Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - V. Szabó Gábor - Egy hiányzó láncszem… Adatok egy új késő bronzkori szitulatípus kapcsolatrendszeréhez

Regeszettudomany típusú szitulákkal egyidősnek, vagy azoknál alig valamivel fiatalabbnak tartva, a HaA2 és a HaB1 periódusokra keltezte.

12 Hasonlóan a HaA2-HaB1 keltezést tartotta a legvalószínűbbnek E. Studeníková is az abosi/obisovcei erődített telepről származó, általa a hosszúpályi típushoz sorolt szitula (5. kép 6) bemutatása kapcsán.

1

3 Valószínűleg ugyancsak az abosi/obisovcei lelőhelyről származik az a J. Bártik által nemrégiben ismertetett szitula (5. kép 5) is, mely jelenleg egy magángyűjteményben található.

1

4 A két fülű edény arányaival, a fülén átfűzött karikákkal és 49,4 cm-es magasságával közeli rokonságot mutat a hosszúpályi variáns Magyarországon előkerült darabjaival.

15 A kurdi típusú szitulák Ausztriából ismert két késő bronzkori képviselőjét összegyűjtő és bemutató G. Prüssing is lehetségesnek tartotta - szemben a hagyományos HaA1-es keltezéssel -, hogy a kurdi formákkal rokon típusokat még a HaA2-HaB1 periódusban is készítik.

1

6 Ugyancsak elfogadja a hosszúpályi szitula variánsok HaA2 periódusra keltezését Jankovits K is. A hosszúpályi szitulák Kr.e. 10-9. századra keltezett agyagimitációit északkelet-itáliai Angarano-i temetőből ismerteti.

1

7 Újabban T. Soroceanu értékelte újra a kurdi illetve hosszúpályi típusú szitulák bizonyos darabjainak időrendi helyzetét a marosvécsi/Brâncoveneçti szitulapár újraközlése során.

1

8 A marosvécsi díszített darab (6. kép 1) kapcsán már Patay P. is fölvetette a magyarországi térségből ismert rokon formákhoz képest esetleges fiatalabb voltát

1

9. Soroceanu a párban, kísérő leletek nélkül elrejtett edények deponálási módja, az edények nagy mérete, bizonyos formaelemek párhuzamai, díszítésének geometrikus motívumai, a fülön átfűzött karika megléte alapján ezt az együttest helyesebbnek látta a HaB3-HaC1 periódusra keltezni.

2

0 Véleménye szerint a marosvécsi depó geometrikus mintával díszített edénye nem a helyi műhelyek tradíciójának emlékét őrzi, hanem a kelet-alpi térségből kerül ide az eredeti forma létrejötte után több száz évvel, egy olyan centrumból, amely ko12 PATAY Pál 1981. 75-76, PATAY Pál 1981a. 321-322; PATAY Pál 1990.39) 13 STUDENÍKOVÁ, Etela 1999. 180. Az edény kis mérete (23,4 cm magas) inkább a kurdi típushoz közelít, de a fül felfüggesztésére használt kúpos fejű szegecsek valamint testének arányai a hosszúpályi variánshoz közelítik ezt a darabot (STUDENÍKOVÁ, Etela 1999.178-180.) 14 BÁRTIK, Juraj 2007. 31,33, Obr. 5. 15 Az abosi/Obisovce erődített telepen a Gáva-kultúra kerámia anyaga került elő (STUDENÍKOVÁ, Etela. 1999.177; STUDENÍKOVÁ, Etela 2007.), ami arra utal, hogy a tisza-vidéki darabokat és az itteni edényeket elrejtő közösségek azonos kulturális háttérrel bírnak. 16 PRÜSSING, Gerlinde 1991. 51-52. 17 JANKOVITS Katalin 1996. 306-307. Jankovits K. véleménye szerint a kurdi szitulák alapformái nem kárpát-medencei, hanem észak-olaszországi műhelyekben alakulnak ki (JANKOVITS Katalin 1996). Elméletének kritikáját Id.: SOROCEANU, Tudor 2005. 447, 136. jegyzet., SOROCEANU, Tudor 2008.174,105. jegyzet. 18 SOROCEANU Tudor 2005. 19 PATAY Pál 1981. 74-75. 20 SOROCEANU, Tudor 2005.; SOROCEANU Tudor 2008.173. rábban átvette és tovább fejlesztette ezt a Kárpát-medencében kialakult formát.

