Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán
Tisicum XIX. 9.ábra A Polgár Kenderföld bronzkori teli 3D rekonstruált képe. Fig.9. 3D model of the origin stage of the Bronze Age of Kenderföld at Polgár dos-ér és Kengyel-ér felől, mert az árok üledékanyagában mindenütt a vízi környezetben felhalmozódott üledékre jellemző litosrtukturális bélyegek figyelhetők meg. Ezek alapján kb. 150-200 cm vastagságú, a fekü felé fokozatosan világosodó színű, karbonátmentes, barnásszürke és sárgásszürke színű kőzetlisztes agyag, illetve agyagos kőzetliszt, „tavi" üledék halmozódott fel a mesterséges árokban. Ezek a szedimentológiai adatok azt bizonyítják, hogy az év jelentős részében megközelítőleg 1,5-2,0 m állandó vízborítást rekonstruálhatunk a Kenderföld bronzkori teli körül kialakított árokban. Az infúziós löszökbe mélyített fúrások, a talajvíz tükör felszínén kiváló limonit- és karbonát-foltok, pöttyök és sávok alapján a teli környezetében 89-92 méter között alakult ki a legmélyebb talajvíz nívó a történelmi időkben. Ezt támasztja alá az árok üledékanyagának elemzése is. A tavi üledékből több helyen Planorbarius corneus, Planorbis planorbis, Armiger crista vízi csigák, Pisidium sp. kagylók héjtöredékei, valamint apró növényi maradványok (nád - Phragmites, gyékény - Typha, sás - Carex) kerültek elő. A litofácies és a biofácies jegyek alapján egyértelműen jelentős, álló vagy lassan mozgó, de stabil vízborítású, az árok fenékszintjébe gyökerező vízi növényekkel, hínárral borított, eutrofizálódott mikrokörnyezetben halmozódott fel az üledék. A tavi üledékes réteg záró szintjén magas szerves anyag tartalmú, apró, pernyeszerűen málló faszeneket tartalmazó, záporok által bemosott apró talajdarabokat tartalmazó agyagos kőzetliszt réteg alkotja. Úgy tűnik, hogy a bemosott faszenes szintet követően a teli település lakatlanná vált, mert az árok feltöltődése ettől a szinttől kezdődően a teli településen emberi hatásokra 2 2 keveredett, ún. „antropogén turbált" üledékkel töltődött fel. A vasas, karbonátos kiválások alapján a bemosott teli üledék egy része még vízi környezetben halmozódott fel, de a legfelső 2.0 -2.5 m közötti üledékrészben már ilyen üledékes jegyeket nem találunk, ezért feltételezzük, hogy ez a réteg már száraz vagy időszakos vízborítás mellett halmozódott fel az árokban. A teli geoarcheológiai feldolgozásának eredményei Az árkon belül, a teli központi részén két határozottan elkülöníthető antropogén szintet, réteget lehetett lehatárolni. A teli centrumában mintegy 1,5-2 méter vastagságú, de a peremek felé egy méterre vékonyodó formában húzódik az első antropogén réteg. Ez feketésbarna színű, jelentős mennyiségű égett faszenekkel, csontokkal, vörösesbarna 22 DAVIDSON, Donald A. 1976. 256-260. | 466
