Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

Történettudomány | Egyesített üzem - az első hangos film 1930. március 17-én szünetelt a Nemzeti Mozgó működése, mivel e napon szerelték be a „hangosgépet". A technikai premier időszakában, a magyar szinkron hiánya miatt, még az idegen nyelvű filmeket ellátták magyar nyelvű képinzertekkel, melyeket az események közben felvillantottak, mint a némafilmeknél volt szokásos. Az első hangos filmpremier, a német Mámorkeringő volt. 1931-ben először a színház, majd ugyanazon vezetés kezében (Kardos Géza), ugyanebben az évben a Színház Mozgó is tönkrement. A csőd okait hosszasan vizsgálhatnánk, de a lényeg, hogy az ezt követő évektől a Nemzeti Mozgó leveleinek fejlécén a következők voltak olvashatók; Színház - és Nemzeti Mozgó Egyesített üzeme, Szolnok Színház: Apponyi u. 22. telefon: 266. Nemzeti: Szapáry u. 7. telefon: 241. Előadások: hétköznap 7, 9 szombaton 5, 7, 9 a vasár - és ünnepnapokon 3, 5, 7 és 9 órakor. 1930-ban a város vette át a szórakoztatóipar fellegvárait, az egyesített üzemek elnöke Goór László volt. Társelnök Fenyő Sándor. A Színház Mozgó neve egy rövid ideig Városi Mozgó lett, mondhatni az első drasztikus változásig. Folyamatosan játsszák a filmeket, egymást követve. Először a Nemzeti Mozgó, majd a következő napokon a Színház Mozgó. A báli szezonban a Nemzeti Mozgó műsorait a Színház Mozgó vette át, ha a szükség úgy hozta, akár 2-3 napig, de volt rá példa, hogy hosszabb ideig is. Mindez természetesen fordítva is igaz volt, hisz a színházi előadások befolyásolták a műsorrend beosztását. 1932-ben újra bezárja kapuit a mozi. Ez év elején egy részleges átalakítás és modernizálás következett be. „Érdeklődtünk az átalakítások felől, amelynek egyik legnagyobb érdekessége lesz, hogy az előcsarnok teljesen újszerű és modern színekben pompázik. A stilizációt Fenyő László mérnökjelölt tervezte [...] A gépház és berendezés eltűnik az előcsarnokból és a közönségtől egy teljesen szeparált helyre kerül. [...] Székely Sándor gépészmérnök a legjobb magyar mozigép szakértő vezetése mellett..."

1

4 Ez év áprilisában Szolnok mozilátogató közönsége Fenyő Sándor nyilatkozatából megtudja a nagy meglepetést: „ Júniusban kezdődik a mozi „filléres" szezonja. [...] A Filléres Mozi akciót eredetileg már április hónapban terveztem bevezetni [...] Amikor a város közölte velem, hogy a színelőadások március 31-től május 11-ig tartatnak, határoztam el, hogy akciómat május 6-án tehát a színészek távozása előtt 5 nappal indítom meg, nehogy valami színtársulat elleni cselekedetemnek lehessen minősíteni. "

1

5 A Szolnoki Újság 1932. december 25-i számában a Nemzeti Mozgó tíz éves jubileumára emlékeznek a sajtó munkatársai. 14 Szolnok és Vidéke 1932. március 20. 2. 15 Szolnoki Újság 1932. április 28. 2. Idézzünk belőle: „Az első mozik itt is, mint máshol, kezdetleges alkalmatosságok voltak. Kint a Tisza partján, a Scheftsik-féle régi malom mellett állott a nagy sátor, ott pöfögött a gőzgép, és a kikiáltó harsány szava csábította a nézőket „ „kb. 20 évvel ezelőtt a színház épületében megnyílott a rendes mozgóképszínház, a városi színpártoló egyesület égisze alatt, ahol már rendes mozi előadásokat, zenekísérettel tartottak." - és amit még eddig talán nem tudtunk, azon kívül, hogy a színház másodrendű maradt - „Fokozta még a dekadenciáját az 1926-ban kezdődő és 1 évig tartó átépítés, amely egészen elszoktatta innen a közönséget s ugyanakkor a Nemzeti csillaga a legfényesebben ragyogott." „1927-ben városi üzem Libertiny vezetése alatt. 1928-ban közös üzem a Nemzetivel ugyancsak az ő vezetése alatt, 1929-ben Kardos Géza s végül miután mindenki tönkre ment a megközönségtelenített mozgóban. - 1930-ban a város vette át és Goór László vezetése alatt a régi üzemből fennmaradt adósságokat igyekezett likvidálni." Tőke, hangosfilm és Fenyő Sándor. [...] egy darab világvárost hozott Szolnokra. [...] és ma már határozottan komoly mozikultúráról beszélhetünk Szolnokon." így írt a lap újságírója az „Amíg Szolnokon a film eljutott idáig" című cikkben. Annyi tehát bizonyossá vált az írás alapján, hogy a Színházban - a felépítésével szinte azonos időben - beüzemelték a mozit és létrehozták a Színház Mozgót. Mindez közvetlen 1912 után történhetett. Egy másik híradásból megtudható, hogy a helyárak 20 és 30 fillér között mozogtak. Egy kisebb időbeli ugrás után, egy újabb írásos dokumentum, 1935-ből. „Fenyő Sándor mozi igazgató m. kir. áll. rendőrség Kapitánysága. Jelen határozattal és tekintettel. 1935. február 12. A fenti kérelemre a Nemzeti mozgószínház részére a hathatósági engedélyt megadom. Figyelmeztetem, hogy jelen engedély a játszási engedélyt nem pótolja, azt külön kell kérelmeznie a szolnoki állami rendőrség Kapitányságától."'

1

6 Fenyő Sándor mozi igazgató tehát bizonyíthatóan a második vezetője a Nemzeti Mozgónak. Akkor mindhárom intézmény egy vezetés alá került. A hirdetések és a programok a Szolnoki Színház Újság című helyi lapban is megjelentek. Például 1935 februárjában. „Asszony veszedelme..." Asszony öröme... Külön előadás nőknek és férfiaknak. Előadás: Este 7 órakor nőknek 9 órakor férfiaknak."

1

7 16 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Polgármesteri Iratok 1755/1935. II./12. 17 Szolnok és Vidéke 1935. február 24. 2. 527 |