Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Lukács László: Szőlőhegyi Szent Orbán ünnepek
Néprajz len évben sem maradt el, újabban mindig ünnepélyesebb és színesebb lett."25 A késő estig tartó mulatósra és a sok vidéki (dunaújvárosi, budapesti) résztvevőre való tekintettel az 1990-es években a szőlőhegyi búcsú napját vasárnapról szombatra helyezték át. Etyeken mindkét régi Orbán-szobrot restaurálták, az öreghegyit 2002-ben.26 Az Etyeki Hegyközség az utóbbi években Orbán napján megrendezi a borversenyt, amelyre a benevezett borokat a Hungarovin Orbán- pincéjében gyűjtik össze. Velencei hatásra olyan helyeken is megjelent Szent Orbán tisztelete, ahol erről korábban nem volt tudomásunk. Orbán-szobrot állítottak, emléknapján Orbán-ünnepeket rendeznek az 1990-es évektől Pázmánd, Martonvásár, Tordas, Tárnok, Csákvár, Csákberény, Sopo- nya, Kálóz és Mezőkomárom, valamint Monor Fejér és Pest megyei községek szőlőhegyein. Még olyan településen is észlelhető Szent Orbán tisztelete, ahol hagyományosan a szőlők másik védőszentjét, Szent Donátot tisztelik. Ilyen bortermelő község Csókakő, ahol a plébániatemplom védőszentje Szent Donát, augusztusban ma is két napig tart itt a Donát-búcsú. Donát ünnepét időjárásjósló napnak tartották. Egykor Donát-kereszt állt a csókakői Öreghegyen. A régi századfordulón még viharágyúkkal próbáltak védekezni a jégverés ellen. Szent Donát nevét adták a csókakői Magya- los szőlőhegyen felállított viharágyúnak.27 A mélyben gyökerező Donát-hagyományok helyszínéről mégis a következő eseményről olvashattunk a Fejér Megyei Hírlap 1997. május 27-ei számában: „Csókakői borverseny. A csókakői hegyközség Orbán- napi versenyén 32 borral neveztek be a termelők. Hatan érdemeltek aranyérmet, tizennégyen ezüst, kilencen bronz minősítést, hárman pedig oklevelet. A pontszámok alapján az abszolút győztes Végh Donát lett, aki az aranyérem mellé egy szponzor által felajánlott 20 ezer forintot is kapott.’’26 Hajóson (Bács-Kiskun m.) a Pincefaluban 1982-ben állították fel Szent Orbán faszobrát, Vass Csaba szobrászművész alkotását, azóta tartanak Orbán-ünnepet. A kezdeményező Alföldi Albert, a hajósi művelődési ház igazgatója volt, akinek ötletét bortermelő nagyüzemként a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, Hajós község és a megye is támogatta. Hajóson az Orbán-ünnep ötletgazdája nem maradt egyedül, a kezdeményezést az akkori állampárt részéről nem támadták úgy, ahogy az Velencén történt. T. Kiss Tamás és Tibori Tímea Hajósország című szociológiai munkájukban 1988- ban így mutatták be a hajósi Orbán-ünnepet: „Apraja és nagyja minden év májusában borünnepre gyülekezik. Szinte az egész község kiköltözik a pincefaluba. A borünnepre a rokonokon és barátokon kívül nagyszámban érkeznek érdeklődők is. Az egész napos rendezvényen mint25 LENDVAY Zoltán 1996. 72. 26 PROSSER, Michael 2006. 48. 27 LUKÁCS László 2000.149. 28 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1997. május 27. egy 20-25 ezer ember vehet részt... Az Orbán nap ünnepélyes megnyitója a pincefalu főterén... zajlik le... A megnyitó legfontosabb programja a borverseny eredményhirdetése, amikor a díjazottak átvehetik a diplomát. Hagyományteremtő rituálévá lett, hogy a győztes megöntözi borral az Orbán- szobrot. A megnyitót kulturális műsor követi. Népi együttesek, pávakörök, zenekarok egymást váltva szórakoztatják a közönséget. A pincefalu főterén, a Cabernet-fogadót övező téren árusok kínálják portékáikat... A reggeltől késő éjszakáig tartó vigalom a présházakban zajlik. A vendéglátó pincegazda a meghívottakat, rokonokat és a szőkébb baráti kört étellel, itallal, a betérőket pedig általában borral kínálja."29 A hajósi és a velencei Orbán-ünnep forgatókönyve számos ponton azonos vagy hasonló. Nem titok, hogy a velencei Hegyiek közül néhányan 1983-ban részt vettek a hajósi rendezvényen. Tervezett Orbán-ünnepükhöz gyűjtöttek ötleteket, tapasztalatokat. A hajósi és a velencei Orbán-ünnep kapcsán jogosan merül fel az átadás-átvétel, az elterjedés és a változás, változtatás kérdése. Az átadó természetesen Hajós lehetett, ahol a velenceinél két évvel korábban kezdődött a rendezvény. Közvetítőként szóba jöhetne Kresz Mária néprajzkutató, akinek veje készítette a hajósi Orbán-szobrot, ugyanakkor Velencén nyaralótulajdonos és szőlőbirtokos volt. Kresz Mária a velencei Orbán-ünnep forgatókönyvének elkészítésénél nem lehetett közvetítő, mivel ő az 1980-as évek első felében a hajósi Orbán-ünnepen vett részt. A Hegyiekkel csak 1985 után került kapcsolatba, ekkor már a velencei Orbán-ünnepen is megjelent. A Hajós és Velence Orbán-napi forgatókönyvében közös a borverseny, a szobor borral (vagy vízzel) történő megön- tözése, a borrend új tagjainak fogadalomtétele, a kulturális programok, a kirakodóvásár, a vendéglátás a pincékben. Mindkét helyen szerepel az Orr-bán-dij átadása. Hajóson a legnagyobb orrú ember kapja, Velencén a legrosszabb bort termelő szőlősgazda. Hajóson ezzel párhuzamosan bajuszverseny színesíti a programot, ahol a legnagyobb bajuszú férfit díjazzák. Hordóemelésre és űrtartalom-saccolásra is sor kerül a hajósi Orbán-napi viadalok sorában. Hajóson borkirálynőt is választanak az ünnepen. Mindkét helyen az elmúlt két évtized folyamán formálódott, gazdagodott az Orbán-ünnep programja, kapcsolódtak hozzá a borrendi ceremóniák is, de az említett közös elemek mind a mai napig meghatározók, ezek adják meg jellegét, hangulatát. Hajóson a plébános közreműködéséről, egyházi szertartásról nem értesülünk az Orbán ünnepről készített híradásokból.30 Nem említette az egyházi szertartást Alföldi Albert sem, amikor a hajósi ünnep forgatókönyvéről nyilatkozott: 29 T. KISS Tamás-TIBORI Tímea 1988.124-126. 30 URBÁN 1982. 13. MÁRKUS Zsuzsa 1995. 1-2; SEGNER 1995; SCHELLACK, Fritz 1996.182., 196-197; PULAI Sára 1997. 2.; VÁRA- Dl Ilona 1997. 4.; PÁNCSICS Hajnalka 2000. 5.; KUBATOVICS Tamás 2001. 5.; ALFÖLDI LAPOK 2003. május 29.12. 511