2

1 A hosszúpályi típusú szitulák közül a püspökladányi két darabot (5. kép 3-4) a HaB1 periódusra keltezi, nagyobb méretükre, fülük kialakítására és a páros deponálási módra hivatkozva.

22 2. A díszítés A formailag egyértelműen a kurdi szitulák hosszúpályi alcsoportjába tartozó edénytípusunkon alkalmazott díszítési rendszer, a bronzvödrök másik formavariánsa az ún. hajdúböszörményi típusú szitulák irányába vezet bennünket.

2

3 (7. kép, 9. kép) Ezeknek a szitula típusoknak a keltezése máig megkérdőjelezhetetlennek tűnik, mivel a Kárpát-medencéből ismert, depóleletek részét képező darabok kivétel nélkül a HaB1 periódusra tehető tárgyak kíséretében kerültek elő.

2

4 A hajdúböszörményi szitula típusoknak a díszítését néhány kivételtől eltekintve

2

5 egy rendkívül egységes kivitelezési technika

2

6 és motívum rendszer jellemzi. A szitulák díszítése olyan panelekből épül fel, melyeket pont- és dudorsorok váltakozásából kialakított keretek közé illesztett, koncentrikus körök köré rendezett, madárfejekből összeállított ún. „madár-napbárka" motívumok töltenek ki.

2

7 Ennek a szimbolikus ún. „madárfejek és madárbárka napkoronggal" ábrázolásnak elnevezett ikonográfiái rendszernek a használata azonban nem kizárólag a hajdúböszörményi szitulákra korlátozódik, hiszen találkozhatunk vele a korszakban készült bográcsokon, amforákon, páncélokon, sisakokon, borotvákon is.

2

8 Az edényünkön megjelenő motívumok struktúrája a hajdúböszörményi, nyírlugosi, sényői

2

9 és felsőszéki/ság-i

3

0 (7. kép 1-4) szitulákról ismert díszítések rendszerébe illeszkedik. A legszorosabb rokonságot a Nyírlugoson és a Felsőszéken/ Ság-on előkerült edények (7. kép 3-4) mintázatával mutatja. A kurdi típusú szitulák csoportjának elkülönítésekor ezeknek az edényeknek az egyik alapvető jegye a díszítetlenség 21 SOROCEANU, Tudor 2005. 461-462; SOROCEANU Tudor 2008.175. 22 SOROCEANU, Tudor 2005. 453-455, Ab. 11. 23 MERHART Gero 1952. 33-34; PATAY Pál 1969. 175-181; PATAY Pál 1990. 40-43; SOROCEANU Tudor 2008. 176-186. 24 PATAY Pál 1969. 201-202; PATAY Pál 1990. 42; SOROCEANU Tudor 2008.184. A hajdúböszörményi szitulák megjelenésének legkorábbi időpontja a HaA2 periódus vége lehet (PATAY Pál 1969. 202). 25 A kivételek felsorolását Id.: PATAY Pál 1969a. 14; SOROCEANU, Tudor 2008. 178,181-183. 26 A fémedények készítési és díszítési eljárásaihoz további irodalommal Id.: JAKOB, Christina 1995.164-175; ARMBRUSTER, Barbara Regine 2003. 27 MERHART, Gero 1952. 38-58; KOSSACK, Georg 1954. 27-28; PATAY Pál 1969. 176, Abb. 10,-12; PATAY Pál 1969a. 14-20, 4. ábra, JOCKENHÖVEL, Albrecht 1974. 42-46; SCHAUER, Peter 1978. 110112; SOROCEANU, Tudor 2008.176-178. 28 KOSSACK, Georg 1954. 26-53; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007. 90. 29 PATAY Pál 1969.176-181, Abb. 10-12; PATAY Pál 1990. Taf. 30, 32, 33. 30 SOROCEANU,Tudor 2008. 180,Taf. 43-44. 285 |