Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó István: Egy város jelvényekkel írott történelme
Történelem nül legjelentősebb az a szélkakas, amely a városháza nyugati frontján található. A szélforgón Tallinn nagy címerének motívumait ábrázolták. De a régi széljelzők nagyszerűségéről elképzelést nyújt a „Három nővér” házcsoporton elhelyezett, máig egyetlen, aranyozással helyreállított szélkakas is. A legszebb példányok többsége a XVI-XVII. században készült. A legutolsó, történetileg regisztrált kovácsolt szélkakas pedig a Pikk jalg 37- es háznál található, amely a XIX. század végén készült. 28. Tallinn építészeti jellegű kovácsoltvas készítményei közül rendkívül figyelemre méltóak a kötőcsavarok is, amelyek a praktikum és az esztétikum sikeres szintézisei. Meglehetősen nagy számban maradtak meg, formáik va- riálódnak az egyszerűtől a durva vaspálcákból készülteken át az elegáns, dinamikus spirálformákig. Ezek egyik szép darabja az a lombikformára emlékeztető mezőbe komponált TALLINN feliratos, felső harmadában jobb és bal oldalra S alakban hajlított dísz-kötőcsavar, amely a jelvény tervezőjét is megihlette. 29. A század közepén a gazdag polgárok házait és a közösségi épületeket gazdagon kovácsolt, fantasztikus sárkányfejű vízköpőkkel díszítették. Az ilyen típusú kovácsolások egyetlen megmaradt példányát a városházán lehet látni, amely jelenleg a városi múzeum filiáléjaként működik. A nevezetes történeti relikvia rajzolatát a tervező művész, Heinrich Valk TALLINN feliratos kis miniatúrába komponálta oly módon, hogy a sárkányfej nyelve, koronájának és nyakrészének kis darabkái kilépnek a körformából. A Városháza terén 1953-ban végzett ásatások tanúsága szerint ezen a területen valaha nemcsak élénk kereskedelem folyt (a lakosság növekedésével a piactér szűknek bizonyult, és a XVI. században a Vana Turgról a piacot áthelyezték a városháza előtti térre), de itt készítették a különféle mesterek, iparosok eladásra szánt termékeiket is. A rengeteg kiásott lábbeli-maradvány alapján megállapítható, hogy a tér szélén álltak hajdan a csizmadia műhelyek. Ezenkívül sok faedény-maradvány került felszínre, változatos formájú fatányérok, faragott kupák, amelyek gyakran a mesterek védjegyeit is őrzik. A leletek alapján bebizonyosodott, hogy a tér és az azt övező iparos házak a várossal egy időben épültek. Már a várossá fejlődésnek eb28. kép 27. kép ben az egészen korai szakaszában is jellegzetes volt az utcákon a különböző mesterek, üzletek, szállodák, sörös pincék stb. gyakori reklámja; a cégér. A maguk mosolyogni való-naiv szimbolikájával, amely az intézmény tulajdonosának állapotától függően variálódott, fényűzésével és vonzerejével olyan jellegzetességet adott Tallinn utcáinak, mint amilyet a kovácsolás egyetlen más műfaja sem. Sajnos, mindebből a nagyszerűségből csak nagyon kevés maradt meg, általában a régi cégéreknek csak a rekonstrukciói láthatók. 30. A Városház téri patika 1422 REA APTEEK 1972 feliratú cégére, 31. a TALLINN jelzetű kovácsüllőn vasat hajlító kovácsműhely mestere, 32. a koraiakba komponált, kezében szabóollót, illetve vasaló tartó elegáns szabómester szintén TALLINN felirattal, 33. az ugyancsak TALLINN jelzetű csizmadiacégér a Rae utcában, 34. a kezében pereceket tartó vidám pékmester ennek a jelvénytémának legszebb képviselői. E a tradíció folyatására tett első lépésnek a MÜNDI-BÁR cégérének elkészítését lehet tekinteni. 35. A kör alakú cégér tulajdonképpen egy régi tallinni pénznekfelnagyí- tott változata, MONETA:REVALLIE körirattal. Az érme ívét követő, pon- colással díszített belső, kisebb kör közepén pedig Tallinn város kiscí- mere, az egyenlő szárú kereszt látható. Egyoldalas kitűző változatát a kereszt alsó szára alatt befűzött fe- hér-kék-fekete-piros színekből szőtt kétágú szalag díszíti. Illusztrációnak szánt anyagunkat egy jóval nagyobb kollekcióból válogattuk. E 35 db jelvény ugyanis csak gyűjteményünk kisebbik részét képezi. A válogatás vezérelve az volt, ) RÄE C_, APTEEK 31. kép 33. kép 255
