Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Néprajztudomány - Szabó László - Debrecennek van egy vize - a Tócó

Néprajztudomány völgyet a táj népessége, mennél inkább előre halad a civilizáció, annál inkább csökken a víz szerepe. Azé a vízé, amely valójában mindig gyéren csörgedezett a lefolyástalan területen, s mindig szüksége volt arra, hogy kiegészüljön a közvetlenül lehulló csapadékkal, s a magasabb térszintekről való időszakos vízfolyásokon érkező csapadék vizekkel. Emberi beavatkozás alakított ki itt igazi halászóvizet, nyílt tófelületet. A forró nyár és az állandóan fúvó szikkasztó szél miatt úgymond pocsolyává, félig kiszáradt vízfenékké vált a vízzel elöntött terület nagy része, s az egész Tócó-völgyben előállt a víznek/sárnak olyan állapota, amit a hajdúböszörményi népnyelvben tócónak neveznek. (3. kép) Tó szavunkból kicsinyítő képzővel alkotott tócó szavunk tehát 'a forró nyárban kiszáradó, lefolyástalan területen visszamaradt vízzel teli gödrök, nagyobb felületek egy állapotát jelenti', amely egyben igen szemléletes és érzékletes, lévén, hogy mind a szemnek, mind a fülnek is szól. (4. kép) Még érzékeljük a nedvességet a meghasadozott, felpöndörödött száraz felület alatt, s halljuk, hogy belelépve miként toccsan, tocsog a híg sár, amelynek friss és híg változata a tócsában álló víz. (Hasonló hangulatú szavunk pl. lecsó szavunk is). Nem kívánunk állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik volt előbb (tyúk-é vagy tojás?), de azt hiszen előbb a szemléletes hangutánzó szó, amely aztán egy nagykiterjedésű tócó miatt tulajdonnév lett. A Debrecenben és a Nagykunság, Sárrét vidékén használatos kotu szavunk mögött hasonló vagy ezzel rokon, valaminek az állapotát kifejező szó pedig hozzásegít bennünket, a szóhoz hozzáköthető kultúrhistóriai értelmezéséhez. Irodalom BALOGH István 1973. A cívisek világa. Budapest. BALOGH János 1984. A mezőgazdálkodás. In: Debrecen története. 1. (szerk: SZENDREY István), Debrecen, 471-492. GYÖRFFY István 1984. Nagykunsági krónika. Karcag. 1943. Magyar falu - magyar ház. Budapest, (facsimile: 1987.) KÁLNÁSY Árpád 2005. Debreceni cívis szótár. Debrecen. KISS Lajos 1978. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest. OLÁH Gábor 1980. Két ló beszélget. (Kiadta a Déri Múzeum Baráti Köre szerk: TÓTH Endre), Budapest. SZENDREY István (szerk.) 1983. Debrecen története. 1. Debrecen. TAKÁCS Béla 1984. Debrecen ipara 1693-ig. In: Debrecen története. 1. (szerk: SZENDREY István) Debrecen, 411-470. ZOLTAI Lajos 1935. Debrecen víznevei. Debrecen. 509 |