Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Sánta Gábor - A Halomsíros kultúra Domaszék-Börcsök-tanyai településének legkorábbi szakasza és a telep szerkezete

Rágészettudomány ség reprezentációja mellett a vezető réteg legitimációjához is hozzájárultak. Véleményem szerint a teli-kultúrák (jelen esetben a Vatya­kultúra) felbomlását ennek a gazdasági rendszernek a megy­gyengülése, illetve az ennek következtében fellépő társadalmi instabilitás 8 6 okozta. Ismert a Vatya-kultúra kései sírjainak fémmellékletekben való szegénysége, a depók nagy száma. Mindez egyfajta társadalmi válságjelenségként értelmez­hető, a temetkezési rítus korábbi szabályainak fellazulásával együtt. 8 7 Ebbe a közegbe érkeztek a kis létszámú halomsíros közösségek, melyek hozzájárultak a teli-kultúrák felbomlásá­hoz, s a Vatya- és Perjámos-kultúráktól meg nem szállt te­rületen, a Kiskunság homokhátságának délkeleti részén tele­pedtek le. 8 8 Rajtuk kívül a késő Vatya lakosság is megjelenik a területen, mely életének végén délkelet felé mozdul el. 8 9 Mivel a település csoportjai egyszerre jöttek létre, s folyamatosan lakottak; úgy tűnik, végig ugyanaz a több családból álló kö­zösség (nemzetség?) lakta a falut (2. kép 2.). A legkorábbi Halomsíros kultúra és a teli-kultúrák záró szakaszának egykorúságára eddig kevés bizonyíték volt, ezek a következők 9 0: - Pécska legfelső rétegének rétegsora 9 1. - Az alpári telep kerámiafejlődési tendenciája, amely nem szűnik meg a koszideri időszak végén, hanem beépül a Ti­sza-vidék halomsíros csoportjainak kerámiaművességébe (Rákóczifalva, Egyek, Tápé). Ez arra mutat, hogy a középső bronzkori Vatya lakosság „átmentette" magát a késő bronz­kori létbe 9 2. - A felsőpusztaszeri anyag kevert jellege, melyben késő perjámosi jellegű hármas testtagolású edény, Vatya bögre és halomsíros bögrék voltak 9 3. - Szórványos halomsíros leletek Vatya-Koszider korú te­metőkben: Kelebia 9 4, Csanytelek-Palé 9 5, és telepen (?): Már­tély 9 6. A kelebiai temető csücskös peremű táljai a pécskai darabokhoz igen hasonlóak, koruk is azonos lehet 9 7. A halomsíros és a középső bronzkori tárgytípusok között egyre több kapcsolat mutatható ki. Már a korai szakaszból ismerünk parázsborítót és kettős csücskös peremű tálat. A későbbiekben a tálak közt nagyszámban jelennek meg a behúzott peremúek, köztük szűrőtál is. A kisméretű, csó­86 REMÉNYI László 2003. 58-59. 87 P.FISCHL Klára 1999. 88 Összefoglalóan: V. SZABÓ Gábor 1999. 62-63. A meg nem szállt te­rület létét felveti: LÓRINCZY Gábor-TROGMAYER Ottó 1999.196. 89 KOVÁCS Tibor 1984. 90 P. FISCHL Klára - KISS Viktória - KULCSÁR Gabriella 1999.113. 91 SOROCEANU, Tudor 1991. 80. 92 BÓNA István - NOVÁKI Gyula 1982. 83. 93 FOLTINY István 1944-45. XV. 1.1-10,13-15,17, 19-31. 94 BÓNA István 1975. Taf. 64.17, Taf. 70. 29. 95 P.FISCHL Klára 1999,10. kép 4. 96 BÓNA István 1975. Taf. 67.1., Taf. 68. 5. 97 FOLTINY István 1957. nakforma mécsesek és hordozható tűzhelytöredékek tovább színesítik a képet. így egyre biztosabbnak látszik, hogy a késő bronzkor Halomsíros kultúrája számos jellegzetessé­get megőrzött a középső bronzkori életből, de eddig - je­lentősebb telepfeltárás és közlés híján - nem vált ez nyil­vánvalóvá. Hozzájárulhat ehhez egy kutatás-módszertani jellegzetesség is. Az intenzív teli-telepek régóta ismert, köny­nyen kutatható régészeti lelőhelyek, ahonnan igen jelentős mennyiségű leletet ismerünk. A lapos, nehezen kutatható, jellegtelenebb, rosszabb minőségű kerámiával reprezentált halomsíros lelőhelyek feltárása csak a 20. század második felében indult meg. Láthattuk, hogy a településszerkezet felismeréséhez igen nagy felületek megkutatására van szük­ség, így érthető, hogy - a korábbi példában is említett - Ma­kó-kultúrához hasonlóan csak az autópálya-építkezésekhez kapcsolódó ásatásokon nyílt mód feltárásukra. Összefoglalás 1. A domaszéki telep a Halomsíros kultúra faluszerű tele­pülése, melyet - a házak megújítása alapján - huzamosabb ideig (100-200 év) lakott több család. 2. A lakosság életmódja a korábbi teli-lakosságénál exten­zívebb volt, de a hosszabb időn keresztül lakott telep létre­jötte nem igazolja a lakosság vándorló, nomád életformáját. Gazdálkodásukban az állattartás mellett az irtásos-égetéses földművelésnek is szerepe volt, melyet közvetlenül bizonyí­tanak az előkerült archaeobotanikai maradványok. 3. A település leletanyaga több fázisba sorolható, közülük a legkorábbi - a telep létrejötte - még a koszideri korszak végével párhuzamos. 4. Import, és középső bronzkori kultúrákhoz köthető sajá­tosságokat mutató tárgyak bizonyítják a halomsíros jellegű korai telep és a szőregi/vattinai lakosság (rövid ideig tartó?) együttélését. 5. A telep alapítói egy olyan csoportba tartoznak, akik a középső bronzkorban addig meg nem szállt területen ala­kították ki szállásaikat és temetőiket (Bogárzó, Bilisics, Kiskundorozsma, 9 8 Csólyospálos , Domaszék, etc.), majd folytatták életüket hosszabb időn keresztül, talán egészen a Reinecke BC periódus végéig. 6. A késő bronzkori Halomsíros kultúra és a teli-lakosság anyagi kultúrája - az első pillantásra gyökeres eltérések mel­lett - számos hasonlóságot is mutat. A legszorosabb össze­függést - leleteink egészét tekintve - a késő Vatya-kultúra Alpár-fázisával találjuk. A település fontos kérdések megoldásához visz minket közelebb, de a felmerülő kérdések tisztázását, illetve az itt leírtak pontosítását a leletanyag egészének feldolgozásától remélhetjük. 98 KUSTÁR Rozália - WICKER Erika 2004. 267

Next

/
Thumbnails
Contents