Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

Tisicum XIX. ban is. A kornak megfelelően legfőképpen a szülőknek vetítették a „Serdülő lányok" c. filmet. A szlogen szerint; „Nyissátok ki szemeteket! Vigyázzatok leányaitokra! A filmet a cenzúra bizottság a felvilágosító hatására való tekintettel mindenki számára engedélyezte." A politika és az akkori eszmei áramlatok mindennapos jelenlétét a mozi sem kerülhette el. Mint már említettem, több esetben is olvasható volt, hogy egy-egy film vetítése kapcsán bejelentették, hogy mindez azért történik, mert a közönség kívánta. Akkor is tudták és ma is tudjuk, hogy erről szó sem volt. Legfeljebb a filmforgalmazók gördítettek akadályt az újabb és újabb filmek behozatala elé, feltételezhetően anyagi okok miatt. Ezért a MOSZ a már vetített filmeket bocsátotta a mozik rendelkezésére. Ettől függetlenül a helyi kultúrpolitika egyik befolyásoló tényezője volt a mozi, többek között a Nemzeti Mozgó is. A szolnoki mozgók és a Városi Színház több esetben fővárosi művészek és társulataik meghívásával színesítette műsorát. A tervezett műsorrendben a Nemzeti Mozgó továbbra is a lehetséges premier jellegét megtartotta, nem befolyásolva a Színház Mozgó és a színház programját. Egy vezetés, tökéletes programszervezés jellemezte a műsorpolitikát. Többször került prózai vagy zenés műsor a Nemzeti Mozgó színpadára, amikor a másik kettő lekötött műsorral rendelkezett. A rendszeres vagy idényjellegű színházi szezon alatt is a bevált műsorritmust tudták produkálni. A vezetés a megszokott megyei lapokban, a hét szolnoki időszaki lapban és ha tehette, abban a 23 megyei időszaki lapban is tudatta a műsorok rendjét, melyek miniszterelnöki engedéllyel jelenhettek meg. „Hírek", „Pereg a film", vagy más hasonló elnevezés alatt, de mindig részletes előzetest közöltek a következő időszakban vetítendő filmekről. A mozgók vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy mindig azonos főcím alatt és azonos oldalon jelenjen meg a közölni kívánt információ. Ez vonatkozott az „Alexander's Regtime Band" (Új élet hajnalán) c. filmre is, 1939. január 15-én (20

1

h Century-Fox gyártásában és forgalmazásában). Ez év márciusában „Új filmek" címmel filmtájékoztató jelenik meg azokról a filmekről, melyek a Nemzeti Mozgóban kerülnek majdan vetítésre az elkövetkező időben, csalogatva ezzel is a nézőket. Ezek között szerepelnek a Sherlock Holmes filmek is, melynek első darabja a „Sátán kutyája". Kaland, dráma, szerelem jellemzi a műsoron szereplő filmeket. A francia és amerikai filmek közül egy-kettő; A 14-es futár, Brazíliai kaland, Hét tenger kikötője, Mr. Motto veszélyben. A magyar filmek közül; Vadrózsa, Tiszavirág, Gyimesi vadvirág. Szombat - vasárnap egy film vetítése, négy előadásban. Három nap egy film vetítése 2. illetve 4 előadásban. 1939-et írunk. „A Nemzeti Mozgóban március 1-től mindennap lesz vetítés. [...] próbaképp március 1-től kezdve minden nap mozi előadást tartanak a Nemzeti Mozgóban a nyári időszak kivételével. [...] Különösen ősszel és télen ilyen kis városokban nem nagyon akad más szórakozás, mint beülni a moziba ... Úgyszólván hetenként kétszer lehetett csak új filmet látni, mivel egy filmet 2-3 sőt 4 napig is játszottak. Március 1-től kezdve a Nemzeti Mozgó is egész héten át külön műsort ad, hetenként 4 új darabot „

2

6 A híradás szerint annyira felszaporodtak a jó magyar és külföldi filmek, hogy egy vetítési időben képtelenség lejátszani. És ami fontos! „A Nemzeti Mozgóban nem lesz 1.20 és 1 pengős helyár. Itt a legdrágább jegy 80 fillérbe kerül, ha egy jeggyel több filmet kap a néző. Magyar filmnél pedig nem kell ráfizetni." Ebből a híradásból megtudhatjuk, hogy mindkét moziban Fenyő Sándor köti le a filmeket, megelőzve a többi vidéki mozit. Mindez kísérleti hónap, ahogy írják," ez csak a közönségen fog múlni." 1939. március 26-án a szolnoki Turul diákszövetség akciót indított. A több felvidéki diák idelátogatása és vendégül látása alatt Fenyő Sándor és Bruckner László igazgatók arról értesítették a Turul helyi szervezetét, hogy az itt lévő diákok állandó szabadjegyet kapnak mindkét mozgóba, itt tartózkodásuk ideje alatt. Itt kell megjegyeznem, hogy a „Magyarok a magyarért" akcióra a mozi igazgatósága 1000 pengőt adományozott. „Szociális értékű gesztus" írta a megyei lap. A Színház Mozgó nyáron szünetel, így a Nemzeti Mozgó már májustól magyar és amerikai filmek vetítésével szórakoztatja a közönséget (Cifra nyomorúság, Tarzan sorozat). A Millenniumi Mozgó a Nemzeti által vetített Tiszavirág c. filmet csak nagy késéssel, májusban mutatja be. „Nyílt-levél a szolnoki mozilátogató közönséghez. Hosszú esztendők alatt - mikortól a Színház és Nemzeti Mozgók Egyesített Üzemét irányítjuk - gyakran előfordult, hogy a sajtó nyilvánosságát igénybevettük, de mindig csak közönségünk jólinformáltsága érdekében és ezért, hogy ezzel is szolgálatot tegyünk az örvendetesen fejlődő szolnoki filmszínházak - kulturális szempontból is jelentős népszerűségének. Most először történik meg, hogy elő kell hozakodnunk a folyton súlyosbodó nehézségekkel, amelyek vállalt és becsülettel teljesített programunk megvalósítását és a szolnoki mozi országos viszonylatban is példás nívójának megóvását számunkra mind nehezebbé teszik, valósággal veszélyeztetik. A lapokból köztudomásúvá vált, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében szeptember 1-től kezdve kötelesek vagyunk bruttó bevételünk 4%-át a Horthy Miklós repülő alapra és a magyar filmgyártás céljaira befizetni. Ugyanakkor Szolnok város évekre visszamenőleg nagymértékben felemelte vigalmi adónk százalékát és ezirányú állandó kötelezettségünk is jóval nagyobb, mint eddig volt. Megnőttek ezzel egyidőben önként vállalt és számunkra előírt szociális terheink és kötelességeink. 26 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1939. február 19. 2. | 530