Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó István: Egy város jelvényekkel írott történelme
Tisicum XVIII. 23.kép a többi társadalmi réteg képviselőit táncoltatja halálba egy fehér lepedőbe burkolt csontváz. A tallinni alsóváros látképét meghatározó Niguliste templomot ábrázoló jelvény gyűjteményünkben két formában is fellelhető. 24. Az egyik, a díszesebb, kétféle kék, valamint a templombelső aranyozását idéző színeivel a templomtorony törzsét ábrázolja. Sötétebb kék alapra került aljzatot és felső traktust jelentő fekete betűs felirat (felül TALLINN, alul Nl- GULISTE) Észtország zászlajának alapszíneire utalva nevezi meg a jelvény láttatta épületet, míg az aranyozott zománcmező világoskék, gótikus ablak kivágatai a templom üvegablakainak színvilágát mutatják. 25. A másik, ugyancsak élére állított téglalap formájú, préselt, bronzhatású jelvény a tér felső harmadában függőlegesen elhelyezett TALLINN, illetve NIGULISTE felirata az elpusztult és rekonstruált torony ábrázolása. Erről tudni kell, hogy - az 1970-es Észtország viszonyai között valóságos műszaki bravúrként - az elpusztult toronysisakot nem fent a toronytetőn építették újjá, hanem lent a földön, s majd mikor teljesen összeállították, óriásdarukkal emelték a műszakilag pontosan bemért, kiépített, végleges helyére. A Niguliste azóta külsőleg és belső terét illetően is idegenforgalmi látványosság, hangversenyek színhelye, a város büszkesége. A préselt kitűző ezt az újkori toronysisakot örökítette meg, jelezve a torony eredeti kőépítményének gömbölyded formáit is. 26. A Niguliste utcája a Vana Turg (=Régi Piac) utcába vezet. Az öt utca találkozásában fekvő városközponti rész 600 éve ezen a néven ismert. Hosszú időn át ez volt a városi kereskedelem színtere, s az öt ide torkolló utca egyikében, a Rataskaev (=Kerekeskút) utcában ásták meg a város ivóvizét biztosító első közkutat is. Erre utal a TALLINN RATASKAEV feliratú jelvény tervezője a két gömbdíszes záródású, ívelt tartógerendára szerelt kerékkel, az arról leereszkedő favödörrel, a téglából rakott kúttal, s a vizet merő, korhű ruhás asszonnyal. 27. A Vana Turg környékének középkori házai közül kiemelkedik a Raekoda (=Városháza), Észak-Európa egyik legrégibb és legnagyobb, ilyen funkciójú épülete. A város gazdasági és politikai irányításának központja a XIV. században épült, s hasonló rendeltetésű napjainkban is. Mai képét 1401-1404 között nyerte le. Építészetileg több stílus keveredik benne. Keskeny ráccsal borított ablakai, a lőrésekkel ellátott, fogazott falak az erődítmény-jellegű építészet emlékeit őrzik. Monumentális hatását az árkádok, valamint a 62 méter magas, nyolcemeletnyi torony csak fokozza. A második világháború idején a torony leégett, s csak 1952-ben állították helyre. A tornyot díszítő „Vana Toomas” (=Öreg Tamás) emblematikus széljelző figurája, egy zászlót tartó, sapkás, buggyos ujjú felső ruhát és térdig érő puladert viselő, kardos középkori vitéz az évszázadok és az említett háborús események során erősen megrongálódott. Történelmi ereklyeként bekerült a Városi Múzeum gyűjteményébe, s helyette a neves ötvösművésznő, Salme Raunam készítette el hiteles másolatát. A gótikus TALLINN betűkkel konkretizált álló téglalap alakú jelvény a síkjából kilógó lobogóval magát a fővárost, s benne annak irányítóközpontját, a Városházát idézi. Ez Tallinn legismertebb szélirány mutatója.20 Ám ezenkívül—hiszen aszélkakas atallinni kovácsművészet legismertebb ágazata - számos más értékes példány látható óváros-szerte. Tartórúdjainak gazdag és festői dekorativi- tása, az elegáns arányok és az érdekesen megoldott széliránymutatók; mindez együtt a kőből kifaragott, frontális kupolákkal vagy oroszlánokkal, amelyek a szélkakasok rúd- jait tartják, intim atmoszférát és lírai hangulatot alkotnak. A városháza tornyát díszítő széljelzőn kívül a legszebb és a művészi megoldás teljessége szempontjából kétségtele20 SZABÓ István 1972.110-111. 254
