Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete
Tisicum XIX. 2 Nagycsaládok gazdálkodási egységei 2. kép. 1. A „szeres" települési rendszer sematikus szerkezete. A szállások helye időben változik, de a territóriumon belül marad. Folytonos vonal: a település széle. Szaggatott vonal: gazdálkodási egység territóriuma. 2. A nagyobb falvak sematikus szerkezete. Abb. 2.: 1. Die schematische Struktur des Weiler (ung. „szer")-Siedlungssystem. Die Stelle der Häuser wechselt sich in Zeit aber bleibt innerhalb des Territoriums. Durchgehende Linie: Rand der Siedlung. Gestrichelte Linie: Territorium der Wirtschaftseinheit. 2. Die schematische Struktur der größeren Dörfer. erősen hatottak a Közép-Duna-vidéki Haiomsíros kultúra kerámiaművességének tradíciói is, melyeket kisebb betelepülő közösségek adhattak át. A település helye a Dél-Alföld bronzkorában Korábbi vizsgálataim során egyfajta „szeres" települési rendszert azonosítottam a Kiskunság délkeleti részének haiomsíros lelőhelyeinek elhelyezkedésében. Egy-egy vízjárta hely környezetében több kisebb telepnyom maradt fenn, használatukat egy kisebb közösséghez (nagycsalád) kötöttem. Ilyen telep-bokrok néhány kilométerenként fordultak elő. Úgy véltem, a nagycsalád külterjes, állattartó gazdálkodást folytatott a saját területén, ahol egy kisebb régión belül változott a szállás helye. A közösség összetartó erejét a temető képezhette (2. kép 1.). Ezeken kívül nagyobb haiomsíros falvak nyomaira is bukkantam. Maga a tápéi temető is egy jelentősebb létszámú közösség temetkezőhelye volt, melyhez a terepbejárások alapján több falu is tartozott. A temetőben a nagycsaládok önállóságát különálló sírcsoportjaik jelezték. Ezek, és az országban másutt feltárt nagy települések és temetők - részben közöletlen - anyaga alapján arra jutottam, hogy a falusias települések létrejötte egyfajta településkoncentráció/ népességmozgás eredménye, amit Zákányszék határában sikerült kimutatnunk. Itt a korábbi 10 haiomsíros telep helyett már csak két lelőhely jelez R BD-HA korú megtelepülést. A Zákányszék-Homokkultúra Mg. Szakszövetkezet lelőhelyén feltárt, és terepbejáráson is megvizsgált lelőhely kiterjedtsége okán a nagyobb, falusias települések közé tartozik, melynek kerámiaanyagában korai vonásokat sikerült felfedezni. 8 2 Ezért nem lehetett kizárni azt sem, hogy már a korai periódustól kezdve léteztek nagyobb gócok, elsősorban a kedvezőbb megtelepedési viszonyokat nyújtó helyeken. A domaszéki telep szerkezete ez utóbbi elképzelésünket erősíti meg. Az öt csoport mindegyike tartalmazott korai haiomsíros gödröket, amelyeket a telep kezdő, még koszideri korban induló fázisába keltezhetünk. A csoportokon belül elkülönülő cölöplyuk-halmazok a házak legkevesebb kétszeri megújítását feltételezik. így a csoportok kialakulását és használatát is párhuzamosnak kell tekintenünk, tehát ezen a helyen a Haiomsíros kultúra olyan falusias településével állunk szemben, mely még a koszideri időszak végén létrejött, és a kerámiaanyag előzetes vizsgálata szerint legalább a R BC periódus végéig nyugodt körülmények között fejlődött. 8 3 A házak kettő-négyszer való megújítása (egy cölöpszerkezetes ház „élettartamát" 50 évre becsülve) 100-200 évnyi folyamatos egy helyben lakást feltételez. A lakosság életmódja azonban nem tette lehetővé rétegzett, teli telep kialakulását. A csoportok és a köztük lévő viszonylag nagyobb távolság (30-40 m) a kora bronzkori Makó-kultúra településeire emlékeztet. Ezek esetében is egyfajta irtásos-égetéses, külterjes gazdálkodást feltételeznek. Ma már egyre biztosabb, hogy a Makó-kultúra jelentette a Nagyrév-kultúra alapnépességét, egyszersmind a teli-telepek kialakulása is egy komplex, életmódbeli, technológiabeli, társadalmi és hitvilágbeli változásra utal. 8 4 A koszideri kor végével decentralizálódó település- és társadalom-struktúra valószínűleg egy erőteljes éghajlatváltozás eredménye 8 5, mely alapjaiban rendítette meg a földművelésre és annak feleslegére épülő redisztributív, rézés ónimporttól függő főnöki társadalmakat, mely különösen a minket leginkább érdeklő Vatya-kultúra esetében körvonalazható a legjobban. A kultúra és a társadalom stabilitásához ugyanis nagyban hozzájárultak a főnöki kíséret (nemzetségi arisztokrácia) által birtokolt értékmérők és luxuscikkek, amelyek bősége alapját képezte a hitvilág sajátos megnyilvánulásainak, a depóknak. A közösség előkelőinek/a közösség tagjainak összegyűjtött áldozatai a társadalmi béke és egy82 SÁNTA Gábor 2004. 83 Egyes gödrökből kiöntőcsöves edények - a későhalomsíros kultúra jellegzetes tárgytípusai - kerültek elő, melyek bemutatása azonban túlmutat e cikk eredeti célkitűzésein. 84 TÓTH Katalin 2003. 85 A Benta-völgyben végzett fúrásainak - friss, egyelőre közöletlen eredményéről Dr. Sümegi Pál számolt be szóbeli közlésében. falusias jellegű telep | 266
