Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Tokai Zita Mária - A lengyeli kultúra újabb oltárkái Nagykanizsa-Palin - Anyagnyerőhelyről
Tisicum XIX. jellegű kis közösség temetőjére bukkantunk. 9 1975-ben terepbejárás során a lelőhely helyszínétől délre eső, szintén homokos dombháton nagykiterjedésű lengyeli korú telepet lokalizáltak. 1 0 Mivel a két lelőhelyet egy forrás és az általa kimosott kis völgy választja el egymástól, így feltétezzük, hogy ez a kultikus helyhez csatlakozó telep lehet. 1 1 Kocka alakú agyagtárgyak (oltárkák) A lengyeli kultúra emlékanyagában több különleges tárgytípus ismert. Ide soroljuk az elsősorban női jellegeket hangsúlyozó sematizált idolokat, az állatplasztikákat, az oltárokat és számos olyan tárgyat is, melyek funkcióját nem tudjuk pontosan meghatározni. Nagykanizsa-Palin Anyagnyerőhely lelőhelyről is több kiemelkedő, kultikusnak nevezhető tárgy látott napvilágot. Van például szépen kidolgozott nagyobb méretű idol feje, valamint kétfejű, hátuknál összenőtt állatalakos fogóval díszített fedő. 1 2 E munkában a kocka alakú agyagtárgyakra, vagyis az oltárkákra térünk ki bővebben, melyek öt példánnyal képviseltették magukat a lelőhelyen. 1. Vörösesbarna, szürke törésfelületű, finom és kevés durva szemcsés csillámos homokkal, és kevés agyaggolyócskával soványított agyagból készült szögletes oltárka. Kocka alakú, tetején középen hengeres lyuk van, a négy sarkánál függőleges átfúrt. Hosszanti éleit középen rátett apró bütyökkel díszítették, közülük csak egy maradt meg. Ép. M.: 4,5 cm, SZ.: 4,0-4,3cm, lyuk M.: 2,4 cm, lyuk Átm.: 2,3 cm (1. obj. E-F), Ltsz.: 0711.1.2.1.(2. kép 3, 4. kép 2) 2. Barna, szürke törésfelületű, finoman iszapolt csillámos homokkal soványított agyagból készült szögletes oltárka. Téglalap alakú, felfelé kissé szélesedő, tetején középen hengeres lyuk van, a négy sarkánál függőlegesen átfúrt. Díszítetlen. Ép. M.: 3,6 cm, alsó SZ.: 2,7-2,9 cm, felső Sz.: 3-3,4 cm, lyuk M.: 2,8 cm, lyuk Átm.: 1,8 cm (5. obj. V-X), Ltsz.: 0711.5.25.2. (2. kép 1, 4. kép 1) 3. Barna, szürke tűzfoltos, szürke törésfelületű, csillámos homokkal soványított agyagból készült szögletes oltárka. Téglalap alakú, tetején középen egymás mellett két hengeres lyuk van (a nagyobbik kerek, a kisebbik ovális átmetszetű), a négy sarkánál függőlegesen átfúrt. Díszítetlen. Kiegészített. M.: 6,9 cm, Sz.: 6,2-6,4 cm, kisebb lyuk M.: 4 cm, lyuk Átm.: 1,9-2,1 cm , nagyobb lyuk M.: 4,5 cm, lyuk Átm.: 2,2 cm (5. obj. V-X), Ltsz.: 0711.5.25.1. (2. kép 5, 3. kép 2) 9 STRAUB Péter - TOKAI Zita Mária 2007. 79-104. 10 HORVÁTH László 1994. 89-90., 6. számú lelőhely. 11 HORVÁTH László 1998. 12-13. Az akkori ismeretek alapján egy rekonstrukciós kép is készült a palini településről és a szentélyről. 12 TOKAI Zita Mária 2009.1. kép 2., 2. kép 1a-f. 4. Szürke, finoman iszapolt csillámos homokkal soványított agyagból készült szögletes oltárka. Kocka alakú, tetején középen hengeres lyuk van, a négy sarkánál függőleges átfúrt. Két sarkánál az alján két kimeneti lyukacska van (az átfúrás nem sikerült elsőre?). Oldalain és a tetején karcolt díszítés van. A mezők szélén kettős keret fut körbe, amelyben 2-2 egymás melletti oldalon közel azonos díszítés - egyikben meanderes, a másikban ferde vonalas - van. Tetején a lyukat sugárirányban veszik körbe a rövid karcolt szakaszok. Kiegészített. M.: 4,5 cm, SZ.: 4,2-4,5cm, lyuk M.: 4,0 cm, lyuk Átm.: 2 cm (15. obj. SZ-T), Ltsz.: 0711.15.12.1. (2. kép 2, 3. kép 1) 5. Szürke törésfelületű, finoman iszapolt csillámos homokkal soványított agyagból készült szögletes oltárka. Kocka alakú, tetején középen hengeres lyuk van, a négy sarkánál függőleges átfúrt. Oldalain középen rátett apró bütyökkel díszítették. Kiegészített. M.: 5,2 cm, SZ.: 5,3cm, lyuk M.: 2,0 cm, lyuk Átm.: 2,4 cm (15. obj. D-i bejárat-P), Ltsz.: 0711.15.7.1. (2. kép 4, 4. kép 3) A leletek értékelése E tárgytípus kérdésével többen is részletesen foglalkoztak. Zalai-Gaál István a dél-dunántúli „agyagmécseseket" - nem csak a kocka alakúakat, hanem a zoomorf és különleges alakúakat, valamint a négyszögletes lábakon álló mécseseket és a zoomorf edényeket - gyűjtötte össze, elemezte és publikálta. 1 3 Bánffy Eszter a lengyeli kultúra kultikus tárgyairól szóló munkája önálló kötetben jelent meg, amely időben és térben is kitekintés nyújt, és szélesebb összefüggéseiben vizsgálja a témát. 1 4 Juraj Pavúk pedig a Santovkán feltárt kocka alakú és zoomorf leletek kapcsán foglalkozott a kérdéssel. 1 5 A szakirodalomban leggyakrabban a mécses és az oltár kifejezés olvasható ezekre a tárgyakra. Közös jellemzőjük, a kis méret, a kocka alak, melynek egyik oldalán kerek nyílású, hengeres vagy zsákszerű bemélyedés van, a négy sarkánál pedig gyakran átfúrt. E tárgy rendeltetésével kapcsolatban több vélemény is kialakult az évek során: a házak világítóeszközeként képzelték el ezeket többen is, egyesek szerint pedig nyílhegyekhez való méregtartó is lehetett vagy festéktároló. Zalai-Gaál István véleménye is az, hogy vagy világításra használták a kocka alakú mécsesek nagyobb részét - az állat alakú mécsesek mellett - a kultikus-szakrális ceremóniák és a halotti rítus során, vagy valamilyen anyag tárolására akár a kultikus, akár a mindennapi életben. 1 6 Kalicz Nándor szerint ezek nem egyszerű mécsesek voltak, hanem kis házi 13 ZALAI-GAÁL István 1995. 3-36. 14 BÁNFFY Eszter 1997. 15 PAVÚK, Juraj 1997. 65-78. 16 ZALAI-GAÁL 1995. 33-34. | 82
