Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Történettudomány - Berta Ferenc - A Nemzeti mozgó 1922 - 2002. Fejezetek a szolnoki mozgók történetéből

Tisicum XIX. Egy műsorbeosztás 1935 áprilisából: Hétfőig (22) Szombat (27) Kedd (23) Vasárnap (28) Szerda (24) Csütörtök (25) Péntek (26) Az új roham Roham csapat előre Az új roham Roham csapat előre Arany Arany Arany 1936-ban, vasárnaponként: Magyar Híradó, hétfő és kedd: FOX Híradó. Meg kell jegyezni, hogy 1936 végétől és 1937 elejétől nem mindennap volt előadás a Nemzeti Mozgóban. Ilyen esemény volt Gömbös Gyula miniszterelnök halála is, amikor mindkét mozi egy keddi napon szüneteltette műsorát az országos gyász alkalmából. Mindjárt az 1937-es esztendő első híradásából megtudhatjuk a következőket; „A Színház Mozgó szilveszterén zsúfolt ház nevetett Stan és Pan új filmjén (Drága rokonaink) és izgult, hogy ki mit nyer abból a rengeteg ajándéktárgyból, amit a mozi kisor­solt a közönség között Bruckner László igazgató humoros konferansza közben. Nagy szerencséje volt az erkélynek, a malacot is itt nyerte a Tisza egyik pincérének, Körmendi Ist­vánnak a felesége.'" 1* A Színház Mozgónak az igazgatója Bruckner László volt. A Színház Mozgóban naponta volt előadás, míg a Nemzeti Mozgóban csak január 10-én kezdték meg, a „Hóhérok, asz­szonyok, katonák" c. film vetítésével - kettős címszerepben Hans Albers-el, női főszerepben Charlotte Sua - a szezont. A valóság azonban az volt, hogy már januárban megkezdte a Bánky színtársulat 8 napos szezonját, így előtte már egy napon 2 attrakció egy műsorban szerepelt mozinkban. („A texasi milliomos", „A motoros ördög") Ilyen és hason­ló helyzet sokszor előfordult és elő is fog fordulni az elkövet­kező években. Ez is a helyi mozi-történethez tartozik; a Millenniumi Moz­gó hangos filmszínház lett és január 17-én a Fekete angyal c. filmmel mutatkozott be a közönség előtt. Ez a mozi Para­mont és Magyar Híradót vetít a filmek előtt. Az 1937-es esztendőben a párizsi világkiállítás lázában égett az ország. A mozik műsorán egyre több volt a köny­nyedebb hangvételű film. Muzsika, tánc, dal és vidámság. A kísérő műsorokban zenés filmek, rajzfilmek szerepeltek. Egy helyi vonatkozású filmes hír: a berlini sport és vadász­kiállításon Szolnokon, a Szandai-réten rendezendő agará­szatról készült filmmel vesz részt (1937 áprilisa). Sokan még emlékeznek a közelmúltból is, hogy a mozi kö­zépső, leghátsó sorának szélső székén mindig egy tűzoltó ült készenlétben és élvezve a produkciót. Ám nem volt ez mindig így. „Nem kell tűzoltóságot vezényelni a moziba." Ez mindhá­rom mozira vonatkozott. „Természetesen a tűzoltóság részé­18 Szolnok és Vidéke 1937. január 3. 3. re ezen szolgálatért, e mozi tulajdonosok díjat kellett volna, hogy fizessenek. Fenyő Sándor, mint a Városi Színház és a Nemzeti Mozgó engedélyese, valamint a Milleneum vezető­sége fellebbezte a határozatot ,.." 1 9 A döntés alapján tűzőrséget a mozikba nem kell vezényelni mert a mozik megépítése és jelenlegi tűzbiztonsága azt fe­leslegessé teszi. A Híradó mellett egyre több - úgymond - kultúrfilm került a nézők elé, mint kísérő műsor. Ma ezt úgy mondanánk, hogy ismeretterjesztő film. Természetesen a trükkfilmek mellett. Előfordult és később egyre többször, hogy korhatáros filme­ket vetítettek a Nemzeti Mozgóban, 16 éven felülieknek. Pél­dául; „Lányok egymás közt" című francia film. „A legmaibb film! Szerelem, derű, fojtott erotika! Párizs szerelmi életének izgalmas keresztmetszete". 20 Természetesen vetítés csak este 7 és 9 órakor volt. Fontos volt, hogy a Nemzeti Mozgó műsorpolitikája igazod­jon a város programjainak tartalmához, vagy túllépjenek azon, esetleg segítsék azt. Például 1937. június 6-án repülőnap volt Szolnokon. Ekkor a Nemzeti Mozgó a „Kémek-ellenkémek" című filmet, Híradót és kísérőfilmként „A fekete gárda" c. filmet vetítette. Ezt követően megjelenik - rendszeresen - a vásznon a FOX Világhíradó. Időszakonként hétköznap is négy előadást tartanak (hétfő), attól függően, hogy mekkora forgalom volt várható a filmtől. Májustól szinte mindennap előadás volt a Nemzeti Mozgóban, pótolva a Színház Mozgó kiesését. A film hosszúságától függően változtatták az előadások kezdetét. „Halálfejes Lobogó" (Erval Flynn főszereplésével, rendezte Kertész Mihály) 3/4 7, 9, v. 1/2 3,1/2 5, 3/4 7, 9. A folyamatos fejlődés útján „Új hangos gépet szereltek a Nemzeti Mozgóba. A mozilátogató közönség mindig kifogásolta azt, hogy a Nemzeti Mozgóban nincs egy jó hangosgép, hogy az ottani előadásokat tökéletesen élvezni tudná. A mozi igazgatósága, amely mindig s mindenkor készségesen áll a közönség ren­delkezésére, most is teljesítette a mozílátogatók kívánságát, és új hangosgépet szereltetett a Nemzeti Mozgóba. Péntek délután mutatta be a sajtónak a berendezést az igazgatóság a most színen lévő „Hotel Kikelet" levetítése által. Megállapít­hattuk a bemutatón, hogy az új berendezés fogja ezentúl köz­vetíteni a filmsztárok hangját oly tökéletesen, mintha előttünk beszélnének. Semmi hangzavar, hangszínváltás nem zavarja a jövőben a Nemzetiben levő előadásokat. A mozi igazgató­sága megtette a kötelességét a közönséggel szemben. Most a közönségen a sor, hogy látogassa a Nemzeti Mozgót, amely az új hangosgép által fővárosi nívóra emelkedett." 2 1 Az ezt követő hirdetésekben minden esetben felhívja a figyel­met, hogy „Új hangos berendezés! Western hangszóróval!" 19 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1937. március 27. 2. 20 Szolnok és Vidéke 1937. január 10. 3. 21 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1937. augusztus 29. 3. 528

Next

/
Thumbnails
Contents