Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Szabó István: Egy város jelvényekkel írott történelme
Történelem amikor egy boltíves konyhájában támlás székén ülő hosszú hajú, városi polgár baljával állát támasztva az asztalra könyököl, miközben várakozóan figyeli az asztalnál álló, talpas poharába bort töltő dús hajú menyecskét, kinek hajkoronája e megfogalmazásban is kilóg a jelvénymezőből, és hullámos vonalaival megbontja a zárt négyzetes formát. Az őrszolgálatot teljesítő fegyveres vitéz a Kiek in de Kök lőrésein át lelátott egészen a tengerparti kikötőig, ahová rendszeresen befutottak a várost jelképező, kiskereszt felségjelű áruszállító hajók, amelyekből a kirakott árut rendszeresen szállították az Alsóvároson át fel egészen a Toompeára. Az idevezető meredek és szűk, egyenes utca neve Pikk jalg (= Hosszú láb) volt. Ezen keskenysége miatt csak nagy nehézséggel közlekedhettek a lovas kocsik és a lovasok. A gyalogosok viszont néhány lépcsőn felkapaszkodva a Lühike jalg (=Rövid láb) utcán juthattak fel a Dóm hegyre. 12. Ilyen a macskaköves Pikk jalgon lóháton a Dómhegyre igyekvő két lovas látómezőnkbe hozott ugyancsak TALLINN feliratú jelvény alkotójának négyzetes formájú kis remekművébe sűrített figurája. A rendelkezésre álló felület bal oldalán alulról felfelé futtatott feliratot és az egymást a szűk utca miatt szinte takarni kényszerülő két lovas figurát kell bezsúfolnia, ily módon is érzékeltetve a város szűk főutcáját. A helyszűkére utal az a kompozíciós megoldás is, hogy a művész az útról látható egyik védbástyát már csak a mezőn kívüli toronysisakjával tudja jelezni. A Dómhegy nevű domb déli részén először fa-, majd kőerődítményt építettek. Ez volt a későbbi felsővárosi rész úgynevezett kisebb vára (castrum minus), míg a domb aljában, a mai Városház tér körül egy nagyobb várat emeltek (castrum maius). Az utóbbiban lakó polgárság és a castrum minust birtokló nemesség közötti gyakori nézeteltérések miatt az Alsó- és a Felsőváros közé a XV. század közepén erős falat emeltek, így mind a tengerig vezető Pikk jalg Felsővárosnál lévő, mind pedig a Lühike jalgon átvezető átjáróját nemcsak be lehetett zárni, de este 9 órakor be is zárták. Az utóbbit elzáró - ma is látható - vasalt fakapu a XVII. századból maradt fenn. A XV-XVI. század elejének időszaka a város virágkoraként ismert. Ekkor épül ki a zömében középkori Alsóváros. Benne a lekövezett Pikk jalg mentén keskeny, utcafrontján 8-12 méter szélességű, de sokszor annál is rövidebb (5-6 méternyi) többszintes (2-4 emelet magasságú), de a portálok mögé néha akár 100 méternyi mélységbe is benyúló műemléképületei magas homlokzatukkal, meredek tetőikkel, a házban belső lépcsőkkel, az utcafronton, a padlástér magasságában a timpanonba szerelt kovácsoltvas felvonó csigákkal. Ugyanis itt - mint azt az átjárók, utca-, mellékutca elnevezések (Kullasepa=ötvös; Kinga=cipő; Saia=kalács; Ratsep=szabó; Hobuse=ló stb.) mutatják, ezek a házak mesteremberek, iparosok, kereskedők lakhelyei voltak. A jelvénykínálatban ezekre való utalást is bőséggel találunk. 13. Ilyen mindenekelőtt az említett, többszintes építésű házakba az érkezett árut a kovácsoltvas karra rendszere13. kép 14. kép sített csigaszerkezet segítségével beemelni képes rögzített vasrúd, mely egy ugyancsak TALLINN feliratú jelvényen mutatja meg, hogyan emelték fel a tető alatti rakodó-padlástérbe a kereskedő számára fontos, háza elé lerakott frissen érkezett árut. A kisméretű ábra mind a Pikk jalg utcai házak jellegzetes motívumait (magas, meredek tetőit, mind a tetőtér magaslatából kilógó csigarögzítő vasat, mind pedig a ház belső szerkezetét, illetve az ott dolgozó kereskedőt láttatja, amint éppen a nevére hajón érkezett bálát beemeli a raktárul szolgáló, tető alatti raktártérbe. 14. De ide sorolható a TALLINN KALARAND (=Tallinn Halas-part) feliratú jelvény is, amely egy halas hordó előtt álló halászt (vagy halkereskedőt?) jelenít meg, amint éppen áruját kínálja egy polgári öltözékű asszonynak. 15. A toronyban szolgálatot teljesítő strázsa végigfigyelhette egy malacsütés teljes folyamatát. A jelvénymező bal felső sávjában szalagszerűen futó TALLINN feliratú zsánerkép szerint akár órákon át is vágyakozva nézhette, mint forgatja, süti, pirítja nagy gonddal konyhakészre a nagyba- juszú tallinni polgár (vagy vendéglős) egy sütőállványon a mérsékelten lobogó tűz fölött nyársra húzott, kiadós vacso----------:--------------------------------------------------i .1. ' ~11"■!■Ifc■ ■' ■»'' ■»'■m-«». ■ ■»|<^y^i||i||ii'»-''ii«T.i'iim 15. kép 249
