Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Vadász István: Egyek belterületének fejlődése
Történelem majd Nagyivánra vivő földút, melynek a belterületről kilépő torkolatánál helyezkedett el a vásártér, ahol a XX. század elejétől tartottak országos vásárokat. A település peremén - tehát távolabb a lakott területtől - épültek fel a korabeli gőzmalmok. Az 1910-es években már két, napi 100 q-nál nagyobb őrlési kapacitású gőzmalom is volt Egyeken: a temetőtől délre Erhardt József gőzmalma, a csegei út mellett pedig Hegyi József gőzmalma.17 Az Erhardt József gőzmalma szomszédságában lévő hajdani izraelita temető minden bizonnyal a falubeliek első zsidótemetője lehetett, mivel ettől a helytől délre, néhány száz méterre a vályogvető gödör partján is kialakult egy izraelita temető. A temetőtől, illetve a méneskúti legelő belterület alá nyúló részétől délre jött létre az 1860-as évektől az egyeki szőlőskert, mely a Tiszafüred—Tiszaörs felé vezető országút mellett alakult ki. Ennek déli peremén épült meg a vasútvonal úgy, hogy a szőlőskert végében az országútról bekötőút vezetett az állomáshoz, melyet a szőlő másik oldalán, a méneskúti legelőn át, a gőzmalom és a vásártér felől is meg lehetett közelíteni a faluból. A fontosabb irány mégis inkább a mai Fő utca felőli bekötés volt, ennek torkolatánál kezdődött meg a szőlőskert lakóövezetté válása, mivel a XX. század elején már néhány lakóház is megépült a mai Vasút utca-Fő út torkolatában.18 Szólnunk kell még a temető és a szőlőskert között kialakított Erzsébet királyné emléktérről, melyet a XIX-XX. század fordulójának táján neveztek el a magyarok körében nagy népszerűségnek örvendő, szomorú sorsú királynéról, Ferenc József feleségéről. A vasútvonal belterülettől távolabb történő kiépítése, a szőlőskertnek a homokbuckás vonulaton való kialakulása hosszú évtizedekre meghatározta a belterület további terjedésének irányát. Erre annál is inkább szükség volt, mivel Egyek népessége a XIX. század utolsó harmadától rohamosan gyarapodott. 1869-ben 3827, 1900-ban 5559, 1920- ban 6451, 1930-ban pedig 7875 fő volt a lakosság száma. Mivel a belterület továbbfejlődése csak az 1920-as évektől bontakozott ki, elmondható, hogy a tulajdonképpeni XVIII. századi méretű belterületen 120-130 esztendő alatt 1273-ról 6451 főre, azaz ötszörösére növekedett a lakosság száma. Mindeközben a lakóházak száma is gyarapodott, hisz az 1787-ben még 170,1828-ban 345 házból álló faluban 1880- ban már 674 lakás, 1930-ban pedig 1449 lakás volt, ami a lakásállomány több mint nyolcszorosára való emelkedését jelenti. Ez a tény mind a belterületi telkek aprózódására, mind pedig a zegzugos, egyre több belső tömböt feltárni igyekvő utcahálózatra magyarázatot ad. Mindezen folyamatok nyilvánvalóan hozzájárultak ahhoz, hogy a belterület az 1920-as, 1930-as években jelentősen bővült.19 A méneskúti legelő faluhoz közeli térségében jött létre az ún. Újtelep, a Nagyivánra vezető földút (a mai Béke utca) mentén a vasútvonal felé terjedve. Ennek központi részén épült fel az újtelepi, négy tantermes iskola 1932-ben, s körülötte sorra jöttek létre az új és újabb utcák (Óvoda, Csalogány, Mocsár, Ady Endre, Vörösmarty, Damjanich, Ságvá- ri, Tópart, Bem, Táncsics, Petőfi utca). Ez a telep két irányba fejlődött: egyrészt a csegei úttól délre eső homokbuckás vonulaton, másrészt a vásártértől délre fekvő vályogvető gödör és a vasútvonal közötti helyenként mélyebb fekvésű (de 90 m tszf. magasságtól ritkán alacsonyabb felszínű), s ezért építkezésre csak az ármentesítés és a belvízelvezetés után alkalmasnak tűnő legelőterületen. Közben a Szőlőskert déli részén, a Vasút utca környékén is elkezdődött a lakóházak térhódítása. A Vasút utca-Fő utca-Kurucz utca térségében ekkor épültek az ún. ONCSA-házak, melyek a korabeli szociális lakásépítési programhoz kapcsolódtak.20Tény, hogy ez a területbővülés mind a lakásállomány, mind pedig a népességszám emelkedését lehetővé tette, hisz 1949-re már 1810 lakás volt a faluban, ahol 8630 fő élt. 1950-től többféle változás következett be a belterület alakulásában. Egyrészt ekkor csatolták Egyekhez az oha- ti határrészt, melynek következményeként nem pusztán a külterület kiterjedése, hanem a belterület is változott, mivel fokozatosan kialakultak a mai már egyéb belterületként nyilvántartott településrészek: Ohat és Telekháza. Az egri káptalani uradalom egykori gazdasági központjában, tanyák besűrüsödésével pedig létre jött a füredi útfélben a Félhalom nevű település. Jellegzetes településképződménye volt Egyeknek az Atti- latelep nevű falurész, mely a Korcovágy nevű határrészen tervszerűen telepített, szabályos alaprajzú, 4-5 utcából álló településként jött létre. A 14 db típusházból épült csoportos településen 1960-ban még 280 ember lakott, számuk az 1990-es évekre már mindössze 14 főre csökkent. Maga a központi belterület az egykori Szőlőskert teljes beépülésével bővült. A Zrínyikért, a Rákóczikért, az Erzsé- betkert sorra beépült, a Fő út egykori lakóház nélküli szakaszán lakótelkek alakultak, a régi temetők és a valamikori Erhardt-féle malom környékén utcákat (Tavasz, Ősz, Tél, Árpád utcák) nyitottak, s az 1960-as évek végén a vásártér is kiköltözött a csegei út mellé. Éppen a régi vásártér környékén, a Hunyadi utca mentén jött létre az új településközpont, mely elsősorban intézményi-szolgáltatói centrummá vált. Itt találhatóak az egészségügyi intézmények (körzeti 17 RUBINEK Gyula 1911. 18 A folyamatnak az emlékét őrzi a Fő út és a kuruc utca kereszteződésében, a Fő út 115. számú ház előkertjében álló, 1909-ben emelt kőkereszt, melyet Szekeres János és neje, Deli Borbála állíttatott. 19 Mindezt a házhelyek és kishaszonbérletek kiosztásáról szóló 1920. évi XXIX. törvénycikk elfogadása tette lehetővé országosan, amely lehetővé tette 600 négyszögölet nem meghaladó házhelyek, illetve 2 kát. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek szerzését Egyeken is. 20 Az ONCSA az Országos Nép- és Családvédelmi Alap rövidítése. A program keretében a mai Kurucz utcában épült több ház. 161
