Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán

I Tisicum XIX. 86 — 5.ábra A Polgár Kenderföld bronzkori teli észak - déli szelvénye. 1.-12. = fúráspont, A = teliüledék, csontokkal, égett paticcsal, B = égett anyag nélküli teliüledék, C = infúziós lösz, D = a teli árkában felhalmozódott tavi üledék, H = homoküledék, C/D = infúziós lösz és tavi üledék keveredése az árokban, talajvízszint alatt, F = földbányászat által megzavart felszín (réteghiány) Fig.

5. N-S geological section of the Bronze Age of Kenderföld at Polgár 1.-12. = boreholes, A = human disturbing sediment from the tell with bones and doubts, B = human disturbing sediment without burnt prints, C = infusion loess, D = lake sediment in the trench system, H = sandy sediment, C/D = mixed sediment of lake sediment and infuion loess under subsoil water level, F = the disturbing surface by sand-mine feltárását Berglund és munkatársai

1

5 által használt módszer szerint végeztük. A pollenkoncentráció meghatározása a Lycopodium spóratablettás módszerrel történt

1

6. Quartermalakológiai vizsgálat A fúrásokból előkerült Mollusca héjakat meghatároztuk, és a különböző környezeti igényű fajok jelenléte, dominancia viszonyai alapján felhasználtuk az egykori környezet jellemzésére, a vízi és szárazföldi élettér környezettörténeti rekonstrukciójára. Eredmények A terület alapkőzetének és felszínének kialakulása A Polgár - Kenderföld bronzkori lelőhely a Sajó-Hernád hordalékkúpjának Hortobágyra átnyúló, infúziós lösszel fedett, lesüllyedt, a pleisztocén kavicsos-homokos hordalékkúp (Nyékládházi Kavics Formáció) maradványfelszínén található. A tiszai árok kialakulását megelőző időben több folyómeder (Hódos-ér, Kengyel-ér) is kialakult a vizsgált területen. Ezek a medrek másodlagos, inaktív vízelvezető rendszerekké, fokozatosan feltöltődő morotvatavakká váltak a tiszai árok és alluviális sík kialakulását, és az alföldi fő vízgyűjtő folyónak, a Tiszának megjelenését követően. A feltöltődött folyómedrek fekü szintjének a kronológiai (radiokarbon) vizsgálata és a medrek üledékföldtani elemzése, valamint a területen végzett quartergeológia kutatások alapján

1

7 a hordalékkúpnak ez a része a pleisztocén végén és holocén során már nem kapott élővíz elöntést. A medrekben jelentősebb vízborítás és a hordalékkúpon magas talajvízállás csak árvíz idején alakulhatott ki. 15 BERGLUND, Björn - RALSKA-JASIEWICZOWA, Magdalena 1986. 461-465. 16 BERGLUND, Björn-RALSKA-JASIEWICZOWA, Magdalena 1986.465-470. 17 TIMAR Gábor - SÜMEGI Pál - HORVÁTH Ferenc 2005. 99-105 462