Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Néprajz - Kotics József: Az arzén mint a női emancipáció eszköze? A tiszazugi arzénes gyilkosságok történeti-antropológiai elemzése
Néprajz növelte a parasztasszonyok felelősségét és egyben családi befolyását is. A háborús konfliktus befejeződésével sok nő, aki évekig irányította a gazdaságot, nehezen fogadta el a háború előtti ház körüli állapotok teljes visszaállítását. A nők rájönnek, hogy képesek a gazdaság irányítására, pénzügyi dolgainak kézben tartására. Ez elkerülhetetlenül megnövelte a nők szerepét a családban, még akkor is, ha a férfielőjogokért folytatott harc néha fizikai erőszakkal végződött. Másfelől a világháború nagymértékben járult hozzá az erkölcsi felfogás megváltozásához. Legalizálta az asszonyok és hadifoglyok közötti szerelmi viszonyt. Ez a kérdéskör átvezet bennünket a mikrosrtukturális tényezőkhöz. Ezek közül kiemelt szerepet tulajdonítok a nő szerepében bekövetkezett változásoknak. Az események egyik lényeges összetevőjét abban kell látnunk, hogy a tiszazugi falvak helyi társadalmaiban századunk első évtizedeiben a nők helyzetében jelentős változások következtek be. Azt is mondhatnánk, hogy a nők szerepének megváltozása nélkül a gyilkosságsorozat nem öltött volna ilyen méreteket. Ez a felismerés késztet arra, hogy a nők szerepében bekövetkezett változásokat alaposabban szemügyre vegyem. A kérdés vizsgálatára kevés forrás kínálkozik. Az anyakönyvi adatokból - igaz csak közvetetten - igen fontos változásokra következtethetünk. Az anyakönyvi bejegyzések tanulmányozása során két olyan kérdés vizsgálható, amelyekből egyértelműen a nő helyzetében bekövetkezett változásokra következtethetünk: a születéskorlátozás és a válás. Ezt a két tényezőt indikátornak tekinthetjük a nő szerepében bekövetkezett változások megítélésében. Nézetem szerint a válások megjelenése a századelő paraszti közösségeiben egyértelműen a polgári, individualizált értékrendszer megnyilvánulásaként fogható fel.17 A házasságát felbontó egyén kiszakad a lokális társadalom mindenre kiterjedő kontrollja alól, s ez arra utal, hogy ezekben a társadalmakban már plurálissá válik a normarendszer. A válások mértékéből és intenzitásából következtethetünk a lokális társadalmak normarendszerében bekövetkezett változásokra. Felvetődik az az értelmezési lehetőség is, hogy a válás nem a polgáro- sultság és a női emancipálódás folyamatában értelmezhető, hanem az erkölcsi értékrend erodálásának, szétbomlásának következménye. Csak ott válik a válás elfogadottá, ahol az értékrend lehetővé teszi a szabadabb nemi morált, kötetlenebb szexuális viselkedést. A válás a vizsgált falusi környezetben nem elsődlegesen a női önmegvalósítás eszközeként interpretálható, hanem olyan döntés, amely egy már nem elviselhetőnek nyilvánított kapcsolat megszűnését eredményezi. A válással a nő kiléphet egy olyan viszonyrendszerből, amely számára már nem vállalható tovább. A válás révén a férfi-nő közötti aszimmetrikus viszony nem szűnik meg, de a válás megjelenésével és elfogadottá válásával a férfiak uralma a nő fölött a paraszti családban korlátozottabbá válik. A házastársi szerepek bevett rendje nem változik meg alapvetően és nem is kérdőjeleződik meg, de módosul. Nézzük, mit mutatnak az anyakönyvi bejegyzések az egyes falvakban a válások számát tekintve! 1. ábra Válások száma és házasságkötéshez viszonyított aránya Falu neve Időszak Válások száma Házasságkötések száma Válások aránya Ezer házasságra eső válás Nagyrév 1895-1945 64 647 10,11 98,91 1945-1980 89 545 6,12 163,3 1895-1980 153 1192 7,79 182,4 Csépa 1895-1945 65 1800 27,69 36,10 1945-1980 174 1000 5,75 174 1895-1980 239 2800 11,71 85,36 Tiszasas 1895-1945 93 886 9,53 105 1945-1980 87 491 5,64 177 1895-1980 180 1377 7,65 130 Tiszaug 1895-1945 26 464 17,84 56 1945-1980 92 498 5,41 184 1895-1980 118 962 8,15 122 Miről tudósítanak ezek a számok? Első látásra is nyilvánvaló, hogy itt falusi környezetben igen hamar megjelenő válásokat figyelhetünk meg. Álljon itt néhány adat összehasonlításként. Budapesten pl. 1900-ban 3,54, 1935-ben 18,51 válás jut 10 000 házasságra. 1931-ben Magyarországon ezer házasságkötésre 64 válás jutott, míg 1983-ban már 386. Ezeket az adatokat tekintve igen magasnak tűnnek egyes tiszazugi falvak válási adatai. Azt látjuk, hogy Nagyréven és Tiszasason az 1895-1945 közötti időszakban is igen nagy a válási hajlandóság. Igen korán megjelennek a válások, és a magas válási arány tartós tendenciát mutat. Nagyrév esetében az erre az időszakra számított érték, miszerint minden tizedik házasság válással végződik, országos összehasonlításban is igen kiugrónak számít. A válásra vonatkozó számadatok egyértelműen arra utalnak, hogy itt némely faluban (Nagyrév, Tiszasas) a századelőtől kezdve, a polgári válás intézményének megjelenése óta bevett normaként tételeződik a válás. Olyan konfliktuskezelő megoldás, amely már a személyes döntés kategóriájába tartozik. A közösség nem tudja, vagy nem akarja megakadályozni tagját döntésében. A válások megjelenésével és általánossá válásával egyértelműen a nő mozgástere bővül. Ennek következtében a válások megjelenését ezekben a közössé17 KOTICS József 2001. 333
