Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Vadász István: Egyek belterületének fejlődése
Tisicum XVIII. orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi rendelők, gyógyszertár), a pénzügyi, kereskedelmi, vendéglátói, egyéb létesítmények (takarékszövetkezet, étterem, áruház, piactér, könyvtár, mezőgazdasági szövetkezeti irodaház), valamint a vásártér helyén kialakított sporttelep. Azaz itt olyan intézmények jöttek létre az 1970-es években, amelyek az alapfokú ellátást meghaladva bizonyos mértékben a falusi funkción túlmutató tényezők. A belterület ezen beépülésével Egyek lényegében véve kettős/vagy osztott településcentrummal rendelkező településsé vált. A történelmi centrumot a templom környékén találjuk, ahol az 1890-es években épült községháza, az 1910-es években első emeletes épületként épített, állami iskolaként tisztelt, mára többtantermes általános iskolát befogadó épület, valamint a KALOT-székházból kialakított művelődési ház és több kereskedelmi egység található. Az itt áthaladó Fő utca a Tisza utcával együtt képezi a település hagyományos közlekedési tengelyét, mellyel csaknem párhuzamosan fut a templom szomszédságából induló Hunyadi utca, amely az újabb településközponton át megy a vasútállomás felé. Vagyis a megkettőzött településcentrum a települést is kettős tengelyűvé tette. Ez az átalakuló települések egyik jellegzetessége, Egyek esetében azonban további gondok forrása a hagyományos településszerkezethez kötődő átmenő forgalom körülményes volta. Ez ugyanis a tradicionális északi-déli (a dorogmai átkelőhelyre menő) tengelyt és a kelet-nyugati (Tiszacsegére vezető) irányt követve, a belterületen hajtűszerű kanyart téve halad át a településen, csökkentve az út áteresztőképességét, megterhelve a belterület belső forgalmát (3. ábra). Az említett változások következtében ma már a központi belterület kiterjedése csaknem kétszerese a XX. század eleji településnek (ma a központi belterület nagysága 319 ha). A lakóházak száma 2108 (1990), tehát a belterület bővítésével a XX. század második felében mintegy 350-400 db- bal gyarapodott a lakásállomány.21 Mindezzel együtt Egyek belterületének szerkezete mégis őrzi a település archaikus, halmazfalu jellegét (4. és 5. ábra). 21 Népszámlálás...1991.
