket az évente ismétlődő feladat jobban összekovácsol. A piliscsabai templom körül az úrnapi sátrakat az ifjúsági kör tagjai, a helyi szlovákok, a magyarok és - újra csak a rendszerváltozás óta - a németek állítják. A megnevezésük is ugyanez: ifjúsági, szlovák, magyar és német sátor. Az ünnepre készülődés hajdani rítusából néhány elem jelen van (zöld ágak, mezei virágok gyűjtése, koszorúkötés), akár felújított formában és nem a teljes közösségben. A templomdíszítésre, virágok gyűjtésére időben felhívást intéz az atya a misén, de közzéteszik a helyi újságban is. Aki így segíteni jön, az bármiben segít - aki virágot hoz, minden sátorhoz ad belőle. A sátrakat azonban az adott közösséghez tartozók díszítik. Az ünnepre való készülődés ideje ma is hosszabb ott, ahol hosszabb virágszőnyeg készül (Budaörsön, Pilisvörösváron, Törökbálinton). Az előző héten gyűjtik a szirmokat és a virágot. Mivel e szokás virágkorát éli, egyre több alapanyagot igényel. Újra jelentőssé válik a családok szerepe. A körme- net/virágszőnyeg nem a lakóházak előtt halad, tervezését és készítését szakaszonként osztják meg a családok, illetve más csoportok (iskolások, hittanosok, cserkészek stb.) között. Segíteni hazajönnek a másutt élő családtagok is, de a virággyűjtés kiterjed helyi vagy beköltözött, más vallású vagy nem vallásos személyekre is, akik kerti virágot adnak és eljönnek megnézni a végeredményt. Passzív részesei lesznek az ünnepnek. A közvetlen úrnapi előkészületek napjainkban is szombaton történnek, a gépkocsik, szerszámok használata meggyorsítja a munkát. Szombaton mennek zöld ágakért, a piliscsabai egyházközség férfitagjai közül néhányan teherautóval. A kis tölgyfa-suhángokat körben a templom falához támasztják, ezzel jelölve ki a szent teret, az oltáriszentség útját.28 A lombos gallyakat a sátrak borításához alkalmazzák. Napjainkban mindenütt valamilyen (fém, fa) vázat használnak, leginkább íves formájút. 27 „Június 17-én tartottuk úrnapi körmenetünk a szokásos útvonalon. Ugyanúgy a rendőrség biztosította az útvonalat, mint a feltámadási körmenetnél. A négy oltárt nagyon sok szorgalommal és fáradsággal készítették el a családok. A plébánia kőkerítésébe beépített 1. kápolnát Turpisz Vincéné és segítőtársai díszítették fel... A 2-es számú kápolna ugyancsak a kőkerítésbe van beépítve. Az pedig egy idős néni díszíti fel minden évben, akinek az édesanyja is ezt tette már évtizedeken keresztül, Bernáth Istvánné. A segítő társa pedig Lénárt Józsefné. Szép virágszőnyeget is hintenek a kápolnák bejárata elé. A harmadik oltárt a Piac téren Molnár Gézáék házában lévő üzletház kirakata előtt készítik el, Molnár Géza és családja. A 4. oltárt a templomtéren (kertben) a képviselőtestület szorgalmas tagjai készítik el a templomot díszítő asszonyok segítségével.” Másolat Molnár Géza tulajdonában. 28 A zöld ágak ilyen, a régi hagyomány szerinti alkalmazása másutt már nem szokás, csak bent a templomban fordul elő. Közös tároló helyen tartják. Az oltár felszereléséhez a térítőt, olykor a nagyobb szobrot a sekrestyéből hozzák ki, a szentkép, feszület, gyertyatartók, vázák többnyire családok tulajdonában vannak. Van, ahol mindent otthonról hoznak. A lombsátrak helyét a közlekedési viszonyokra tekintettel alakították ki. Pilisszentivánon a templom utcájában egyvo- nalban állnak. Másutt egy képzeletbeli négyszög mentén, a kisebb utcákat lezárva. A sátrak, oltárok felállítása vasárnap hajnalban történik, kevesebb embert és kevesebb időt igényel, mint régen. A feldíszített, berendezett sátrat őrzik, korábban jelképesen, napjainkban ténylegesen. Csobánkán csak a mise végén, a körmenet indulásakor helyezik el a kegytárgyakat. Az egyes sátrak a településeken jól felismerhetők, viszonylag állandó jegyekkel rendelkeznek: a sátorváz biztosítja ugyanazt a formát, az oltár felépítése és tárgyai ugyanazok, de a különböző formájú virágok elhelyezése is ismerős. A látvány ma egyre kevésbé függ az időjárástól, a növények virágzási stádiumától, mert a lombsátrakhoz kerti és bolti Ablakdíszítés a körmenet útján, Solymár (Sz. Tóth Judit felvétele) Az elkészült sátor őrzése, Pilisvörösvár, 2005 (Sz. Tóth Judit felvétele) 522
