Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - V. Szabó Gábor - Egy hiányzó láncszem… Adatok egy új késő bronzkori szitulatípus kapcsolatrendszeréhez
Tisicum XIX. 6. kép: Kora és középső vaskori kurdi típusú szitulák 1. Marosvécs/Brâncoveneçti 2. Hallstatt 3. Kleinklein (1.: SOROCEANU 2008; 2. Prüssing Gerlinde 1991) Abb. 6. Früh- und mitteleisenzeitlichen Situlen vom Typ Kurd: 1. Marosvécs/Brâncoveneçti 2. Hallstatt 3. Kleinklein (1.: SOROCEANU 2008; 2. PRÜSSING Gerlinde 1991) volt. 3 1 A szitula típus eddig megismert késő bronzkori képviselői között csakugyan nem fordultak elő díszített darabok, de a kora- és középső vaskorba keltezett kurdi szitulák között már találkozhatunk díszített példányokkal. A vaskori keltezésű díszített darabok Tisza-vidékhez legközelebbi képviselője - amennyiben elfogadjuk T. Soroceanu új datálását - a geometrikus mintázatú, valószínűleg ónlemez fóliával dekorált marosvécsi/Brâncoveneçti 1. szitula. 32 (6. kép 1) A díszített kurdi szitulák két további képviselőjét a kelet-alpi régióból, a Hallstatt-kultúra HaC és HaD1 periódusra keltezett kleinkleini temetkezéseiből ismerjük. 3 3 (6. kép 3) Az itt előkerült, trébelt technikával díszített edények díszítőmotívumai azonban csak nyomokban emlékeztetnek a hajdúböszörményi szitulákon és a vele egyidős, más bronzedényeken megjelenő dekorációs rendszerre, így azok nem rokoníthatók közvetlenül az általunk ismertetett edénnyel. 3. A fülek A rendelkezésünkre álló fényképen az ismertetett edényen négy fül figyelhető meg. A kurdi szitulák késő bronzkorba keltezett változatai kivétel nélkül két füllel voltak ellátva. A négy- esetleg ötfüles kiképzés a kelet-alpi Hallstattkultúra lelőhelyeiről megismert kurdi szitula típusokra (Hallstattzeitliche Eimer vom Typ Kurd) jellemző. 3 4 (6. kép 2-3) A késő bronzkorra és a Hallstatt-kultúra időszakára keltezett kurdi típusú szitulák között a fülek formájának kialakításában is megfigyelhetők különbségek. A mi edényünkön 31 MERHART, Gero 1952. 29-33; PATAY Pál 1981. 68. 32 SOROCEANU, Tudor 2005. 33 PRÜSSING, Gerlinde 1991. 50-52, Tat. 18.102,19.104. 34 PRÜSSING, Gerlinde 1991.50-52, Tat. 15.98-99,16.100,17.101,18. 102, 19, 104. A Hallstatt-kultúra sírjaiban ritkábban előfordulnak két füles változatok is: PRÜSSING, Gerlinde 1991, Taf. 20.105, 21.106. látható szélesebb, lekerekített, oválisra kalapált füllemez-végek inkább a késő bronzkorra keltezett kurdi szitulák sajátosságai. Különösen jellemzőek ezek a szélesebb, kerekded füllemez-végek a hosszúpályi variánsba sorolt darabokra. 35 A vaskori szitulák esetében a füllemezek jóval kisebbek és szögletesebbek a korábbiaknál. 3 6 Edényünk füleibe fűzött karikákhoz hasonló darabokkal a hosszúpályi, 3 7 az abosi/ Obisovcei 2. 3 8 a marosvécsi/ Brâncoveneçti valamint a Hallstatt-kultúra ausztriai lelőhelyein előkerült szitulák esetében találkozunk. Az ausztriai lelőhelyekről előkerült szitulák fülén átfűzött karikák egy kivételtől eltekintve háromosztatúak, az aljukon kialakított fülecskékre csüngőkkel ellátott kis láncokat is függesztettek. 39 T. Soroceanu a kurdi típusú fémedények fülébe fűzött karikák használatával a HaB1 időszaktól a HaD1 periódusig számol. 4 0 35 pl. PATAY Pál 1990. Taf. 28. 52, 53. Egyetlen kivétel - ahogyan erre T. Soroceanu i felhívja a figyelmet (SOROCEANU, Tudor 2005. 453-455, 218. jegyzet) - püspökladányi nagyobb szitula, amelynek fülvégződését nem lekerekítették, hanem szögletesre hagyták (PATAY Pál 1990. Taf. 29. 55). 36 pl. PRÜSSING, Gerlinde 1991. Taf. 16.100,17.101; JAKOB, Christine 1995. Taf. 100. 308. 37 Patay P. megfigyelése szerint a berettyóújfalusi szitula fülén megfigyelhető kopásnyomok arra utalnak, hogy ennek az edénynek a fülébe is karika lehetett eredetileg fűzve (PATAY Pál 1981. 68). 38 BÁRTIK, Juraj 2007. Obr. 5. 39 PRÜSSING, Gerlinde 1991. Taf. 16.100,18.102,19.104. 40 SOROCEANU Tudor 2005. Abb. 10; SOROCEANU Tudor 2008. 174. A hajdúböszörményi típusú szitulákkal rokon edények fülén is fűzhetnek át hasonló karikákat, ahogyan erre az észak-olaszországi Verona-Rivoliból (7. kép 5) ismert, temetkezésből előkerült edény utal (MERHART, Gero 1952. Taf. 20. 5; JANKOVITS Katalin 1996. Abb. 7. 4). Hasonló karikák nemcsak szitulák fülében fordulnak elő, ahogyan többek közt a gevelinghauseni amfora fülébe fűzött karikák utalnak (JOCKENHÖVEL, Albrecht 1974. Abb. 2, 3.1). | 286
