Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből
Történettudomány | Viszont az is köztudomású, hogy a szolnoki mozik helyárai a legolcsóbbak az országban; a mieinkhez hasonló olcsó helyárak nemcsak Budapesten nincsenek, de nem találunk az országban sehol sem hasonlót, ahol a műsorszolgáltatás nívója s frissessége ugyanolyan, mint a szolnoki moziké. A folyton, váratlanul és rohamosan emelkedő kötelezettségek, terhek és kiadások labirintusában két út áll előttünk. Az egyik az, hogy mindenáron és a követelményeknek megfelelően csökkentjük kiadásunkat, nem leszünk olyanynyira képesek a műsorkövetésben és sietősek az új filmek bemutatásaiban: vagyis elzárkózva minden filmtől, ami drága, leszállítjuk önmagunknak az előírt és kötelezőnek vélt nívót, hogy az üzleti számításaink zavartalanságát biztosítsuk. A másik út pedig az, hogy nem hagyjuk veszendőbe menni a kulturális értéket és jelentőséget, a mi publikumunk örvendetes támogatása révén a mozi számára megszereztünk, nem szállítjuk le a műsornívót, nem leszünk a bemutatási időben sem elkésettek, inkább vállalunk egy népszerűtlen, elkerülhetetlen akciót: a helyárak egy részének mérsékelt emelését. Mi, a második utat választottuk és - amit 8 év óta, - amióta az üzemek vezetését átvettük, soha nem tettünk, most első ízben elhatároztuk: szeptember 1-től kezdve egyes - természetesen a tehetősebbek által igénybe venni szokott helyek jegyáraitlO fillérrel felemeljük. Az elmondottakból világos, hogy ez a helyáremelés reánk kényszerített, kikerülhetetlen és számunkra fájdalmas lépés, a bennünket ért külső kényszer elkerülhetetlen következménye, amelyből haszon számunkra nem jut. Éppen ezért merjük remélni, hogy filmszínházaink közönsége megért bennünket ennél a nehéz lépésünknél, magáévá teszi elhatározásunkat, és jóindulatú hozzájárulásával megkönnyíti nekünk az átmenetet. Mondanunk sem kell, hogy minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy cserébe ezért az elkerülhetetlen lépésért az eddiginél is nagyobb gonddal álljunk közönségünknek kulturális igényei terén, szolgálatára és teljes megelégedésére. Egyesített Mozgók Igazgatósága." 2 7 Nyolc éve nem emelték a helyárakat. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi áremelés 1931-ben volt, amikor a fent említett üzemet létrehozták. Minden bizonnyal a 10 filléres áremelés még ha csak egyes ülőhelyeket érintett is - magas lehetett az általános megélhetés szempontjából. Csak bele kell gondolni abba, hogy egynapi napszám, pontosan ennek az emelésnek tízszerese volt. Tehát ismerve az 1931-es árakat, az új árak 30 és 40 fillér. A Nemzeti Mozgó 1940. január elsejétől mindennap tartott előadást. Mint máskor is, ha folyamatos előadások voltak, csütörtökön és hétfőn volt műsorváltás. Sajnos az év eleji napi műsorrend beharangozása az év közben változott. Többször, hosszabb-rövidebb ideig szünetelt a vetítés. Előre 27 Szolnok és Vidéke 1939. augusztus 31. 2. meghirdetett vetítés ugyan nem maradt el, de az év végére ritkult az előadások száma. Sajnos az 1941-es esztendő, a történelmi események, valamint bérlőváltás és átalakítás miatt kiesett a Nemzeti Mozgó történetéből, egészen augusztus 31-ig. Az új bérlő vitéz Gál László. A hír szerint a mozi megszépült és megnagyobbodott térrel fogadta a látogatókat. Egyéb adatok hiányában feltételezhető, hogy a bérleti jog 1945-ig tartott. Az 1942-es esztendőt a már megszokott vetítési renddel és rendszerességgel kezdte meg a Nemzeti Mozgó. Nézzünk bele az év műsorrendjébe: Éjfélre kiderül, Mindenki gyanús, Tavaszi szonáta (magyar), Tábori levelezőlap (magyar), Bűn és bűnhődés, Estélyi ruha kötelező. Főleg francia, amerikai, időnként egy-egy olasz és német film került műsorra, megszakítva a sort egy-egy magyar filmmel. 1942 utolsó hónapjában is - mint már évek óta - jótékonysági vetítések kezdődtek. December 8-án (kedd) fél 11. órai kezdettel, a Magyar Vöröskereszt javára, jótékony célú filmmatiné. A film címe: „Sevastopoli páncélos". Mindez mellett a december eleji filmsláger és csak a Nemzeti Mozgóban, az „Őrségváltás", Páger Antal filmje (további szereplők; Csortos Gyula, Hidvéghy Valéria), amit öt napig vetítettek. Jegyeket naponta két időpontban lehetett váltani. Délelőtt 11 és 13 óra között, valamint 16 órától. A már említett „közkívánatra" vetítik az „András" c. filmet, amiben ugyancsak Páger Antal alakítását láthatták. Minden filmhez Híradó élvezete járt a nézőknek. Mint már többször jeleztem, a Nemzeti Mozgó premiermozi volt, de előfordult az is, hogy előadása megelőzte a nagy budapesti bemutatót - (1942. június 10. „Illúzió" c. film). A karácsonyt követő napokban 16 éven felüli film van a műsoron, „Egy csók az élet" címmel, december 31-én este fél 10 órakor. „Nagy szilveszteri előadás, bemutatásra kerül a legújabb és legvidámabb magyar film - Négylovas hintó". Aztán egy hosszú szünet. A mozi 1942 márciusában kezdte meg újra a szolnoki közönség kulturális kiszolgálását, és e hónapban, 23-án a mozirajongóknak vetítik, a 16 éven felülieknek ajánlottfilmet, az „Áldozat"-ot. Érdekessége a műsornak, hogy a kísérőműsor; Csipkerózsika és a Vasóru Bába". 2 e Ebben az időben az igazi tömegmozi a Színház mozgó volt. A város Film-matiné előadásait itt rendezték. Ezek a rövidfilmek, híradók az ismeretszerzést, a tudás átadásáttűzték ki célul ebben az időben.) A Nemzeti Mozgó műsorpolitikájához eredendően hozzátartozott, a magyar film népszerűsítése, így történhetett meg, hogy az „Ópium keringő" c. filmet- a nagy érdeklődésre való tekintettel - áprilisban öt napig vetítették, Karády Katalinnal a főszerepben. Ez év júniusában nagy esemény színhelye a 28 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1943. március 31. 2. 531
