Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Mészáros László: Dezső Kázmér, a múzeumalapító polgármester (1883–1959)
Tisicum XVIII. A nagykőrösi Hősök szobra keltett, számos előkelőség megjelent, élén Horthy Miklós kormányzóval. Dezső Kázmér, amikor a város nevében átvette az emlékművet, emlékezetes beszédet mondott: „...Én itt Nagykőrös közönsége előtt és képviseletében figyelmeztetem Nagykörös népét, hogy Nagykőrös polgárainak kötelességei vannak ezen 1011 hős hozzátartozóival szemben... És itt jön a fogadalom, hogy igenis megfogadom Nagykőrös város közönsége képviseletében, hogy soha nem fogunk megfeledkezni az 1011 hős hitveseiről, árváiról és erkölcsi és anyagi támogatással áll mindenkor mellettük ennek a városnak minden igaz magyar szívvel érző polgára,”13 E beszédének olyan nagy hatása volt, hogy később Horthy kormányzó egy másik hősi emlékmű leleplezésén, Dunaföldvá- rott mondott beszédében utalt Dezső Kázmér fogadalmára, mint követendő példára. A Hősök terét északról új épületek szegélyezték. Itt épült fel az új posta 1930-ban, majd a következő évben a járásbíróság 13 Nagykőrösi Híradó 1927. június 19. új épülete.14 15 A Kecskeméti úton is városképet meghatározó új állami épületek emelkedtek: a rendőrség és mellette az adóhivatal székháza. Csendőrlaktanya és helyőrségi laktanya is épült a városban, ez utóbbi már a világháború éveiben. A Tömöri utcában került elhelyezésre a városgazda-udvar, és mellette létesült egy modern tűzoltólaktanya. Mindezekre a beruházásokra az Egyesített Városfejlesztési Kölcsön, az ún. Speyer-kölcsön nyújtott fedezetet. Ennek felhasználásával került sor az elhanyagolt városi úthálózat fejlesztésére is. Addig ugyanis a belterületi utaknak alig 10%-a volt burkolattal ellátva. Először a kacskaringós Kecskeméti utat szabályozták, majd a Szolnoki út kapott keramitburkolatot. A kocsér-kécskei és a törteli utakat is kikövezték, és 1936-tól kezdődően megépítették a Cegléd és Kecskemét közötti be- tonutat, az ún. „gyümölcs-út”-at. A Városszépítő Egyesület felkarolta a városrendezés ügyét, parkokat létesítettek, az utakat fásították. További beruházásokat is végrehajtottak a városban. Lefektették a vízvezetéket a piactér, a mai Szabadság tér környékén, és két új artézi kutat is fúrtak. 1931. július 19-én pedig felavatták a Duna-Tisza köze legkorszerűbb fürdőjét, a nagykőrösi artézi strandfürdő és uszodát. Ezek a beruházások nemcsak fontos közszükségleteket elégítettek ki, hanem munkát is adtak a város iparosainak. Dezső Kázmér egyik fő feladatának tartotta a város kulturális életének megújítását, felvirágoztatását. Nagykőrös szinte erején felül költött kultúrára. Dezső Kázmér bírálói ezt szemére is vetették. De a polgármester joggal hivatkozott a város 500 éves múltjára, amikor is olyan kiválóságok éltek és működtek itt, mint Helmeczi István, Nánási Fodor Ger- zson, Hányoki Losontzi István, majd később Arany János és tanártársai, a Nagy Tanári Kar. Ezt a kulturális örökséget, a tradíciókat meg kell óvni, és ezekre építve tovább kell fejlődni - vallotta Dezső Kázmér. Máshol így fogalmazta ezt meg: „Nagykőrös városának a múltban előkelő szerep jutott a magyar kultúra megalapozásában... ezt a szerepet a jövőben is meg kell tartanunk, ha méltók akarunk lenni őseinkhez, akik ezt a várost a mainál szomorúbb helyzetben, a 150 éves török rabság idején is gyarapították kultúrában és megőrizték nemzeti tisztaságában.”'5 Ennek szellemében javasolta létrehozni az Arany János Társaságot, amely nem csak az Arany-kultuszt ápolta, hanem a város közművelődésének egyik szervezője, mozgatója volt. A Társaság alakuló ülésén, 1925. március 22-én mondta Dezső Kázmér: „Nagykőrös város társadalma egy nagy jelentőségű kulturális munkának megalakításához szükséges lépésre határozta el magát, ez a lépés a kultúrának Arany János szellemében való kiépítése, fejlesztése... Városi szempontból nézve a dolgot, szüksége van városunk fejlődésének ilyen kultúrtemplomokra... Minden város annyit ér, amennyi annak kultúrája. Elsősorban 14 A régi bírósági épület mint „Kisvárosháza”, helyet adott városi hivataloknak. 15 GALÁNTAI FEKETE Béla 1927 Előszó 192
