Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Természettudomány és régészet - Sümegi Pál - Ember és környezet kapcsolata a középső-bronzkorban: az őskori gazdasági tér fejlődése egy bronzkori teli geoarcheológiai és környezettörténeti feldolgozása nyomán

Természettudomány és régészet 6.ábra A Polgár Kenderföld bronzkori teli kelet-nyugati szelvénye. 1.-12. = fúráspont, A = teliüledék, csontokkal, égett paticcsal, B = égett anyag nélküli teliüledék, C = infúziós lösz, D = a teli árkában felhalmozódott tavi üledék, H = homoküledék, C/D = infúziós lösz és tavi üledék keveredése az árokban, talajvízszint alatt, A/B/C = bemosódott teliüledék és infúziós lösz az árokban Fig.

6. E-W geological section of the Bronze Age of Kenderföld at Polgár 1.-12. = boreholes, A = human disturbing sediment from the tell with bones and doubts, B = human disturbing sediment without burnt prints, C = infusion loess, D = lake sediment in the trench system, H = sandy sediment, C/D = mixed sediment of lake sediment and infuion loess under subsoil water level, A/B/C = inwashed human disturbing sediment and infusion loess in the trench system Ennek következtében a pleisztocén végén, a területen akkumulálódott poranyag időnként kiszáradó, ártéri jellegű környezetben halmozódhatott fel a vizsgált területen, és infúziós löszt alkotott. Az infúziós lösz mellett a mélyebb fekvésű területeken, elsősorban az egykori folyómedrekben kialakult, változó vízborítású, hosszan elnyúló speciális kifejlődésú, az áradások során mozgó vízzel, élővízi elöntéssel jellemezhető morotvatavakban

1

8 is felhalmozódott a poranyag, de itt nem alakult infúziós lösszé, hanem mállatlan szilikátokból álló, ún. „minerorganikus" tavi üledékként maradt fenn. így az infúziós lösz és a minerorganikus tavi üledék azonos időben, de eltérő környezetben képződött üledékként fogható fel. A mai felszín kialakulásában még igen jelentős szerepet játszott már a pleisztocén végén a folyómedrekből induló, 18 SÜMEGI Pál - MAGYARI Enikő - SZÁNTÓ Zsuzsa - GULYÁS Sándor DOBÓ Krisztina 2002. 838-940. a folyóhátak és a folyómedrek közötti relatív tengerszint feletti magasság következtében meginduló hátravágódási folyamat, amely során a folyóhátak, illetve a folyóhátakon felhalmozódott üledékes rétegek feldarabolódtak, részekre tagolódtak. Ez a folyamat a holocén során is folytatódott, így a termelő gazdálkodást folytató közösségek a részekre tagolódott, infúziós lösszel fedett pleisztocén folyóhátak, a különböző mértékig feltöltődött folyómedrek, a széles allúviummal és bonyolult holtágakkal, fattyúágakkal különböző korú és különböző mértékben erodálódott Tisza medrek következtében egy igen mozaikos felszínű területen telepedtek meg. A geomorfológiai mozaikosság mellett igen jelentős alapkőzetbeli különbség alakult ki a vizsgált régióban, így a maradványfelszínek idősebb, szárazabb, infúziós lösszel borított területén és a fiatalabb, nedves környezetű allúviumokon eltérő növényzet alakult ki, és eltérő talajképződés indult meg már a holocén kezdetén (7. ábra). 463 |